A Balaton minden magyar ember szívében fontos helyet foglal el, pedig nem is tudjuk, mennyi balatoni monda kötődik kedvenc tavunkhoz!
A balatoni mondákról bár tán hallottunk, bizonyosan korántsem olyan részletesen, ahogy Tokody Klára könyvében olvashatunk róla. A balatoni mondavilág ugyanis sokkalta több a tihanyi visszhangnál vagy a kecskekörmöknél! Erről mesél a Csodák tava című, negyvennyolc történetből álló kötet!
Balatoni mondák
A könyv 4 év kutatómunkájának eredménye: a nagy balatoni klasszikusoktól, mint Lipták Gábor és Eötvös Károly a néprajzi folyóiratokon át falumúzeumokig és tanösvények tábláiig számos forrást feldolgoz. Ezek alapján kerültek bele népmesék, hiedelmek, történelmi legendák, regék, de valós történetek is erről a – minden magyar szívében fontos helyet elfoglaló – mesés vidékről.
A Keszthelyi-hegységben élő vadleányok derekán egyetlen kendő volt csak, keblüket csak aranyhajuk fedte, és szirén énekükkel elcsábították a halászlegényeket a Szerelem dombra, hogy soha többet ne halljon róluk senki. A Balaton születését egyesek óriásoknak tulajdonítják, mások sárkányoknak, Szent Pálnak, II. András királynak, egy részeges pásztornak… Krisztus urunk lábnyomát láthatjuk a zamárdi szamárkövön, Szent István kardját a badacsonyi barlangok mélyén őrizték a táltosok, míg Koppány teste Balatonföldvár fölött, a Nezde hegyen nyugszik…
Klára, akinek édesanyja gyerekkorában tündérmesék helyett Árpád-házi királyok legendáit mesélte, maga is nagyon fontosnak tartja a mondákat és legendákat.
Egy fa is akkor nő magasra és virágzik, ha mélyre nyúlnak a gyökerei. Gyermekeink is akkor lesznek határozottak, akkor alakul ki erős identitástudatuk, ha megismerik gyökereiket. Ebben segítenek a mondák, melyek régmúltunk emlékei a mese csillámporával bevonva.
A könyv megjelenése után izgalmas útra indult. A tündérek könnye című mondából víziszínházi előadás készült a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Főváros támogatásával 2023 nyarán, melyeket Balatonalmádiban, Györökön és Bogláron adtak elő a Balaton vizén. A mondák és legendák festőket ihlettek meg, a festményekjártak már többek között Fonyódon, Zamárdiban, Siófokon. Magyar rádiócsatornákon, YouTube-on és Spotify-on Horváth Linda szerzeménye, a Balaton és a sárkány monda ihlette Balaton.
Klára fontosnak tartja, hogy a balatoni mondavilág minél változatosabb formában jusson el a nagyközönséghez, ehhez továbbra is keresi a különböző művészeti ágak képviselőit.
A szerző
Tokody Klára a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (ma Corvinus) végzett, majd multinacionális cégeknél helyezkedett el kommunikációs szakemberként. Írásra azonban mégsem szakmai élete indította el, hanem édesanya szerepe.
A Balaton kis családunk élete, ihletője, kalandozásaink színtere. Rengeteg időt töltünk ott télen-nyáron, és állandóan kérdezik tőlünk, mit lehet csinálni a Balatonon szezonon kívül. Én pedig elhatároztam, hogy megmutatom! Így lett belőlem balatoni blogger és meseíró. Blogomon sok-sok úticélt mutatok be, amiért érdemes szezonon kívül a Balatont meglátogatni, meséimmel pedig szeretném még varázslatosabbá tenni ezt a vidéket.
Az apróságoknak szóló, Mina és Vidi az óriások nyomában című meseregényben két tündér ered egy régi balatoni monda nyomába, ami óriásoknak tulajdonítja a Balaton keletkezését. Titkos somogyvári könyvtárban kutatnak, viharba keverednek a Balaton fölött miközben egy titokzatos bölcset keresnek a tihanyi Belső-tóban, víz alatti barlangba merülnek le kukorica-tengeralattjáróval. Ám a sok kaland nincs hiába: a két tündér kideríti a megdöbbentő igazságot az óriásokról. A meseregény második kötete Mina, Vidi és a balatoni vasszörny rejtélye várhatóan idén jelenik meg.
A Csodák tava 10 éves kortól 100 éves korig minden Balaton-rajongó olvasónak ajánlott.
Nyitókép forrása: Tokody Klára / Régenyi Adriána
