Ma és holnap, azaz február 25-én és 26-án a Jurányi Házban lesz látható az idén kb. húsz éves születésnapját ünneplő Tünet Együttes új előadása, a Nothing Personal.
A létezés eufóriája című filmjével világszerte ismertté vált rendező, Szabó Réka ezúttal a kiégés témájával foglalkozik.
„Volt egy ember, már ha tényleg volt, aki addig-addig facsarta és zsigerelte magát, míg kemény lett, száraz, örömtelen és hajlíthatatlan. Az egész világgal csak hadakozott, ezért aztán páncélt kellett növesztenie. De volt ennek az embernek egy gyermeke, és ez az ember nem akarta, hogy a gyermek észrevegye rajta a változást, így hát szemre ugyanaz maradt, aki előtte volt. De a páncélzata a bőre alatt egyre csak hízott befelé és vastagodott. Végül már az egész ember nem volt más csak egy magától mozduló páncél, amiben a kötelességtudó szív minden dobbanással önmagát repesztette-sebezte. Néha már jobban fájt neki a létezés, mint amennyire az ő halála fájhatna bárkinek is ezen a földön. És akkor ez az ember…”
A Nothing Personal próbafolyamatai során az alkotók, Szabó Réka, Peer Krisztián és Szász Dániel a Boldizsár Ildikó által kifejlesztett terápiás módszer segítségével – a mesekutató-meseterapeutával személyesen is konzultálva – járják körbe elakadás-történeteiket, hogy megalkothassák saját meséjüket és mesehőseiket.
„A mesék szimbolikus világában mindenfajta életválság megjelenik – így a kiégés is. Láthatod magad a mese egy pontján – reménytelenül elakadva, megfosztva képességeidtől, külső és belső erőforrásaidtól. Nem akarsz lapozni, mert úgy érzed, saját történeted utolsó oldalánál tartasz, és ezután már csak a fedél csukódik rád. Pedig a mesehős útja folytatódik, és ezzel azt üzeni, hogy nem csak muszáj, de lehetséges is erről a pontról elmozdulni, megküzdhetsz fenevadjaiddal és kihúzhatod magad a veremből” – mondta Szabó Réka.
A történethez Márkos Albert zeneszerző-csellista teremt érzékeny zenei közeget. A Tünet Együttes Szirtes Attila emlékének ajánlja az előadást.