Hollywood aranykorának megannyi csodaszép színésznőjét tudnánk felsorolni, Audrey Hepburn, Marilyn Monroe és Elizabeth Taylor után Ava Gardnernek is ott van a helye a legnagyobbak között. A lenyűgöző amerikai csillag életét kettősség jellemezte, volt nagyon fent és nagyon lent is. Karácsonykor lesz 100 éve, hogy világra jött Észak-Karolinában.
Ki gondolná, hogy egy délkeleti állam dohányültetvényén a huszas években született kislány eljuthat az álomgyárba, Hollywoodba? Nos, Ava Gardner, szülei és hat testvére biztosan nem gondolták, mégis így lett. A grabtowni lány a szerencsés véletlennek köszönhette felfedezését, tizenhét éves volt, amikor meglátogatta Beatrice nevű nővérét New Yorkban, akinek férje, Larry egy fotóstúdiót üzemeltetett. Édesanyjuknak szánt ajándék gyanánt a férfi lefotózta Avát, és a portré annyira jól sikerült, hogy kitette Fifth Avenue-n található kirakatába is. Itt szúrta ki egy jogászként dolgozó fickó, aki a Metro-Goldwyn-Mayer filmcég tehetségkutatójának adta ki magát, de a recepciós nem dőlt be neki, és nem kapta meg tőle Gardner telefonszámát. Azonban a “Valakinek el kellene küldeni az adatait az MGM-nek” megjegyzés betalált, a fotós így is tett. Az akkoriban egy keresztény főiskolán tanuló Avát behívták az MGM New York-i irodájába, ahol felvették, ahogy sétálgat, virágokat rendezget egy vázában, azonban hangját nem akarták rögzíteni, mert erős déli akcentusát nehezükre esett megérteni.
Csillag születik
Nem sokat néztek ki belőle, de Louis B. Mayer – aki az MGM igazgatója volt és az Oscar-díj kitalálója – azonban egyből odavolt érte, és hétéves szerződést ajánlott neki. Ava így hát otthagyta az iskolát és elindult, hogy sztárt csináljanak belőle. A stúdió kezelésbe is vette, beszéd- és énektanárokat küldtek hozzá, hogy ne csak szépségével nyűgözze le az embereket, hanem “érteni is lehessen, amit mond”. Viszont sokáig tényleg csak azért kapott statisztaszerepeket, mert vonzó jelenség volt, akit szívesen láttak a vásznon, mintegy biodíszletként.
Ava Gardner az 1942-es We Were Dancingben kezdte színésznői pályafutását, legelőször a Ghosts on the Loose plakátján szerepelt (a filmben egyébként Lugosi Béla, a mi Drakulánk játszotta a főszerepet), és ötévnyi néhány mondatos szerepek után A gyilkosok című Hemingway-adaptációval hívta fel magára a figyelmet. A végzet asszonyaként beállított Kitty Collinsba azonnal belezúgtak a nézők, és egy lapon kezdték el emlegetni a többi hollywoodi csillaggal. Így azonban sosem tudott kitörni a skatulyából, mindig az ellenállhatatlan, dögös női karaktert osztották rá, ilyen szerepet kapott a Mogambóban (amiért Oscarra is jelölték, de a díjat végül Audrey Hepburn kapta meg a Római vakációért), Az iguána éjszakájában, a Keleti oldal, nyugati oldalban, A Kilimandzsáró havában, és A mezítlábas grófnőben is. Olyan férfisztárokkal játszott együtt, mint Gregory Peck, Clark Gable, Humphrey Bogart és Richard Burton, valamint gyakorta alakított nemesi, előkelő származású hölgyeket a vásznon.
A Biblia című filmben kiválasztották Sára szerepére, mely első bibliai szerepe lévén kissé megijesztette. De a rendező John Huston jobban bízott benne, mint ő saját magában, ezt tükrözi akkori nyilatkozata is:
Sosem gondoltam magamra ilyenfajta szerepben. Rögtön el is utasítottam, amikor felajánlották nekem. De a rendező rábeszélt. Most már örülök, hogy hallgattam rá, mert nagy kihívásokkal teli szerep ez és sokat kíván tőlem. Nem el kell játszanom egy karaktert, hanem megalkotni azt.
Az évek alatt a naiv vidéki lányból karizmatikus nő lett, aki sosem tett lakatot a szájára, és akit mindig is bántott, hogy csupán külseje miatt érdekelte az embereket. Tudta, hogy nem túl művelt, ezt minden erejével igyekezett ellensúlyozni, sokat olvasott verseket és jó kapcsolatot ápolt az idősödő íróval, Ernest Hemingway-jel is, akit Papa becenévvel illetett. Ava Gardner 1968-ban besokallt a hollywoodi felhajtástól és Londonba költözött, ahol eltávolították a méhét, mivel nagyon aggódott amiatt, hogy az édesanyja életét követelő méhtestrák őt is veszélyezteti. Még ebben az évben Sissiként tűnt fel a Mayerling című tragikus drámában. A hetvenes években katasztrófafilmes szerepeket is vállalt, a Földrengésben Charlton Hestonnal, A Cassandra-átjáróban Burt Lancasterrel játszott, utolsó filmje az 1982-es Regina Roma volt, utána már csak tévében dolgozott.
Szerelmek jöttek és mentek
Amennyire odavoltak érte a férfiak a vásznon, házasságai annyira voltak sikertelenek. Az MGM-hez való szerződése után a stúdió marketingesei is belendültek, és a frissen érkezett szépséget össze is boronálták Mickey Rooney-val, akitől azonban egy év után el is vált. Nem sokkal később Howard Hughes producer – akit ha máshonnan nem, az Aviátorból mindenképp ismerhetünk – is szemet vetett rá, de ez udvarlása nem járt sikerrel. Második férje Artie Shaw volt, de ez a frigy sem tartott sokáig, és a boldogtalanság azt is magával hozta, hogy Ava Gardner egyre gyakrabban fordult az italhoz vigasztalódásért. Harmadik házassága igen nagy port kavart Hollywoodban, mivel a szóban forgó férfi miatta hagyta ott feleségét, Nancy Barbato-t, és válásuk kimondása után tíz nappal 1951 novemberében már oltár elé is vitte Ava Gardnert. Ez a férfi pedig Frank Sinatra volt, akinek egyébként éppen nem ment jól a szekere.
A Sinatrával való házassága volt a leghosszabb, hat évig szerették és ölték egymást az énekessel, aki miatta kapta meg a Most és mindörökké című drámában Angelo Maggio közlegény szerepét. Ez utóbbi miatt a férfi begyűjtötte a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat, így végre megtérült Gardner megannyi fáradozása, hogy férje karrierjét újra beindítsa. Házasságuk hullámvölgyekkel volt teli, Sinatra sokszor öngyilkossággal fenyegetőzött, de Ava kitartott mellette, és a frigy befuccsolása után is jóban maradtak.
És bár akkoriban a szakma nem engedte, hogy nyilvánosságra kerüljön, a filmcsillag a gyengébbik nem iránt is vonzódott, ezt egy újságírónak vallotta be úgy ahogy, évtizedekkel karrierje csúcsa után, alkoholos mámorban. Az egyik legszorosabb viszony állítólag a kor egy másik ünnepelt színésznőjéhez, Lana Turnerhez fűzte, de ezt sosem erősítette meg egyikük sem. Azért nem tudhatott róla senki, mert a negyvenes-ötvenes években a színész-szerződések része volt egy erkölcsi záradék is, amit ha megszegtek, akár másnap repülhettek volna a stúdiótól.
1986-ban részlegesen lebénult egy stroke következtében, melyhez az életen át tartó dohányzás és kezeletlen autoimmun betegsége vezetett. Bár volt pénze a legjobb orvosokra, Sinatra ragaszkodott ahhoz, hogy ő finanszírozza útját vissza Amerikába egy egészségügyi szakértőkkel felszerelt magángéppel. Ava Gardner végül 1990-ben, 67 éves korában hunyt el londoni otthonában, amit csak Gardner-erődnek hívott, hiszen megvédte az annyira utált felhajtástól.
