Az osztálykirándulások gyakori célpontja, tökéletes randihelyszín, nem mellesleg pedig rendkívül fontos munkát végző intézmény – 155 éve működik a Fővárosi Állat- és Növénykert, mely nemcsak az ország legrégebbije, hanem a világon az elsőként megalapítottak között található.
Évente több, mint egymillióan látogatnak el a budapesti Állatkertbe, amely 1866-ban, Pesti Állatkert néven nyitotta meg a kapuit a nagyközönség számára, és közel kilencven évig egyedülállónak számított az országban. De hogyan is jutottak el az „alapító atyák” Mátyás király oroszlánjaitól a fővárosi intézményig, és hogy néztek ki az első évek?
A zoobudapest.com szerint „Bátran mondhatjuk, hogy az állatkert civilizációs jelenség. Hiszen állattartó kertek a civilizáció hajnala óta léteznek.” Valóban, akármelyik országot, földrészt vagy épp kort nézzük meg, mindenhol akadtak állattartó kertek, ahol egzotikus állatokat őriztek, kényszerítettek viadalra vagy épp gyönyörködtek bennük. Ez főként a gazdagok kiváltsága volt, az egyházi és világi uralkodók sokszor kaptak ajándékba nem őshonos fajtákat, Mátyás király és Nagy Lajos például oroszlánokat tartott. Az igazságos becenévvel illetett Mátyás a madarakat is nagyon szerette, és nyári rezidenciája mellett, Visegrádon vadaskertet is létesíttetett. Emellett pedig ne felejtsük el a vándorcirkuszokat és utazó állatseregleteket, amik a köznép körébe is elhozták ezeket a messzi földről érkezett egzotikus fajokat. Zsiráfok, majmok, tigrisek, kígyók, jegesmedvék, hiénák érkeztek a fővárosba az 1830-as évektől kezdve, és mind nagy népszerűségnek örvendtek.
Közben Európa-szerte elkezdtek létrejönni az újkori állatkertek, melyek kétféle módon születtek meg: egyrészt az uralkodók beengedték a nyilvánosságot az addig magáncélra fenntartott kertekbe– ilyen volt a schönbrunni állatkert – vagy polgári kezdeményezéseknek köszönhetően alapultak meg sorra az új intézmények – így Londonban és Párizsban. Ezeket látva itthon is felmerült a saját állatkert létesítésének gondolata, de a forradalom és szabadságharc viharos évei elnapolták a kérdést egy időre. Majd az 1850-es években Gerenday József, a Füvészkert igazgatója, Kubinyi Ágoston, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és a polihisztor Xántus János szorgalmazta a leginkább az alapítást. Nemcsak a szórakoztatás volt a cél, hanem tudományos ismeretterjesztés, kutatás, és fajok védelme is.
Korai nehézségek
Azonban nem ment minden karikacsapásra, hiszen egy állatkert alapításához – különösen az elsőéhez – nagyon sok dologra szükség van. Elsőként egy megfelelő területre, amit ingyen vagy olcsón bérbe lehet venni, másrészt elegendő tőkére, egy világos szakmai programra és célokra, és akkoriban egy felsőbb megerősítésre is, hiszen „az akkori időkben az a tény, hogy néhány magyar tudós egy állatkert ügyében szervezkedik, akár gyanús, lázadó, rebellis szervezkedésnek is tűnhetett”.
Az első hivatalos cselekmény 1862 januárjában a a Királyi Magyar Természettudományi Társulat közgyűlésén történt, amikor is bejelentették a munkálatok terveit. A Magyar Tudományos Akadémia is úgy tervezte, hogy egy ülésén elhangzik majd a tervek támogatása, ám ez valamiért elmaradt, így viszont az előkészületek is abbamaradtak legalább egy évre. 1863-ban végre megtartották az elmaradt ülést, Xántus János pedig jelezte, hogy amerikai tartózkodása alatt több állatot is összegyűjtött a leendő állatkert számára. Elkészült a beadvány, amit a főváros Gazdasági és Városligeti Bizottmánya elfogadott, kiadta az állatkerti bizottság számára az engedélyt, miszerint a Városligetből (akkoriban Városerdőnek hívták) egy bizonyos területet harminc évre jelképes összegért bérbe vegyen állatkert létesítésére. Itt kisebb bürokráciai nehézségek adódtak, mert a bizottmányok és tanácsok egymásra mutogattak, és csak akkor adták volna meg a saját engedélyüket, ha a másik is megadja az övét – szerencsére hamar megoldódott a helyszín ügye. A másik fontos kérdés a tőkére vonatkozott, mellyel úgy számoltak az alapító atyák, hogy körülbelül százötvenezer forint elég lesz rá – elképesztő belegondolni, hogy ma mit vehetünk ebből az összegből nem? Ezeket támogatók, többek között a kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos özvegye segítségével gyűjtötték össze.
Az építkezés és a megnyitó
A kor legnagyobb építészei, kertészei és mérnökei segítségével kezdődött meg a munka, részt vett benne Petz Ármint főkertész, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik építészek, Puchner József építőmester, Reitter Ferenc csatornázási mérnök és rengeteg más szakember. 1866 júliusának végén készültek el az épületek, karámok, kifutók, sétautak és egyebek, az összes költség 28 ezer forint körülre rúgott. A kész állatházakba folyamatosan érkeztek a jószágok, más állatkertekből, kereskedőktől, és sok faj érkezett a schönbrunni állatkertből is Ferenc József ajándékaként. Az igazgatói posztra Leopold Fitzingert bízták meg, de ő a megnyitó előtt lemondott, így végül Xántus lett az első magyar állatkert legelső hivatalos igazgatója. A megnyitóra 1866. augusztus 9-én került sor, nagy csinnadrattával és hatalmas médiafigyelemmel. Nagyjából százféle fajt mutattak be ekkor, azonban a nagytestű emlősök még hiányoztak, ezekkel később bővült az állatkert társasága. Ez persze mit sem vont le a látványosság értékéből, hiszen fél év alatt több, mint hatvanhatezren keresték fel a kertet, és pár héttel a nyitás után Erzsébet királyné, vagyis Sissi is ellátogatott oda. A következő hónapokban létrejött például a vidramedence, érkeztek rénszarvasok, struccok, bölények, Benett-kenguru is, amit akkor még Benettiféle ugránynak hívtak.
Sissi aztán a koronázás előtt, 1867-ben is felkereste az állatkertet, ekkor az igazgató vezette körbe őt, és beszélgetésük során szóba került, hogy az egyik schönbrunni zsiráfot nem-e kaphatná meg az itthoni intézmény. A királyné pedig meggyőzte Ferenc Józsefet, és a zsiráfház megépülése után megérkezhetett Budapestre a vemhes Margareth. Borja néhány hónappal később született meg itt, ezzel pedig a világ legelső olyan zsiráfja volt, amelynek már édesanyja is állatkertben jött világra.
A 155. születésnapját ünneplő Fővárosi Állat- és Növénykert augusztus 7-8-9-én színes programsorozattal várja a családokat, kézműves foglalkozások, mese- és zenei koncertek, történeti séták és előadások kerülnek majd megrendezésre a hétvégén.
