November 11-én, azaz ma érkezik a mozikba a Spencer című dráma a Twilight filmekből ismert Kristen Stewart főszereplésével. A Lady Dianáról szóló alkotás azt a néhány napot veszi górcső alá, amikor az 1995-ös karácsony alkalmával a szívek hercegnéje eldönti: elhagyja gyermekeinek apját, a brit trón várományosát, Károly herceget. A film apropóján nézzük Diana életének legfontosabb mozzanatait, gyermekkorától kezdve egészen tragikus körülmények között lelt haláláig.
Hányattatott gyermekévek
Diana élete a híres-hírhedt házasságkötés előtt is fordulatokban bővelkedett. 1961. július 1-jén látta meg a napvilágot az arisztokrata Spencer család negyedik gyermekeként. (Összesen öten voltak testvérek, ám 1960-ban született John nevű bátyja mindössze 10 órát élt, így Diana afféle helyettesítő gyermekként jött a világra.) Édesapja, Edward John Spencer 1975-ben kapta meg hivatalosan az Althorp grófja címet, miután Diana nagyapja elhunyt, innentől kezdve használhatta lánya a „lady” megnevezést. Édesanyja, Frances Burke Roche és édesapja 15 évig voltak házasok, majd apja nemsokára újranősült (egybe). Érdekesség, hogy első házasságából született gyermekei soha nem kedvelték mostohaanyjukat.
Diana kezdetben édesanyjával és öccsével, Charles Spencerrel élt egy londoni lakásban, Knightsbridge-ben, majd, amikor a válást követő első karácsonyt édesapjuknál töltötték az Althorp birtokon, Edward nem engedte őket haza anyjukhoz. A szülők között ezt követően ádáz jogi csata kezdődött meg a gyermekfelügyeleti jogért, amit végül az édesapa nyert meg, társadalmi helyzete és kapcsolatrendszere miatt. Diana és öccse ezt követően hivatalosan édesapjuknál laktak, ám a jogi harcok enyhülését követően gyakran ingáztak a Spencer-kastély és anyjuk skót otthona között.
Ami a tanulmányait illeti, Diana nem büszkélkedhetett kitűnő bizonyítvánnyal, sőt! Három iskolában is megfordult, ám alapszintű vizsgáit második nekifutásra sem sikerült letennie. Ezzel ellentétben viszont remekelt a sportpályán, hiszen kiválóan ugrott és úszott, s mint az a Korona című sorozatból ismert, imádott táncolni: gyermekkorában balerina szeretett volna lenni. Célkitűzése azonban magassága miatt (178 cm volt) meghiúsult, ám a színpad később is meghatározó szerepet töltött be a szívében.
Tizenhárom találkozás után házasság
Diana 1977-ben (16 évesen) egy vadászat során találkozott először későbbi férjével, Károly herceggel, aki abban az időben a hercegné nővérével, Sarah-val randevúzott. Második találkozásuk alkalmával Diana mély együttérzését fejezte ki Károly felé, amikor annak nagybátyja és mentora, Lord Mountbatten egy robbantás következtében elhunyt. A herceget nagyon meghatotta Diana kedvessége, így ezt követően többször is találkozóra hívta az ifjú hölgyet. Érdekesség, hogy Diana és Károly mindössze 13 alkalommal találkoztak az eljegyzésük előtt, így lényegében nem is ismerték egymást, amikor összeházasodtak. Eljegyzésüket 1981. február 6-án jelentették be a nagyérdeműnek.
1660 óta Diana volt az első brit állampolgár, aki feleségül ment egy brit trónörököshöz, frigyük tehát ebben a tekintetben úttörőnek bizonyult. (Korábban a királyi házasságok mindig diplomáciai célt szolgáltak, így a trónörökösök általában egy külföldi királyi sarjjal kötötték össze az életüket.) Abban a tekintetben is szakítottak a hagyományokkal, hogy nem a westminsteri apátságban, hanem a Szent Pál-székesegyházban fogadtak egymásnak örök hűséget. Érdekesség, hogy Diana nem fogadott feltétlen „engedelmességet” férjének, ezt Károllyal közösen kivetették a fogadalom szövegéből. A ceremónia végén az izgalmak miatt elmaradt a mindent megpecsételő hitvesi csók, így az a Buckingham Palota teraszán pótolták, ezt a hagyományt harminc évvel később elsőszülött gyermekük, Vilmos folytatta.
Gyermekáldás, boldogtalan házasság és bulimia
Nászútjuk után a hercegi pár a Kensington Palotába költözött. 1982 januárjában a 3 hónapos terhes Diana leesett a sandringhami rezidencia lépcsőjén, szerencsére a magzatnak nem esett baja. Később kiderült, hogy ez volt a boldogtalan hercegné első próbálkozása, hogy felhívja magára Károly figyelmét, hiszen készakarva vetette le magát a lépcsőn. Tette ellentétes reakciókat váltott ki a családban. Míg a királynő elborzadt, addig Károly az eset után kiviharzott a házból lovagolni. „Csak megvetést láttam a szemében, amikor kifordult az ajtón” – írta a hercegné a Diana igaz története – saját szavaival című önéletrajzi könyvében.
Eljegyzésükkor kezdődtek meg étkezési zavarai, amik az első terhessége alatt erősödtek fel igazán. „A férjem a derekamra tette a kezét és azt mondta: ó, egy kicsit ducik vagyunk, nemde? Itt kezdődött a dolog, az elevenembe talált.”
Ugyan a sajtóban már régóta terjengett a pletyka a hercegné bulimiájáról, Diana végül az elhíresült Bashir interjúban vallott a nyilvánosságnak betegségéről. „Bulimiás voltam éveken keresztül. Ez egyfajta titkos betegség. Mivel az önértékelésem a mélyponton volt és úgy éreztem, értéktelen vagyok, egyfolytában ettem. Ez egyfajta megnyugtató érzést adott kezdetben, mintha megölelne valaki. Aztán elkezdtem undorodni a felpuffadó hasamtól és végül kiadtam magamból mindent. Majd kezdődött az egész elölről.” Azzal, hogy Diana a világon elsőként nyilatkozott betegségéről, felülírta azt a stigmát, ami korábban az étkezési rendellenességeket övezte.
1982. június 21-én megszületett a trónörökös Vilmos herceg, ám születésének körülményei szintén keserű szájízt hagytak a hercegnőben: „Szülés előtt dátumot egyeztettünk, hogy Vilmos aznap jöjjön világra, ami nem ütközik Károly lovaspóló versenyével” – írta könyvében. Egyúttal hozzátette, hogy a királynő is furcsán reagált, amikor meglátta az újszülött Vilmost: „Hála Istennek a füleit nem az apjától örökölte” – mondta a „büszke” nagymama a menyének.
Két évvel később, 1984. szeptember 15-én a walesi hercegné életet adott második közös gyermekünknek, Harry hercegnek. Diana életébe fiai hoztak megnyugvást, hiszen mindenki egyetért abban, hogy példás, ragaszkodó édesanya volt.
A gyermekeket körülvevő biztonságos buborék azonban 15 év után kipukkadt, amikor Diana és Károly 1996-ban elváltak. „Abszolút hűséges voltam, amíg visszavonhatatlanul el nem romlott a dolog” – nyilatkozta a trónörökös Károly egy 1994-es interjúban. A rossz nyelvek szerint azonban a herceg nem várta meg ezt a bizonyos pontot, hiszen Camilla Parker-Bowles-szal folytatott viszonya még Diana előtt, 1971 nyarán kezdődött, s házasságuk alatt is végig (kisebb-nagyobb megszakításokkal) zajlott. A korábban már említett Bashir interjúban Diana felfedte, hogy tudott Camilla és Károly kapcsolatáról, ám nem tehetett ellene semmit. Ugyanitt hangzott el a néhai hercegné egyik méltán elhíresült mondata, miszerint: „Hárman voltunk ebben a házasságban, tehát néha egy kicsit szűkös volt a dolog.”
Újrakezdés és fájdalmas búcsú
1996-os válásukat követően Diana ugyanolyan megszállottan folytatta jótékonysági munkáját, mint előtte. „Az elkövetkezendő hónapokban igyekszem megtalálni a módját, hogy jelentőségteljes közéleti szerepet vállaljak, remélhetőleg kiegyensúlyozottabb magánélettel” – nyilatkozta a hercegné. Ugyan a palota több ízben megvonta a hercegnétől annak jogait, Diana ragaszkodott bizonyos szövetségek vezetéséhez. Így maradt például az Angol Nemzeti Balett, a Misszió a leprásokért, a Nemzetközi AIDS Alap, a Centrepoint Hajléktalanokért Jótékonysági Szervezet, a Royal Marsden Kórház és a Great Ormond Street Hospital for Children szövetségeiben.
Válásukat követően az egyiptomi Dodi Fayeddel, a Harrods áruház örökösével hozta össze a sors. Diana és Dodi 1997-ben jöttek össze ám mindössze csak néhány hónapig voltak együtt, amikor életük tragikus véget ért Párizsban: a pár a sajtó munkatársai elől menekülve szenvedett autóbalesetet. Dodi azonnal meghalt, Diana életéért sokáig küzdöttek, ám nem tudták megmenteni: a hercegné 36 éves korában elhunyt.
A nép nyomására a királyi család nyilvános temetést szervezett annak ellenére, hogy Diana hivatalosan már nem tartozott közéjük. A temetés napján több mint 3 millió ember lepte el London utcáit. Károly két fiával és apjával, a néhai Fülöp herceggel kísérte Dianát utolsó útján. A temetést 2 milliárd ember követte nyomon a televízión keresztül, így a történelem egyik legnézettebb eseménye lett. Dianát a Spencer család birtokán, Althorpe-on, egy kis tavi szigeten helyezték örök nyugalomra.
A walesi hercegné emlékezete
Dianáról sok mindent lehet mondani, azt viszont egész biztosan nem, hogy ne lett volna hatással a környezetére. A sajtón kívül természetesen fiai is gyakran megemlékeznek róla. Amikor Vilmos herceg és Katalin 2011-ben összeházasodtak, ugyanazt a számot (Guide Me, O Thou Great Redeemer) játszották le a templomban, ami Diana temetésén volt hallható.
Mára mindkét fiú szép családdal büszkélkedhet, hiszen Vilmos és Katalin három (György, Sarolta, Lajos) míg Harry és Meghan két (Archie, Lilibet) gyermek büszke szülei. A névadásnál mindkét fiú megemlékezett imádott anyjáról, hiszen Vilmosék lányát Sarolta Erzsébet Dianának, Harry-ét pedig Lilibet „Lili” Diánának nevezték el.
Fiai ugyanolyan elánnal folytatták anyjuk jótékonysági munkáját, ahogy azt Dianától látták. Mindketten olyan területekre igyekeznek felhívni a figyelmet, amely közel állt édesanyjukhoz, így nem csoda, ha Harry herceg a mentális egészségfontosságáért áll ki, míg Vilmos legutóbb a klímavédelemre szólította fel a világ vezetőit. Emellett persze mindkét férfi szerepet vállal olyan ügyek mellett, mint a HIV elleni küzdelem, a hajléktalanok helyzete vagy épp az oktatás.
Diana Frances Spencer gyermekkorában azt mondta édesapjának, hogy olyasvalakihez szeretne hozzámenni, aki mellett híres lehet és jót cselekedhet. Megérzése bevált, ám hogy milyen árat fizetett ezért, azt csak a hozzá közel állók tudhatják igazán.
Borítókép forrása: Northfoto
