A fővárosi kutyatartás fejlődésével foglalkozó tárlat tekinthető meg a Kiscelli Múzeumban. Kutyásoknak „kötelező”!
Az ember és a kutya kapcsolata régi időkre nyúlik vissza. A városi kutyatartás pedig egyre népszerűbb, a Covid óta kifejezetten megugrott a fővárosban tartott ebek száma. Ezt a felfelé ívelést vette észre a Kiscelli Múzeum is, ahol azonnal készült egy nagyszerű kiállítás a fővárosi kutyatartás kultúrtörténetéről, a VAU!
A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete
A honfoglaló magyarok magukkal hozták a pulit, a középkori magyar arisztokrácia pedig a vizsla társaságában vadászott. A 19. századi magyarországi polgárság átvette a nemesség szokásait és a vidéki kastélyokból, kúriákból bevitte a kutyát a városba lakótársának. A városi polgár társállata lett, emellett a kutya segítségére szolgált a külvárosi lakás földszintes és udvaros házának őrzésére. A különböző kutyafajták a városi nők divatkellékeiként is gyakran jelen voltak. Az ország központjává váló Pest-Budán különösképpen elterjedt volt a háziállatok tartása, szinte minden második-harmadik háztartásban tartottak egy-egy háziállatot. A 19. század közepén, Pesten 20.000 kutyát tartottak nyilván, napjainkban kb. 350.000-re tehető a kutyák és 200.000 a macskák száma Budapesten, azaz a lakosság negyede tart valamilyen háziállatot
– írják a honlapon.
Kiemelik azt is, hogy a kutyák nemcsak társállatok, hanem olykor komoly feladat látnak el a gazdáik mellett:
A kedvtelésből tartott ebeken kívül találkozunk a városban számos dolgozókutyával is. Nagy segítség a gazdáik számára a vakvezető-, a különféle gyerek és felnőtt terápiás kutyák, valamint a rendőrség és a katasztrófavédelem munkakutyái. A kutyák szocializációja és az emberrel való kommunikáció fejlesztésére számos kutyaiskola működik Budapesten, amelyek több technikát és módszert alkalmaznak a négylábúak specializált kiképzésére.
A kiállítás különlegessége, hogy kutyával is látogatható.
Nem csak a fővárosról szól
Elsősorban a 19-20. századi fővárosi kutyatartásról szól a tárlat, de kitekint más korokra is. A kiállításon láthatunk a i.e. 7–6 századból származó kutyacsontvázat, de még a 15.–16. századból kutyaürüléket is őriztek meg az utókornak, amiből az állapítható, hogy mivel táplálkoztak a korabeli ebek.
Kiderül, hogy milyen volt az első állatmenhely, vagyis ebrendészeti telep. Az Állatorvos-történeti Gyűjtemény tárgyainak egy része is megtekinthetők a múzeumban.
A VAU! március 26-ig látogatható a Kiscelli Múzeum pincetermeiben.
Borítókép forrása: Kiscelli Múzeum / VAU! A fővárosi kutyatartás kultúrtörténete