A Kedden kétszáz kezdeményezés keretében 200 forintért látogathatóak a műcsarnok jelenleg futó kiállításai.
A Kedden kétszáz kezdeményezés keretében 2022. július 26-tól augusztus 16-ig minden hét második napján (egyenként) 200 forintért látogathatóak a Műcsarnok Budapesten jelenleg futó kiállításai.
Aki művelődni szeretne, annak érdemes igyekeznie, hiszen valójában három kedvezményes napról van szó: augusztus 2-án, 9-én, illetve 16-án lehet egy Óriás Túró Rudi áránál alacsonyabb összegért belépni az alábbi három kiállításra.
Közös tér | II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon 2022
A Közös tér című kiállítás Arisztotelész Kategóriák című művét hívta segítségül, hogy elmélyült sétára invitáljon a tárgyak között. Az utóbbi öt évben megvalósult művek befogadásához a kiállítás két utat is felkínál. Az egyik a konkrétan megformált anyagtól az anyag nélküli szubsztanciákig, a tervezett gondolatokig vezet, míg a másik a szigorúan vett funkcionalitástól az autonóm művészet területéig.
Ezeket követve a kerámia legősibb, az emberi kultúra születésének titokzatos pillanatával egyidős művészetétől eljuthatunk a virtuális térben létrehozott kommunikációs terekig. Bár az egyes alkotói területek elkülöníthetők, térbeli kapcsolataikkal mégis egy összefüggő folyamatot mutatnak be. A különböző területek és a két gondolati ív izgalmas metszéspontokat hoznak létre, a találkozási pontokon pedig új minőségek születnek, újfajta összefüggések rajzolódnak ki.
Mivel 2022 az Üveg Nemzetközi Éve, a Szalonon különleges hangsúlyt helyeznek az üvegművességre: mind a történeti vonatkozásokra és jellegzetességekre, mind a kortárs műalkotások bemutatására.
A fény metamorfózisa | Borza Teréz kiállítása
Borza Teréz (1953) Ferenczy Noémi-díjas porcelán- és szobrászművész életmű-kiállításán a légies, áttetsző porcelán kisplasztikái mellett rusztikus faktúrájú merített papír munkái és időtálló kőből – carrarai márványból, indiai gránitból, süttői mészkőből – készült köztéri szobrainak makettjei is helyet kapnak.
A művész változatos anyagokból létrehozott alkotásaiban a fény jelenségének, a transzparenciának a plasztikai megragadása, illetve ezzel szoros összefüggésben transzcendens jelentésrétegek is tetten érhetőek.
Műveinek (Rügyfakadás, Virágzás, Újjászületés) ihlető forrását sok esetben a természetben fellelhető formák és azok szüntelen megújulása jelenti.
11. Groteszk Triennálé | Nemzetközi Groteszk Képző- és Iparművészeti Kiállítás
A groteszk mi vagyunk – a kifejezés (terminusként) 1500 tájt jelent meg: az olasz grotta (barlang) alapján képzett szóval illették a Néró császár római Domus Aureájában fölfedezett, szenzációszámba menő falfestményeket. A frissen megismert különös motivika hamarosan divatot teremtett az egyházi és világi méltóságok palotáiban. A groteszk hatásokat a képzőművészet áramoltatta szét – írta Tarján Tamás. (…)
A groteszk „képzőművészeti őstörténete” persze még régebbre nyúlik vissza, egészen a görög vázaképeken ábrázolt mimus-játékosokig. (…) De ha a 19-20. század nagy groteszk alkotóira utalunk (Lautrec, Ensor, Dalí, Magritte vagy Nolde), ők önmaguk művészi irányát találták meg a groteszk helyzetek, alakok és formák ábrázolásában. (…)
Az idei Groteszk képzőművészeti pályázat anyaga talán minden eddiginél gazdagabb választékot kínál a műfajjal szívesen foglalkozók számára. A kisgrafikától a táblaképig, a karcos kifejezésmódtól a már-már pikánsan kétértelmű (sőt egyértelmű) jelentésű munkákig, plasztikától asszamblázsig, szobortól objektig minden stiláris és technikai lehetőség felbukkan. Az utóbbi évek kinetikus, sőt mobil eszközrendszere (mondhatnánk műfajt is) szintén részese e nagyszabású tárlatnak – írja Sinkó István a Műcsarnok weboldalán.
Forrás: Műcsarnok.hu