Noha világszerte egyre több épületet terveznek az akadálymentesség jegyében, nagyon lassan haladunk csak afelé, hogy a fogyatékkal élők számára is biztosítsuk a mindennapi feladataik szempontjából elengedhetetlen, alapvető feltételeket. De mit jelent pontosan az akadálymentesítés, hol tartunk most ez ügyben, s mi a helyzet az Európai Unió különböző pontjain?
„Senkinek nem kéne olyan mondatokkal szembesülnie, miszerint felelőtlen vagyok, amiért fogyatékosként szültem, s nem fogom tudni ellátni a kisbabámat… Ezeken túl kellett lendülnöm, de az önmagamba vetett hitem soha nem hagyott el, szerencsére ezekben a nehéz helyzetekben sem” – nyilatkozta nemrég a Szerencsejáték Zrt. Egy akadálymentes jövőért kampányában Illés Fanni paralimpikon.
A sportoló szavai rávilágítanak arra, hogy noha hazánkban egymillió fő és családja (azaz minden tizedik ember) érintett a fogyatékosság valamely területén, érzékenyítés terén igenis lenne hova fejlődnünk.
Az előző kijelentés persze nemcsak lélektani szempontból, hanem fizikai síkon, az akadálymentesítés szemszögéből is értendő, hiszen a fogyatékossággal élőket is ugyanannyira megilletik az olyan alapvető feltételek, amelyek lehetővé teszik számukra a mindennapi tevékenységek elvégzését. De mit is jelent pontosan az akadálymentesítés, s hol tartunk napjainkban ez ügyben?
Akadálymentesítés dióhéjban
Az Országgyűlés Hivatala által 2017-ben kiadott jegyzet szerint „az akadálymentesítés azon tevékenységek összefoglaló neve, amelyek a fogyatékossággal élők számára igyekeznek biztosítani a feltételeket az állapotuk miatt keletkezett hátrányaik kiküszöbölésére.” Az ilyesfajta erőfeszítések célja, hogy a fogyatékossággal élők biztonságosan, kényelmesen és önállóan látogathassanak meg egy létesítményt, vagy vegyenek igénybe egy szolgáltatást.
Akadálymentesítés lehet az épített környezet vagy a használati tárgyak tudatos átalakítása, például lépcső helyett rámpa alkalmazása a közintézmények előtt, hogy megkönnyítsük a mozgássérültek számára a közlekedést. Ugyanígy ebbe a témakörbe tartozik, hogy a látás- és hallássérültek számára biztosítsuk a megfelelő tájékozódást a mindennapok során, úgy a közlekedésben, mint például a közigazgatásban.
A műszaki megoldások esetében kétféle akadálymentesítésről beszélhetünk: a személyi akadálymentesítés alatt azt értjük, amikor olyan mobil berendezések állnak a fogyatékkal élő rendelkezésére, amelyet csak ő használ (például lépcsőnjáró), míg az intézményi akadálymentesítés eszközei (például a korlátliftek) fix helyen, több rászorulót szolgálnak ki.
Akadálymentesítés itthon: javuló tendencia az épületekben, stagnálás a közösségi közlekedésben
Noha az akadálymentesítés kérdéskörét már az EU alapjogi chartájában is rögzítették, a valóságban mégsem olyan fényes a helyzet hazánkban, mint az anno rögzített törekvésekben. Az ENSZ Fogyatékos Emberek Jogainak Bizottsága által 2012-ben készített jelentés szerint hazánk egyetlen akadálymentesítésre vonatkozó, nemzetközi kötelezettségvállalás határidejét sem tudta betartani, emellett azt is nehezményezték, hogy a projektek megvalósulásai nehezen követhetők és átláthatók.
Az ANED (a The Academic Network of European Disability Experts rövidítése, magyarra fordítva az Európai Fogyatékosügyi Szakértők Akadémiai Hálózata) 2017-es jelentése szerint ugyan az egészségügyi, oktatási és középületek akadálymentesítése mutat némi javulást, ám a közlekedés átalakítása még mindig csak alacsony szinten mozog: országos szinten a közösségi közlekedés nagy része sajnos nem akadálymentes.
A hozzáértő szervek, így például a MEOSZ (Mozgáskorlátozottak Országos Szövetsége) szerint az akadályok felmérése és beazonosítása kellene legyen a legfőbb prioritás, s ezután lehetne konkrét, fizikai formába önteni a változtatásokat. Társadalmi szinten ugyanakkor elengedhetetlen a szemléletváltás is a fogyatékkal élők iránt, amelyhez olyan kampányokra és megbízható hangokra van szükség, akik erőteljesen kifejezik a fogyatékossággal élők jelmondatát: „Semmit rólunk nélkülünk!”
A nemzeti lottótársaság évek óta oroszlánrészt vállal a fogyatékossággal élők megsegítésében: az érintettek társadalmi elfogadását és beilleszkedését támogatja az egy éve útjára indított Tarts velünk egy akadálymentes jövőért! hosszú távú kampány is. Ennek alappillére egy külön erre a célra létrehozott, akadálymentes (AAA) szemléletformáló microsite, amely három témakörben (közösség, hétköznapi hősök és követendő példák) mutatja be ismert és kevésbé ismert érintettek inspiráló életútjait.
Akadálymentesítés a nagyvilágban
Nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is nehézkesen történik csak változás akadálymentesítés terén, hiszen mindössze két éve annak, hogy az EU elfogadta az Akadálymentességi irányelvet, amely által (végre) egységes szabályozás jött létre ebben a tekintetben a tagállamok között.
A második világháború után újjáépülő Varsóban például nem a fogyatékossággal élőket vették alapul a város újratervezésekor, ám az EU törekvéseinek hála azóta gyökeresen átalakult a tömegközlekedés, olyannyira, hogy azévben a város lett a „legakadálymentesebb város” az EU-ban.
Az euronews által meginterjúvolt (s a kérdésben közvetlenül érintett) lengyelek szerint nagy segítségükre vannak az átalakított villamos- és metrómegállók, valamint a hangjelző lámpák számának növekedését is örömmel üdvözölték. Ez nemcsak biztonságot jelent számukra, hanem az ilyesfajta törekvéseknek köszönhetően kinyílik a(z) – egyébként szűkösre szabott – világuk.
Noha Lengyelországban különösen nagy erőfeszítéseknek lehetünk tanúi e téren, még a fejlettebb, nyugati országokban is van hova fejlődni. Katrin Langensiepen, az EP egyetlen, női fogyatékkal élő képviselője szerint Németországban alig van munkalehetőség a fogyatékkal élők számára, s rendkívül kínosnak tartja, hogy egy olyan gazdag, ipari országban, mint az övék, a nagyvállalatok inkább kifizetik az emiatt járó bírságokat, semmint valóban foglalkoztassanak egy hozzáértő, ám fogyatékos szakembert.
Ahogy a hazai és külföldi példákból látszik, ugyan a változás csíráit már elvetettük, bőven van még hova fejlődnünk az akadálymentesítés területén, nemcsak fizikai, hanem érzelmi szinten egyaránt.
Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
