Egy nemrégiben felfedezett titkos alagút vezethet el végre Kleopátra régóta keresett sírjához, ami egyben az évszázad régészeti felfedezése lehet.
Kathleen Martinez, a Santo Domingó-i Egyetem régésze közel húsz éve keresi fáradhatatlanul Kleopátra sírját, s noha eddig már több alkalommal is azt gondolta, hogy jó nyomon jár, most biztos abban, hogy tényleg karnyújtásra van kutatása tárgyától.
A dominikai archeológus és csapata nemrégiben felfedezett egy 1305 méter hosszú és mindössze 2 méter magas, szűk alagutat, amelyet a földfelszín alatt 13 méterrel építettek. Az építészek által „mérnöki csodának” minősített földalatti járatra Taposiris Magna temploma alatt bukkantak rá Alexandria közelében, Kairótól északnyugatra. Érdekesség, hogy az építmény kísértetiesen hasonlít az ókori görög mérnöki tudomány egyik remekművére, a szamoszi alagútra.
Kathleen Martinez azt mondja, teljesen biztos abban, hogy közel jár a Nílus királynőjének régóta keresett sírjához. „Az ásatások során egy hatalmas vallási központot tártunk fel, három szentéllyel, s több mint 1500 műtárgyat találtunk, többek közt szobrokat, maszkokat, aranyból készült tárgyakat és egy egész érmegyűjteményt, amelyeken Nagy Sándor, Kleopátra és Ptolemaiosz látható” – nyilatkozta a szenzációs események apropóján a régész.
A szobrok és az érmék Kleopátrát igazi szépségként mutatják be, ahogy a köztudatban is él, ellentmondva az újabb elméleteknek, miszerint a fáraónő a valóságban igencsak csúnyácska lehetett.
A legérdekesebb felfedezés kétségtelenül az alagútrendszer, amely a Földközi-tenger mélyén folytatódik. A víz alatti építmények feltárása lesz a következő lépés Kleopátra sírjának felkutatásában
– tette hozzá Martinez. Természetesen nem arról van szó, hogy annak idején bármit is a tengerbe építettek volna: a korábbi alexandriai királyi negyed nagy része a sok földrengés, a tengerszint-emelkedés, valamint a Nílus-delta süllyedésének következtében került azóta a víz alá.
Kleopátra sírja: az évszázad felfedezése?
A régész úgy érzi, most egy „új utazás kezdődik”, s ha valóban beigazolódik a feltételezése, miszerint a titokzatos alagút Kleopátra sírjához vezet, akkor ez az évszázad legjelentősebb régészeti felfedezése lehet. Sőt, ennél messzibbre megy Martinez: mivel Kleopátra Ízisz istennő földi megtestesítőjének tartotta magát, Marcus Antoniusra pedig Oziriszként tekintett (aki az egyiptomi mitológiában Ízisz férje is volt egyben) – vagyis ők ketten profán és szakrális szinten is összetartoztak -, Martinez feltételezi, hogy nemcsak Kleopátra, hanem a királynő és utolsó férje, a római hadvezér közös sírjára fognak rátalálni az akció során.
Mint mondja, az a tény is alátámasztja, hogy jó nyomon jár, hogy a már említett Taposiris Magna templomát, amely alatt az alagutat felfedezték, éppen Ízisz dicsőítésére építették, s hova máshova vezethetne innen egy titkos föld alatti járat, mint Kleopátra sírhelyéhez?
Minden esetre, a feltételezést fenntartásokkal érdemes kezelni, hiszen ez nem az első alkalom, hogy megtalálni vélték a régóta keresett sírkamrát. Több alkalommal, például 2009-ben, 2011-ben és 2019-ben is olvashattunk hasonló híreket, amikor talajradaros vizsgálatok és különféle ásatások során jutottak a régészek a mostanihoz nagyon hasonló következtetésre.
Kerek évfordulót ünnepel Egyiptom: száz éve találták meg Tutanhamon sírját
Akár sikerrel jár Martinez, akár nem, idén mindenképpen ünnepel Egyiptom: éppen száz éve annak, hogy megtalálták az egyiptológia eddigi legjelentősebb leletét, Tutanhamon fáraó sírját. A felfedezés Howard Carter brit régész nevéhez fűződik, aki miután évekig semmit nem talált, úgy döntött, hogy a Királyok Völgyében átvizsgálja VI. Ramszesz sírjának környékét.
Az első nyomot, egy 16 fokból álló lépcsőt 1922. november 4-én találta meg. Ez egy bevakolt ajtóhoz vezetett, majd további falak és ajtók következtek, mígnem a sziklába vájt sírkamrához nem értek. A 3300 évig érintetlenül maradt sírra és a felbecsülhetetlen értékű kincsekre az első pillantást Carter, mecénása és annak lánya vethette.
Az aranykoporsót végül 1925. októberében nyitották ki, amelyben ott feküdt Tutanhamon múmiája és a ma már világszerte híres színarany, üveg- és féldrágakő-berakásokkal díszített halotti maszk. Ezzel a kilencévesen trónra került, politikai szempontból jelentéktelen uralkodó egy csapásra Egyiptom legismertebb fáraójává lépett elő.
A sajtó sokáig arról cikkezett, hogy a munkálatokban részt vevő csapat tagjait a fáraó átka sújtotta, mivel felfedezést követő évben meghalt az ásatásokat támogató dúsgazdag mecénás, Lord Carnarvon, majd gyors egymásutánban 27 haláleset történt az ásatásban részt vevők és a velük kapcsolatba kerültek között.
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT.
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
