Levi Strauss német származású amerikai kereskedő, a farmernadrág megálmodója 203 éve, 1819. február 26-án látta meg a napvilágot. A szegény fiúból jól menő üzletember lett, aki a ruhaiparban, a pénzügyi szektorban és biztosítókban is érdekeltségeket szerzett, és aki világéletében szívesen jótékonykodott.
Levi Strauss 1819. február 26-án, Löb Strauss néven született a németországi Buttenheimben, zsidó család gyermekeként. 18 éves korában, 1847-ben Amerikába települt, ahol felvette a Levi nevet, majd beállt dolgozni a már korábban emigrált féltestvérei, Jonas és Louis méteráru-kereskedésébe.
Levi Strauss kiváló üzleti érzéke gyorsan megmutatkozott
1853-ban megszerezte az amerikai állampolgárságot, majd ugyanebben az évben a kaliforniai aranyláz híre családjához is eljutott, akik elhatározták, hogy a nyugati partra is kiterjesztik cégük tevékenységét. Az ifjú Levi San Franciscóba költözött, ahol a bányászoknak árulta a féltestvéreitől érkező textilféléket, egyebek mellett ágyneműt, zsebkendőt és ruházatot. A megfontolt, ugyanakkor kiváló üzleti érzékkel megáldott Straussnak rövidesen feltűnt, hogy a bányászok pamutnadrágjai gyorsan elvékonyodnak, tönkremennek, így azok gyakori cserére szorulnak. Ekkor ötlött az eszébe a gondolat, hogy ha a vitorlák és sátrak alapanyagául szolgáló kendervásznat használná munkája során, akkor gyakorlatilag elnyűhetetlen nadrágok készülhetnének.
Minden egy levéllel kezdődött
1872-ben Strauss levelet kapott Jacob Davis nevű rendszeres megrendelőjétől. Davis litván bevándorló volt, eredeti foglalkozása pedig szabó, és a nevadai Renóban telepedett le. A férfi levelében az állt, hogy vásárlói gyakran vesznek tőle vászondarabokat a nadrágjuk szakadásainak javításához. Mivel ezek a szakadások jellemzően a zsebek sarkainál jelentkeztek, Davis kitalálta, hogy ezeket a pontokat rézszegecsekkel megerősíti. Davis túl szegény volt a szabadalmi eljárás megvásárolásához, Strauss viszont lehetőséget látott az ötletben, így üzleti kapcsolatba léptek. Szabadalmi kérvényüket „zseb-nyílások felerősítésének fejlesztése” címmel adták be, és 1873. május 20-án meg is kapták rá a hivatalos védelmet.
Mit keresnek lovak a Levi’s farmerek emblémáján?
Az első Strauss-féle farmerek még barna színűek voltak, a ma már jól és ismert és kedvelt kék szín csak 1896-ban terjedt el. Akkoriban az a hír járta, hogy Strauss egy alkalommal két lóval húzatott ellenkező irányokba egy farmernadrágot, hogy bemutassa, mennyit bír az anyag. Ennek az eseménynek állít emléket a Levi’s farmerek derekán található, két lovat ábrázoló embléma. Strauss és Davis farmereinek híre gyorsan terjedt, az igény óriási volt a strapabíró ruhadarabokra, így a kisipari módszerekről a tömeggyártásra álltak át: gyáruk, ahol főleg a híres 501-es modellt gyártották, az 1880-as években nyitotta meg kapuit. Termékeiket folyamatosan fejlesztették a vásárlói igények figyelembevételével. Érdekesség, hogy az 1870-es évektől forgalmaztak a nadrágok mellett overallokat is, Strauss pedig még 1901-ben is javított az 501-es kialakításán: ekkor adta hozzá az azóta iparági szabvánnyá vált bal hátsó zsebet.
Sikeres üzletember, aki szívesen jótékonykodott
Levi Strauss halála napjáig sikeres üzletember maradt. 1902-ben hunyt el, vagyonát ekkor hatmillió dollárra becsülték (ez mai árfolyamon körülbelül 196 millió dollár). A ruhaipar mellett több bankban és biztosítótársaságban is érdekeltséget szerzett, de jótékony célokra is jelentős összegeket adományozott: árvákat támogató, illetve ösztöndíjakat finanszírozó alapítványokat hozott létre. Nőtlen maradt és gyermeke sem született, így cégét négy unokaöccse, lánytestvérének fiai örökölték. A farmernadrág, amely az aranyásók munkaruhájaként lett ismert, az elmúlt több mint száz évben előbb a vadnyugati cowboyok képével forrt össze, majd a lázadó fiatalság tiltakozásának szimbóluma lett; napjainkban pedig már egy világszerte elterjedt, mindennapos viselet.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix