A napokban jelent meg Vékony Zoli első, Zenélj most! című könyve. A vele készült interjúnkban bevezet minket a zene csodálatos világába.
Vékony Zoli szerint nem az a cél, hogy mindenkiből profi zenész legyen, hanem hogy mindenki tudjon legalább egy hangszeren „valamennyire” zenélni. De mégis hogyan? Mi inspirálta őt a Zenélj most! megírására, és mit jelent az, hogy „egy dalt sosem fejezünk be, inkább csak abbahagyjuk”? Interjú.
Coloré: A könyvedben Chopint idézed, miszerint „…higgyétek azt, hogy jól játszotok, és akkor valóban képesek lesztek jól játszani.” Ezek szerint zenélni bárki tud?
Vékony Zoli: Sétálni bárki tud? Persze, miután szépen, türelmesen megtanult. Nem kell, hogy legyen zenei előképzettségünk, a türelem és a rendszeresség a legfontosabb. Haladjunk lassan, fokozatosan, próbáljuk kizárni magunk körül a külvilág zavaró tényezőit, és koncentráljunk csak a hangszerre. Ha az érzéseink és az intuícióink alapján játszunk, akkor minden apró sikerélményt követően boldogabbak leszünk, így nem megy el a kedvünk a napi szintű gyakorlástól. Személyes tapasztalatom szerint már napi 15-30 perc zenéléssel elérhető a kívánt eredmény, de a lényeg, hogy minden egyes nap annyit gyakoroljunk, amennyit még élvezünk. Ha az öt perc, akkor öt perc. A másik fontos dolog, hogy egy hozzánk közel álló dallal kezdjük a tanulást, mert ezáltal könnyebb és szórakoztatóbb lesz.
Autót vezeti szinte mindenki tud, mégsem lesz mindenkiből autóversenyző. Nem az a cél hogy mindenkiből profi zenész legyen, hanem hogy mindenki tudjon legalább egy hangszeren „valamennyire” zenélni.
Mi inspirált a könyv megírásához?
A koronavírus-járvány kirobbanását követően befejeztem egy pszichológus-konzulens tanfolyamot, és ezzel egy időben részt vettem Weiser István, „Mindenkiben van egy könyv” könyvkonferenciáján, ahol megismerhettem a könyvírás alapjait. A pszichológia kapcsán pedig felfedeztem a zene másik oldalát, és mivel zeneszerzőként régóta dolgozom, ezért a téma adta magát. Míg a könyvvel leginkább segíteni szeretnék bárkinek, aki nyitott, mert a zene szeretete mindannyiunkban ott van, akárcsak maga a zene. Csak fel kell ismernünk. Ez inspirált a könyv megírásához, hogy bevezessem az olvasókat a zene és a hangok csodálatos világába.
A „Napjaink zenéje” fejezetnél azt írod, hogy „…sokan számítógép előtt ülve készítenek el teljes dalokat, ennek előnye, hogy gyakorlatilag bárki képes lett dalt előállítani, hátránya, hogy több dal mellőzi a dallamot.” Ez mit jelent?
Manapság rengeteg zenei applikáció elérhető, amivel szinte bárki, zenei előképzettség nélkül képes komplett dalokat írni egy mobiltelefonnal vagy tablettel, mondhatni stúdió minőségben. Bár elképesztő ez a technológia fejlettség, sajnos a közös éneklés és a közös hangszeres zenélés szerepe drasztikusan lecsökkent, pedig most nagyobb szükségünk lenne rá, mint korábban bármikor.
Melyik a kedvenc zenei stílusod, és miért éppen az?
Nem tudnék kiemelni egyetlen stílust, inkább úgy mondanám, hogy ahogy egymást váltják az életemben a különböző időszakok, úgy változik az is, hogy éppen milyen zenei stílust érzek közelebbinek magamhoz.
Azt tudod esetleg, hogy Magyarországon jelenleg hol tart a zeneterápia alkalmazása?
Erről dr. Konta Ildikó Mária, kiképző zeneterapeuta, a Magyar Zeneterápiás Egyesület alapító elnöke (Zoli könyvének a lektora, a szerk.) tudna igazán sokat mesélni, de az biztos, hogy itthon elsősorban a nevelőotthonokban, lakóotthonokban, bentlakásos intézményekben és időskorúak szociális intézeteiben kiemelt fontosságú a zeneterápia, különösképp a demenciában szenvedő betegek kezelésénél.
Nagy szívfájdalmam, hogy Magyarországon szerintem nem kap elég figyelmet a zeneterápia, tapasztalataim szerint részben azért, mert a legtöbbekben automatikusan negatív érzéseket kelt a terápia szó: amit, ha igénybe vesz valaki, akkor biztosan bajban van. Pedig, ha valaki zenél, az már tulajdonképpen zeneterápia.
Számodra mit jelent a zene? Nem a szótári definíciója érdekel, azt szuperül leírtad a könyvben, hanem hogy neked személyesen mit jelent...
Az életet. Hiszen a zene mindenütt jelen van, körül vesz minket, sőt mára a tudomány is bebizonyította áldásos hatásait. Számos kutatás vizsgálja a zene és az emberi lélek kapcsolatát, illetve, hogy milyen folyamatok indulnak el a testünkben a zene hatására. A zene, amit hallgatunk, egész egyszerűen fantasztikus hatással van az életünkre.
Ismét a könyvből idézek: „Egy dalt sosem fejezünk be, inkább csak abbahagyjuk”. Ezt hogy érted?
Alighanem nincs olyan zenész, akinek ha felkínálnák a „slágergyanús” dalok tuti receptjét, akkor visszautasítaná, hiszen ki ne szeretne nagyot alkotni? De persze lehetetlen mindenkinek tetsző dalt írni, hiszen a hallgatók döntik el, hogy milyen érzéseket társítanak a dalhoz, és ez alapján fogják megítélni a művet. A másik nagy igazság, amiért nem szabad a tökéletes dalra törekedni, mert hiába érezzük úgy, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk egy dalért, napokkal vagy akár hetekkel később biztosan megváltoztatnánk, hiszen mi magunk is változunk.
Röviden, ahogy változik az életről alkotott képünk, úgy változik az ízlésünk is, ezért vallom, hogy egy dalt sosem fejezünk be, inkább csak abbahagyjuk.
Ha nem számítana a pénz, mivel foglalkoznál?
Zenéléssel.
Mik a hobbijaid?
Most a zene, sport, olvasás, pszichológia, de hogy holnap mi lesz azt nem tudom.
Melyik a kedvenc hangszered?
Talán a zongora, gitár, most ismerkedem a dobbal is.
Miről szól majd a következő könyved, és mikorra várható a megjelenése?
Ez még a jövő zenéje, bár ötleteim vannak, de jelenleg a tanításra szeretnék koncentrálni. Szeretnék kiemelt figyelmet fordítani arra, hogy mindenki megismerje és szeresse a zenét.