Mindenekelőtt kezdjük azzal, miért legalább olyan jelentőségteljes a Vízkereszt a keresztény ünnepkörben, mint a húsvét és a karácsony: utóbbi adventtel kezdődik, tetőpontja december 25., azaz Jézus születése.
Vízkereszt pedig a keresztény ünnepkör lezárása, egyben az ünnepi időszak második legfontosabb eseménye, mivel ehhez a naphoz kötjük Jézus keresztségét, első csodatételét, valamint a napkeleti bölcsek látogatását.
Jézus megkeresztelése
Jézus Jordán folyóban való megkeresztelése szimbolikus jelentőséggel bír a keresztény egyházban, mivel Jézus ezután kezdte meg tanításait, és azért keresztelhetett a Szentlélekkel, mert ő Jézus Krisztus, a Fiú, aki hatalmat és kiváltságot kapott az Atyától. Voltaképpen tehát a Szentháromság alakja jelent meg az emberiség előtt. A keresztelésből származik az ünnep magyar, Vízkereszt elnevezése is, merthogy a papok ünnepélyesen vizet és tömjént szentelnek ezen a jeles napon.
A háromkirályok
Míg keleten Jézus keresztsége áll az ünnep fókuszában, addig nyugaton a vízszentelés szertartása mellett legalább ilyen jelentőségteljes a napkeleti bölcsek látogatása is. Innen ered az ünnep másik, hagyományos magyar neve, a háromkirályok. Érdekesség, hogy a Biblia nem említi őket név szerint, így Gáspár, Menyhért és Boldizsár alakja elsőként csak a 7-8. században bukkan fel, illetve valójában a kis Jézusnak szánt ajándékok (arany, tömjén, mirha) számából következtetünk arra is, hogy hárman voltak. Ám azt, hogy pontosan honnan származnak, nem tudni. Beda Venerabilis, a 7-8. század fordulóján élt teológus úgy írt a napkeleti bölcsekről, mint az akkor ismert három földrész, Európa, Ázsia és Afrika képviselőiről, és a legenda szerint ezért ábrázolták Gáspárt fekete bőrrel.
Az első csodatétel
Jézus első csodatétele a kánai menyegzőn történt, amikor is borrá változtatta a vizet. A történet szerint a lakodalomba Mária, Jézus és a tanítványok is hivatalosak voltak, ám mire megérkeztek, addigra a mulatság már javában folyt. Az akkori hagyományok szerint, amennyiben a menyasszony még leány volt, akkor a lakodalmat egy teljes hétig, ha pedig özvegyasszony ment újra férjhez, akkor három napig ülték. A vendégek és a násznép ennélfogva folyamatosan cserélődött, a násznagy volt a történet egyetlen olyan szereplője, akinek mindvégig ki kellett tartania. A vendégek élelmezése az étekmester gondja volt, ám ha a menyegző egy hétig tartott, akkor bizony gyakran megesett, hogy elfogyott a bor. Alighanem az első csodatétel napján is így történt, mert miután Mária kérésére Jézus utasította a szolgákat, hogy vegyenek fel hat jókora kőkorsót és töltsék meg vízzel, majd vigyék a násznagynak, akkor amaz víz helyett bort talált a korsókban.
Vízkereszt ünnepe a nagyvilágban
A különböző országok jellemzően már a Vízkeresztet megelőző estén, és az adott napon egyaránt hangos csinnadrattával, jelmezes felvonulással vigadnak. Az ünnepségeken gyakran szerepelnek fényjátékok és zenés műsorok, valamint bohócok és zsonglőrök, akik cukorkát dobálnak a tömegnek. Spanyolországban ilyenkor zsúfolásig megtelnek az utcák, mert a családok látni szeretnék a parádét. Az ünnepségeken a napkeleti bölcsek által megtett útra emlékeznek, akik azért indultak el, hogy megajándékozzák a kis Jézust. (Az utóbbi években azonban Madridban és Barcelonában szigorítottak az ünnepségen való részvétel feltételein, és egyrészt több rendőr vigyáz az emberek biztonságára, másrészt a nagyobb járműveket kitiltották a rendezvény helyszínéről a lehetséges terrortámadások miatt.) Az alábbi videóban megnézhetjük, hogyan ünneplik Vízkereszt napját a spanyolok:
Érdekesség, hogy többek között Oroszországban, Spanyolországban és Latin-Amerikában ekkor ünneplik a karácsonyt, így ennek megfelelően a gyerekek ajándékokat kapnak. Utóbbi kettőben Maninak, a manicheizmus atyjának írják meg kívánságaikat a legkisebbek. Közülük sokan a cipőjüket is kiteszik éjszakára abban a reményben, hogy reggelre meglepetést találnak benne. (Hasonló a helyzet Olaszországban is, ott a gyerekek apró ajándékokat és édességeket találnak a cipőjükben Vízkereszt napján.) Prágában, azaz Csehország fővárosában szintén utcai parádéval ünnepelnek, ám a csehek ezen kívül a Moldvában, az ország egyik legfontosabb, egyben leghosszabb folyójában is megmártóznak. (A tömeges úszás Bulgáriában, Görögországban és Oroszországban is hagyomány Vízkeresztkor.)
A görög ortodox ausztráloknál ugyancsak több ezres tömegek várják Vízkereszt napját a Melbourne melletti Frankston Waterfront-ra, a vizek felszentelésére. A Vízkereszt napját Theofania szertartása követi és zárja Princes Pier-nél, Port Melbourne történelmi hajókikötőjénél. Mexikóban az ünnep úgymond édes véget ér, az emberek ugyanis ilyenkor megsütik a királytortát, más néven a háromkirályok tortáját (Rosca de Reyes). Ez egy koronára emlékeztető, kör alakúra sütött édes (bár manapság gyakran sós) kenyér, benne egy babafigurával, amely a szent család elrejtőzését jelképezi Heródes király elől.
Végezetül, a hagyomány Dél-Kaliforniában is él és virágzik, ahol az, aki elsőként megtalálja az elrejtett babafigurát, az felel majd a február 2-i gyertyaszentelő lakoma elkészítéséért. (Ez általában azt jelenti, hogy tamalét készítenek. A tamale eredetileg a mexikói bevándorlók étele volt, ami jellemzően kukoricacsuhéba töltött húst takart zöldségekkel, ritkábban sajttal. A nyers kukoricacsuhéba vízzel elkevert speciális kukoricalisztet, masa harinát kennek, ebbe kerül a töltelék, majd feltekerik és megfőzik.) A karácsony, vagyis a meghittség ünnepe a mai nappal tehát véget ér, és kezdetét veszi a hangos mulatság, a vigasság, a farsang. A következő jeles alkalom – egyben a farsangi időszak vége – hamvazószerda, a húsvét vasárnaptól visszaszámolt negyvenedik nap. Ez 2022-ben március 2-ára esik, amikor is megkezdődik a negyven napos böjt, a húsvétra, valamint a megváltásra való felkészülés.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix