Több generáció nőtt fel a meséin, a rajzfilmvilágra tett hatása senkiével sem összehasonlítható, birodalma ma is virágzik. Plútó, Donald kacsa, Mickey egér és Hófehérke “apukája” alighanem a világ egyik legismertebb embere, aki több, mint fél évszázaddal a halála után is milliók gyerekkorát határozza meg – és reméljük, fogja is még jó sokáig.
A rajz szeretete
Walter Elias Disney 1901. december ötödikén látta meg a napvilágot Chicagóban, egy ötgyerekes család negyedik gyermekeként. Még négyéves sem volt, amikor Missouri államba költöztek, egy Marceline közeli farmra, és az ottani élet, közel a természethez és az állatokhoz sok későbbi munkájának ihletője lett. Már kiskorában szeretett rajzolni, és amellett, hogy besegített édesapja munkahelyén és iskolába járt, gyakran kilátogatott a helyi vasútállomáshoz, hogy az elhaladó vonatokat vesse papírra. 18 éves korában egy Kansas Cityben található művészeti stúdióban kezdett dolgozni, itt találkozott Ub Iwerkssel, akivel életre szóló barátságot kötöttek. Együtt döntötték el, hogy cégalapításra adják a fejüket, ám pályájukat az épp kitörő első világháború egy időre megakasztotta. Walt csatlakozott a Vöröskereszthez, de közben sem hanyagolta el a rajzolást, és egy katonai újság számára készített illusztrációkat. Hazatérte után Kalifornia felé vette az irányt, ahol sokkal több lehetőség várta akkoriban a hozzá hasonló művészeket. Több stúdiónak is dolgozott, foglalkozott képregényekkel, és közben tapasztalatot gyűjtött. Testvérével, Royjal 1923-ban megnyitották a Disney Brothers Cartoon Studiot Hollywoodban, ami már kifejezetten rajzfilmek animálásával foglalkozott. Még abban az évben nyáron csatlakozott hozzájuk Lilian Bounds grafikus, aki később Walt felesége lett, és házasságuk során két lányuk született.
A stúdió és a sikerek
Öt évvel később a stúdió megalkotta a Willie gőzhajó (Steamboat Willie) című rajzfilmet, melynek főszereplője egy akkor még ismeretlen egérke volt – aligha gondoltak arra, hogy ez az egér és amit képvisel milyen meghatározó lesz majd a huszadik és a huszonegyedik században. Mickey egeret saját személyiséggel ruházták fel, mely filmről filmre állandó maradt, de nemcsak emiatt volt fontos. Walt ugyanis az ő segítségével vezette be a hang használatát a rajzfilmekbe, ami abban az időben még nagyon ritka volt. Talán ezért is vált az egyik kedvenc karakterévé az egér, de azt vajon tudjátok, hogy Goofy-t például kifejezetten nem szerette, mert túl nevetségesnek tartotta?
1934-ben a stúdió elkezdett az első egész estés rajzfilmjén, a Hófehérke és a hét törpén dolgozni, melyet az Amerikai Filmintézet (AFI) minden idők legnagyszerűbb rajzfilmjének választott. “A Hófehérke amellett, hogy gyönyörű művészeti alkotás lett, csodálatos eredeti filmzenéje és szép szerelmi története is volt, igazi kincs lett belőle” – mondta egy interjúban Disney idősebbik lánya, Diane. A negyvenes években Burbankben nyitott egy új stúdiót, ebben az időszakban további sikeres rajzfilmeket dobott piacra – például a Dumbót, a Fantáziát, a Pinokkiót és a Bambit. Alig tíz évvel később elkészült a Disney legelső élőszereplős alkotása, a Robert Louis Stevenson 1883-as regényéből adaptált Kincses sziget. Mindegy egyes meséje újdonságokkal kecsegtetett, nemcsak a nézők, hanem a nála dolgozó művészek számára is, hiszen például a Fantáziában a színekkel kísérletezhettek, a Bambi állatai pedig minden addiginál valóságosabbnak mutattak a vásznon.
1965-ben a Mary Poppins 13 jelölésből ötöt Oscar-díjra váltott, ami nem csoda, hiszen az azóta klasszikussá vált filmet a kritikusok Walt mesterművének nevezték. Az évtizedes tapasztalat, amit a film forgatása előtt szerzett, mind ebben az alkotásban csúcsosodott ki. Julie Andrews, a varázslatos dadus alakítója csodálattal beszélt róla, többek között azért is, mert a producer várandóssága során kereste meg a főszereppel őt, aki emiatt nemet mondott – erre Disney felfüggesztette a forgatást addig, amíg Andrews munkába nem tudott állni.
Sokan nem tudják, de Walt Disneynek nemcsak rajzfilmekhez volt köze, hanem például forgatott egy művet az 1959-es moszkvai Amerikai Nemzeti Kiállításra is szülőhazája szépségeiről, ezenkívül pedig a természetimádó Walt számos dokumentumfilm producere volt. Szenvedélyesen érdekelte az amerikai történelem, ez pedig visszaköszönt munkái egy részében is, melyben sok karakternek hazafias történetszálakat adott – egy ízben például a náci Németország elleni propagandát is belerajzolta a rajzfilmekbe. Alapító tagja volt az MPAPAI (Motion Picture Alliance for the Preservation of American Ideals) rövidítésű szervezetnek, mely a konzervatív hollywoodi filmgyártókat tömörítette egybe. Mivel nemcsak művészeti hanem politikai eszmék is vezérelték őket, ezért fontos megemlíteni, hogy céljaik között szerepelt az USA és filmiparának “védelmezése” a szervezet alapítói által fasisztának és kommunistának tartott hatásokkal szemben. Az MPAPAI 1975-ben szűnt meg végleg.
Munkásságát összesen huszonhat Oscar-díjjal jutalmazta az Akadémia, ezzel ő minden idők legtöbb aranyszobrot elnyert személye – nem kisebbíti az érdemeit, de ezek legtöbbje nem a személyének, hanem a stúdió alkotásainak, például rajzfilmeknek, rövidfilmeknek, és élőszereplős moziknak szólt.
Disneyland megszületése
Imádta a vidámparkokat, az irántuk való érdeklődése pedig Kansasi éveihez köthető, lánya elmondása szerint volt egy a város határában, ahová pénz híján Walt Disney nem tudott bejutni soha, így húgával csak álldogáltak a bejáratnál. Később, amikor a stúdiója már sikeres volt, és az emberek éltek-haltak történeteikért, meg magáért a stúdiólátogatásért is, elhatározta, hogy létrehoz egy vidámparkot. Csakhogy ez a park nem olyan lesz, mint az addig látott, a városok határában felállított, ideiglenes, kissé koszos és nem igazán családbarát vásárok. Álma megvalósításához Anaheimben, Kaliforniában vett telket, a park felépítéséhez azonban rengeteg pénzre volt szükség – ezt fedezvén tévésorozatot indított az akkor még fiatal ABC-csatornán. A nézettségért cserébe az ABC segített fedezni az építési költségeket. 1955. július 17-én hatalmas csinnadratta közepette nyíltak ki a Disneyland kapui, és mintegy kétszázezer érdeklődő jelent meg aznap, a megnyitót pedig még a tévé is közvetítette. Bár a nyitásra csak meghívóval lehetett érkezni, a rajongók leleményesnek bizonyultak, egyesek hamis jegyekkel jutottak be, mások pedig a kerítéseken átmászva igyekeztek részt venni a történelmi eseményen. A résztvevők között – természetesen nem saját maga által gyártott belépővel – ott volt a későbbi elnök, Ronald Reagan. 1955 végére, vagyis mindössze fél évvel a megnyitó után már hárommillióan látogattak el a parkba.
Walt Disney mindig újabb és újabb ötletekkel rukkolt elő, például szerette volna továbbfejleszteni Disneylandet, így született meg Disney World, mely sokkal monumentálisabb és sokrétűbb lett elődjénél. Sajnos azonban már nem láthatta a parkot 1971-ben megszületni Floridában, nem messze Orlandótól, hiszen 1966-ban tüdőrák következtében elhunyt.
Biztosan hihetetlenül büszke lenne, ha tudná, hogy meséit nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is nézik, valamint hogy mekkorára nőtt birodalma. Hiszen a több milliárd dollárt érő The Walt Disney Company, melyet ma Bob Chapek vezet, filmek, sorozatok, rajzfilmek, játékok százait dobta piacra, van tévécsatornája, streaming-felülete (Disney Plus) több vidámparkja és nyaralóövezete is, és sorra vásárolja fel a világ vezető filmgyártó cégeit. Utóbbi miatt azzal viccelődnek, hogy Disney-hercegnőnek számít Luke Skywalker (a Lucasfilmet 2012-ben vásárolta meg vállalat), valamint Pókember és Amerika kapitány (az ő filmjeiket gyártó Marvelt 2009-ben vették meg), de 2006 óta a Disney-család tagja a Pixar, 2019 óta pedig a 21st Century Fox is.
