Sokszor elfelejtjük, hogy költők nem csak a 21. század előtt éltek – szemezgessünk ma, a költészet napja alkalmából napjaink elismert irodalmárjai közül!
Általános és középiskolai irodalomtanulmányaik nagy részét képezte, hogy versek tucatjaival ismertettek meg minket tanáraink. Voltak, amelyeket a szívünkbe zártunk, volt olyan is, amit csak nyűg volt megtanulni, de egy biztos, a pedagógusainkat (a legtöbb esetben) az a cél vezérelte, hogy megszerettessék velünk a műfajt. Ám aztán elhagyva az iskolapadot a versolvasásra szánt idő töredékére csökkent, pedig annyi remek mű születik napjainkban is! Hoztunk ezért öt olyan kortárs költőt, akiknek hála újból felfedezhetjük magunknak a műfajt, ami korántsem csak a szerelmes ódákról és régi szófordulatokról szól. A lista természetesen szabadon bővíthető, nekünk is nehéz volt ötöt kiválasztani az elmúlt évtizedek meghatározó alakjaiból.
Térey János
Sajnálatos módon már lassan két éve nincs velünk Térey János, akinek első verseskötete, a Szétszóratás 1991-ben jelent meg. Ezt még kilenc követte, de nem csak a verseket ontotta magából – írt novellákat, drámákat, fordított színpadi darabokat. Egyik legjelentősebb műve a Paulus című verses regény volt, de számos drámája kelt életre az ország színpadain, a TéreyULTRA keretein belül pedig fiatal magyar zeneszerzők zenésítették meg tizenkét versét. Emlékére a Petőfi Irodalmi Múzeum díjat alapított.
Varró Dani
Középiskolás kora óta publikál verseket a közismert Túl a Maszat-hegyen verses meseregény szerzője. A legtöbben gyermekeknek szóló, iróniával teli műveiről ismerik, és nem kis felzúdulást keltett némely körökben a Hat jó játék kisbabáknak című verse, melyet sokaknak sikerült humor nélkül értelmezniük. Emellett műfordítóként is tevékeny, megannyi dráma, vers és színdarab magyar fordítását köszönhetjük neki.
Erdős Virág
Első verseskötetének neve, A Trabantfejű Nő is árulkodik Erdős Virág költészetének stílusáról – a szatíra, a paródia és az abszurdság jellemzi őt. Nemcsak ír, hanem fotózik is, és ezt a két művészeti ágat előszeretettel ötvözi, például Ötven plusz című kötetében. Verseit számos művészünk megzenésítette már, Kollár-Klemencz László egy egész lemezt is szentelt neki.
Lackfi János
Honlapja szerint „Író, költő, műfordító, tűzoltó, katona, vadakat terelő juhász…”, aki több, mint harminc könyvet írt, akinek megzenésített verseit négy CD-re is kiadták, és aki hat gyermek büszke édesapja. Folyóirat-szerkesztő és egyetemi tanár, novellákat is ír, valamint francia nyelvről fordít könyveket.
Szabó T. Anna
A kolozsvári születésű Anna családjában nem egy nyelvész volt, így nem csoda, hogy ő is hasonló pályát választott, hiszen műfordítóként is dolgozik. Egyetemi évei óta jelennek meg napi- és havilapokban versei, prózái, ezenkívül cikkeket és kritikákat ír, művei természetesen saját kötetekben is elérhetőek – ilyen például az Elhagy, vagy az Ár.