Gyulai Líviuszt a művészettörténészek az úgynevezett nagy grafikus generációhoz szokták sorolni, ő volt a legkisebb fiú a „nagy öregek” – Kondor, Würtz, Hincz, Reich, Rékassy – között, és mint a népmesékben, ő volt az, aki mindig újjászületett. A tavaly elhunyt grafikusművész nevét könyvekből és rajzfilmekből is ismerhetjük.
„Gyulai azt sem tudta, mi fán terem a skicc. Egyből a makulátlan tisztázatot rajzolta. Radírgumija? Tán nem is volt sosem. Magától értetődő természetességgel közlekedett a stílusok között, úgy öltötte magára Villon köpenyét, Lúdas Matyi csizmáját és Leacock cilinderét, mintha öröktől fogva őrá szabták volna” – olvasható a kiállításnak helyet adó Műcsarnok honlapján.
Gyulai Líviusz 1937-ban született Erdélyben, a Kovászna megyei Baróton, családja a második világháború idején menekült Magyarországra. 1956 és 1962 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolára járt. Egyedi grafikákat, könyvillusztrációkat alkotott, többek között a Carmina Buranához, Csokonai, Villon, E. T. A. Hoffman és Cervantes műveihez. Bár már 1971-ben elnyerte a Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, első komolyabb szakmai sikerét Weöres Sándor Psychéjéhez készült rajzaival aratta 1972-ben.
Animációs filmeket 1976-tól készített, első ilyen alkotása, a Delfinia című mű volt, amelyhez Szörényi Levente komponált zenét. Ezt követte az Új lakók: egy bérházban élő kentaurcsaládról szóló rajzfilm, amellyel elnyerte a Kairói Filmfesztivál első díját. Jónás című alkotásával 1997-ben a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon képviselte Magyarországot. Az Uffizi-képtár gyűjteménye linómetszetet vásárolt tőle.
Munkásságáért 1973-ban Munkácsy Mihály-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kapott, 2014-ben az elsők között nyerte el a nemzet művésze elismerést.
A február 20-ig megtekinthető tárlat megidézi az autonóm grafikusművészt, az illusztrátort és az alkotó animációs filmjeit is. Gyulai Líviusz pályafutása során hozzávetőleg ötszáz könyvet illusztrált, de előszeretettel készített játékos, ironikus felfogású és sokszor archaizáló tollrajzokat, rézkarcokat, linómetszeteket és litográfiákat is. A kiállításon a művész életének minden állomásából mutatnak be alkotásokat – írja oldalán a Magyar Művészeti Akadémia.