„A védőnői hivatás természetesen munka is, hiszen ebből élünk, de nem feltétlenül az anyagi vonzata miatt végezzük, hanem az örömért, amit egy-egy szempár sugall, miután meghallgattuk a kisebb-nagyobb, de az egyén számára súlyos gondokat.”
A védőnő a terhesség megállapítása után, a gyermekünk hat éves koráig szinte a család részévé válik. Tulajdonképpen a védőnői szakma láthatatlan határvonalat képez a nőgyógyászati orvoslás és kvázi a jóbaráti jelenlét/segítségnyújtás között. Hiszen egy védőnő tudja a választ a kismama és a bébi legtöbb egészségügyi problémájának megoldására, de ha kell megértően szinte barátként néha csak egy-egy kedves szóval segít, megnyugatat, hogy mindent jól csinálunk anyaként.
Colore: A legtöbb nő csak akkor találkozik a védőnői szolgálattal, amikor várandós lesz. Tulajdonképpen addig a pillanatig szinte el is felejtjük, hogy léteznek védőnők, hiszen háziorvoshoz és nőgyógyászhoz a várandósság előtt is elmegyünk ha szükség van rá. A védőnői szolgálat pedig kimondottan fontos egy várandósság gondozása során. Te miért választottad ezt a szakmát?
Gál Adrienn, védőnő: Kislány koromban is nagyon szerettem babázni mind játék-, mind élő kisbabákkal. Mindig is foglalkoztatott az ő ellátásuk, a velük való foglalkozás, hozzájuk kapcsolódó tevékenységek. A babák szeretete mellett nagyon közel éreztem és érzem magamhoz a mai napig is a segítő fél szerepét. Ezt a két leginkább meghatározó tényezőt emelném ki a döntésem megalapozásaként.
Védőnőnek lenni munka vagy hivatás?
Szerintem védőnőnek lenni hivatás, legalábbis számomra. Hiszen a munkát az emberek jelentős része munkaidőkeretben, helyhez kötötten végzi, és amikor az adott napi munkaidő lejárt, akkor befejeződik a munka végzése. A védőnőség más, itt nem igazán lehet határvonalat húzni, hiszen a segítség gyakran nem a mi munkaidőnkben szükségeltetik, hanem sokszor előtte, utána, hétvégén, ünnepnapon.
Számomra a védőnői hivatás az, amit szívvel-lélekkel, energiát és időt nem kímélve, alázattal végez az ember. Emellett természetesen munka is, hiszen ebből élünk, de nem feltétlenül az anyagi vonzata miatt végezzük hivatásunkat, hanem az örömért, amit egy-egy szempár sugall, miután sok mindenben segítettünk, meghallgattuk a kisebb-nagyobb, de az egyén számára súlyos gondokat.
Egy friss anyukának, aki első babájával próbálja elsajátítani az anyaság csínját-bínját számtalan nehézséggel, új helyzettel kell szembe néznie. Miben tud neki segíteni a vőnőnő, aki nem is orvos, de nem is családtag?
A válasz igazán összetett. Tulajdonképpen, ha azt mondanám, hogy majdnem mindenben segítünk, akkor állnék legközelebb a valósághoz. Természetesen ezt a segítséget nem úgy kell elképzelni, hogy az újdonsült édesanyák feladatait mi átvesszük, hanem segítünk azok elvégzésének kidolgozásában, ötleteket, egyszerűsítő gondolatokat mondunk el, mutatunk be. Ideértve a baba ellátását, a szoptatást, a családdá válás nehézségeit, anya és apa számára a változások elfogadását, pszichés támogatást, vizsgálatokra történő figyelemfelhívást.
Miért fontos, hogy a terhességet ne csak egy nőgyógyász kísérje végig, hanem egy védőnő is? Mi az, amit csak egy védőnő tud hozzátenni a várandós majd a baba „ápolásához”?
Azt gondolom, a nőgyógyász szakorvos magával a várandóssal és a várandóssággal foglalkozik, valamint a szüléssel. Viszont a várandósság lelki változásaival, az újszülött fogadásához szükséges lelki és fizikai háttérrel velünk, védőnőkkel van lehetőség felkészülni. Mi tudunk segíteni eszközlistával, a szülésre való felkészítőkkel, csecsemőgondozási anyagokkal, előadásokkal a szülőség előtt álló pároknak.
Egy munkanap alatt átlagosan hány kismamával, friss anyukával és kisbabával találkozol?
Minden nap nagyon más, a napi esetek típusától függ leginkább. Előfordul, hogy 10-15 családdal is találkozom egy nap alatt a látogatásokat és tanácsadásokat összeadva, viszont az is előfordul, hogy az egész napom a papírmunka végzésével telik.
Mit tapasztalsz, a várandós / kisgyerekes anyukáknak miben van a leginkább szükségük segítségre? Vannak-e olyan anyukák, akiknek nehezebben megy az anyuka szerepbe való belehelyezkedés?
Sokszor azt érzem, nem kifejezetten szakmai segítségre van szükség, hanem megértő, minőségi figyelemre, néhány, a nehéz helyzetekben ki-, esetleg helyrezökkentő szó, vagy mondat nagy segítség lehet. Persze mindenki más-más típus, különböző igényekkel. Sokan felkészülten, sokan pedig felkészületlenül találják magukat a várandós vagy friss anyuka szerepében. Előfordul, hogy valaki nem tud azonosulni az új helyzettel, vagy nem rendelkezik megfelelő önismerettel, problémamegoldó módszerekkel, ezek nyilván nehezítik a helyzetet.
Hogy látod, a kismamák mennyire vannak felkészülve magára a terhességre majd a szülésre és gyermekágyra? Egyáltalán mennyire figyelnek a kismamák arra, hogy ne csak fizikailag de lelkileg is rendben legyenek a 9 hónap alatt? Te védőnőként mennyire teszel erre nagy hangsúlyt a fizikai egészségügyi állapot mellett?
Az a tapasztalatom, hogy a kismamáknál ez nagyon egyéniségfüggő és egyre inkább felkészültek, várják ezt az időszakot. A lelki felkészültség nagyon nehéz kérdéskör, hiszen az új, eddig teljesen ismeretlen helyzet a megjelenő másfajta hormonhatásokkal ötvözve sok esetben egészen mást hoz ki az anyukákból, mint amit gondoltak saját magukról. Igaz ez a felkészült és kevésbé felkészült egyénekre is.
Igyekszem a lelki változásokra is fókuszálni, vannak, akik nagyon nyitottak és vannak, akik zárkózottabbak, mindenkihez megpróbálok hasonlóan viszonyulni, aztán meglátjuk, hogy mire lesz szükség a későbbiekben. Személy szerint a lelki változásokkal való foglalkozást legalább olyan fontosnak tartom, mint a testi tünetekre történő odafigyelést.
A gyermekágyi időszakban az anyukák gyakran maguknak sem merik bevallani, hogy nehézségekkel küszködnek, hiszen egy kisbaba életben tartása sokkal nagyobb feladat, mint ahogy azt elképzelték. Segítség lehet-e egy védőnő a szülés utáni depresszióval küzdő kismama számára? Előfordul-e, hogy sokkal bizalmasabb kapcsolat alakul ki anyuka és védőnő között, mint más egészségügyi dolgozóval?
Igen, ezért is fontos az első 6 hétben a szorosabb kapcsolat, hogy a kiszűrés és a későbbi segítés minél előbb megtörténhessen. Nagyon sokszor alakul ki bizalmasabb kapcsolat, hiszen beengednek az otthonukba, a magánéletükbe, és a legféltettebb kincsük/eik ellátásában kérnek tanácsokat tőlünk.
A fogantatástól a kisbaba megszületése után egészen 6 éves koráig kapcsolatban vagy a családokkal, szinte egy kicsit te is a közösség része leszel, aki gyakran el is látogat a családok otthonába. Éppen ezért vannak, akik kicsit „betolakodónak” érzik a védőnők jelenlétét. Te találkoztál-e már a látogatások okán kellemetlen helyzetekkel? Hogyan kezeled ezeket?
Igen, találkoztam. Minden ilyen esetben az adott családhoz igyekeztem alkalmazkodni és tiszteletben tartani az álláspontjukat, elfogadó lenni, de mégis szakemberként jelen lenni.
Szerinted miért van az emberekben ez a távolságtartás, ha a védőnői szolgálatról van szó?
Az információ hiánya, a hallott negatív információk és tapasztalatok miatt, amelyeknek sok esetben nincs valóságalapja.
Kisgyerekes anyukaként tudom, hogy hatalmas szükség van egy jó védőnőre, aki valóban segítséget nyújt a bizonytalan helyzetekben. Mik azok a problémák, amikkel a leggyakrabban megkeresnek a gondozottjaid?
Nehéz kiemelni néhányat. A gyermek hasfájós, nem alszik jól, kimerültem, nem bírom a családi jótanácsok örvényét, ezek a leggyakrabban felmerülő problémakörök.
Mára szinte teljesen átalakult a szüléshez és a szoptatáshoz való hozzáállás a kilencvenes évekhez képest. Más irányelveket tartanak jónak a szakemberek. – Gyengéd császár, háborítatlan szülés, igény szerinti szoptatás, testkontaktus, a sírni hagyó alvás tréninggel szemben – Mi a véleményed erről a generációs „újításról”? Milyen hatással lesz ez a jövő generációjára?
Szerintem nagyon fontos és előremutató ez az újítás a kötődés, a kiegyensúlyozottabb gyermekek miatt, valamint a biztonságérzet kialakulásában is nagyon jó hatású. A jövő generációja talán már lelkileg kiegyensúlyozottabb tud lenni.
Az elmúlt évek tapasztalata alapján, mit tanácsolnál azoknak, akik most várják első babájukat, vagy éppen tervezik a gyermekvállalást, mik azok az alapvető fizikai és lelki „kellékek”, amik hozzájárulnak a boldog babaváráshoz?
Az önismeretet és a partner ismeretét, az igényeik ismeretét és egymás nevelési irányelveinek megismerését elengedhetetlennek tartom. A lelki felkészülés szükségességét, félelmek, korábbi problémák orvosolását, még a gyermekvállalás előtt. Valamint a fizikális jólléthez az egészséges életmód, az éves szűrővizsgálatok nélkülözhetetlenek.
