Ugyan hazánkban inkább a popkultúrának köszönhetően vált ismertté, Yoko Ono neve egy életre összeforrt a béketörekvésekkel, s persze John Lenonnal. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Múzeum (az orosz-ukrán háború apropóján) külön kiállítást szentelt a nagynevű művésznek, amely február 18-áig látogatható az intézményben.
A lassan egy éve tartó orosz-ukrán háború nemcsak elvesz, hanem valamennyit ad is, hiszen a békevágy akkor érzékelhető leginkább, ha az addigi világrend meggyengülni látszik. A háborúnak vége! Ha akarod – Tribute to Yoko Ono kiállítás a Nemzeti Múzeumban olyan árnyalatokat mutat fel a háború-béke témájában, amelyek ritkán bukkannak csak fel a közbeszédben.
Yoko Ono, a béke nagykövete
Hazánkban leginkább a modernizmus képviselőjeként, külföldön viszont egyértelműen a béke nagyköveteként tekintenek a február 18-án kilencvenedik életévét betöltő Yoko Onóra. A Tokióban született alkotó nevéhez azonban sokkal több dolog fűződik, mint a modernizmus: harminchárom zenei nagylemez, hatvan film és számos könyv alkotójaként ismerhetjük. Életművének jelentős része ugyanakkor inkább a képzőművészethez, semmint a zenéhez és az íráshoz kötődik: a híres szamurájok leszármazottja a konceptualista művészet iskolateremtő mestere. (A konceptualizmus lényege, hogy szakít a hagyományos művészet tárgyi elemeivel, s inkább a gondolatiságot helyezi előtérbe – a szerk.)
Nemcsak családfájában, hanem gyermekkori emlékeiben is megtalálhatók a mára csak filmekből ismert szamurájok: arisztokrata származása miatt egy osztályba járt Akihitó császárral, ám később bebizonyította, hogy saját jogán is megállja a helyét: ő volt az első nő Japánban, aki filozófiát hallgatott az egyetemen. Kapcsolatainak köszönhetően később olyan nevekkel dolgozott együtt, mint például John Cage, ám a nagyközönség leginkább a John Lenonnal való közös munkájáról ismeri.
A háborúnak vége! Ha akarod – A kiállítás
Kilencven éve alatt Ono nem kevés műtárgyat hozott létre, ám korábban még nem volt ilyen különleges, több művet felölelő kiállítása hazánk fővárosában, Budapesten. A Nemzeti Múzeum tárlata az orosz-ukrán háború apropóján, a béke fontossága jegyében jött létre, s a kurátorok bíznak abban, hogy a kiállított művek „képesek lehetnek olyan árnyalatok felmutatására, amilyenekre a közbeszédben nem kerül sor”.
A művek között olyan, nagy szabású alkotások találunk, mint a múzeum előcsarnokában álló Kívánságfa a békéért című installáció, amelyre a látogatók az ukrán béke eléréséhez szükséges kívánságokat helyezhetnek el. (Ez a műtárgy egyébként jegyváltás nélkül is megtekinthető, s később Izlandra kerül majd.)
Csakúgy a látogatók képzelete és gondolatai alakítják a Menekülthajó és Az én anyukám gyönyörű nevezetű alkotásokat: mindkettő a látogatók üzeneteivel válik igazi értékké. A kiállítás keddtől vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban 2023. február 18-ig.
Borítókép forrása: Northfoto
Források: ITT és MNM sajtóanyag