Advent időszakában jellemzően óriási nyomás nehezedik ránk: az ünnepi készülődés inkább kiveszi belőlünk az energiát, semmint feltöltene a decemberi hajrában. Nem vagyunk ezzel egyedül, így univerzális megoldásokra van szükség: Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint a tervezés lehet annak az alapja, hogy ne kifacsarva „essünk be” december 24-én a karácsonyfa alá, de az is fontos lehet, hogy felmérjük, anyagilag meddig nyújtózkodhatunk. Mentális egészség körkép a karácsonyi hajráról.
Ugyan a karácsony a legtöbbek számára az evésről, ivásról, valamint a barátokkal és a családdal eltöltött, minőségi időről szól, vannak, akik nehezen élik meg az ünnepekkel járó stresszt és felhajtást. Mára korántsem egyéni sajátosság, ha mentális egészségünk megsínyli a karácsonyra való felkészülést: a YouGov 2019-es felmérésében több mint kétezer ember véleménye alapján kiderült, hogy ötből két brit érezte már magát stresszesnek az ünnepek közeledtével, míg négyből egy szorongással vagy depresszióval küzdött.
Az alábbiakban Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus segítségével igyekeztük kibogozni, pontosan mik befolyásolhatják negatívan a mentális egészségünket karácsony környékén, mit tehetünk annak megőrzése érdekében, valamint hogyan segíthetünk, ha látjuk, hogy a környezetünkben valaki szorongással küzd az ünnepek alatt.
Advent, az év legambivalensebb időszaka
Makai doktor szerint elkerülhetetlen az advent táján érzett feszültség, amely a karácsonyi készülődés kettősségéből fakad, hiszen egyszerre örömteli és nyomasztó ez az időszak. „Azt gondolom, hogy ötből öt ember (ha őszinte saját magával) stresszesnek éli meg az adventi készülődést.
Ugyan a stressz alapvetően egy pozitív dolog, mégis, amikor az embert maga alá gyűri és nem tud vele mit kezdeni (nem tudja feloldani, és valahogy úgy érzi, nincs eszköz a kezében így csak sodródik), akkor ki tud alakulni egyfajta szélsőséges, nem reális reakció, ez pedig maga a szorongás” – véli a szakember, aki ezzel egyúttal aláhúzza, hogy a stressz nem egyenlő a szorongással. Míg az év vége jellemzően mindenki számára stresszes, addig a szorongásnak jellemzően van egy – a karácsonytól független – alapja is.
A klinikai szakpszichológus szerint a stressz és az abból adódó szorongás a felgyorsult világ és a kereskedelem következménye, hiszen halottak napja után sem sokkal már égnek a karácsonyi fények a plázákban. Ez egyfajta „felhívás keringőre”, hiszen, innentől kezdve létrejön egyfajta „kell” érzés az emberben, miszerint kötelezően örülni kell az eljövendő ünnepeknek, nem mellesleg el kell kezdeni vásárolni. Mindkettő óriási nyomással jár, hiszen nem biztos, hogy mindannyian tudunk azonosulni azzal az érzéssel, miszerint „csak az az ember, aki karácsony közeledtével boldog” és bevásárol.
„Az az ember, akit maga alá gyűr ez a roham, jellemzően ész érvek nélkül össze-vissza kezd vásárolni. Szakmai szempontból ez a cselekvés egyfajta kompenzálást feltételez, amelynek lényege, hogy az egyén eleve kicsinek, kevésnek érzi magát, megkérdőjelezi a szerethetőségét, viszont tudatosan és tudattalanul azt gondolja, minél nagyobb a karácsonyfa és minél több ételt főz, minél drágább ajándékokat vesz, akkor jobban el fogják fogadni, magyarul meg tud felelni ezeknek az elvárásoknak. Ezek az ember nemcsak stresszelnek, hanem egyfajta szorongás is áll a cselekedeteik hátterében.”
A szakember szerint akit bedarál a karácsonyi időszak, annál eleve feltételezhető egyfajta megfelelési kényszer, vagy van valamifajta alapvető szorongás a háttérben. „Aki nincs kibékülve önmagával, negatív az énképe, jellemzően az csúszik bele a szorongásba. A kompenzálás lényege, hogy az egyén így restaurálja a megtépázott önértékelését, ezzel tudja megélni azt, hogy ő szerethető és értékes. Csúnyán megfogalmazva megveszi a többiek szeretetét.”
A megoldás kulcsa: a visszaszerzett kontroll
Dr. Makai Gábor szerint a fentieket figyelembe véve az a legfontosabb, hogy valahogy visszaszerezzük a kontroll érzését, ezt pedig úgy érhetjük el, hogy az ünnepek előtt meghatározzuk, mit jelent saját magunk számára a karácsony.
„Határokat kell húzni, keretezni kell ezt az időszakot, hogy ne sodródjunk, hanem tudatosan tegyük, amit teszünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy zárkózzunk be, ne menjünk sehova és ajándékot se vegyünk! Vegyünk elő egy papírt és kezdjük el tudatosan megtervezni az előttünk álló 2-3 hetet” – tanácsolja a szakember.
A klinikai szakpszichológus szerint érdemes a pénzügyi tervezéssel kezdeni: sokan azon csúsznak el, hogy nem tudják pontosan, meddig ér a takarójuk. Hasonlóan fontos lehet az önismeret is ilyenkor: ha például tudjuk magunkról, hogy nem bírjuk a tömeget, próbáljunk meg akkor elmenni a plázába, amikor kevesebben vannak. A szakember szerint a tervezés a nyitja annak, hogy az egyébként természetes stresszt jobban tudjuk kontrollálni és kezelni. „Tudatosítani kell azt, hogy ne gondolkodjuk túl a dolgokat. Egyszerűen a realitás talajára kell kerülni” – véli Dr. Makai Gábor.
Ha valakit beszippantott a karácsonyi stressz-spirál, ugyanúgy ki tud jönni belőle, ahogy belekerült: ilyenkor érdemes megállni egy pillanatra és végig gondolni, mit, hogyan, mikor és miért csinálunk pontosan, számításba véve azt, pontosan mennyi időnk jut egy-egy feladatra.
Mumus: a karácsonyi depresszió
A szakember egyúttal fontosnak tartotta elmagyarázni a „karácsonyi depresszióként” emlegetett mentális állapot mibenlétét is. „Amikor »karácsonyi depresszióról« beszélünk, akkor általában arról van szó, hogy az emberek ilyenkor még durvábban szembesülnek a rideg valósággal: hogy nincs családjuk, nincs párkapcsolatuk, azaz nem tudnak kihez kapcsolódni. Az egyedüllét érzése jócskán felértékelődik ilyenkor” – véli Dr. Makai Gábor.
A klinikai szakpszichológus szerint a karácsonyi depresszióval küzdők jellemzően jobban belelovallják magukat az önsajnálatba, egyúttal jóval szürkébbnek látják a helyzetüket, ezzel együtt még inkább bekuckóznak, hiszen csak így élik túl az ünnepeket. Karácsony után viszont jellemzően elillannak ezek a tünetek, és élik tovább az életüket. Azoknál a társaiknál azonban, akik alapvetően is depressziós mentális zavarral élnek, nem szűnik meg az ünnepek végeztével ez az érzet: náluk később is megmarad a depresszív zavar, annak minden tünetével együtt.
Mentális egészség karácsonykor: to do list
Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus szerint több mindent is tehetünk azért, hogy jobban érezzük magunkat ilyenkor a bőrünkben. „Annak is aktivizálnia kell magát ebben az időszakban, aki depresszív és elutasító. Azt javaslom, hogy ezek az emberek akkor is vegyenek karácsonyfát és díszítsék fel, ha egyedül vannak! Az nem elfogadható ok és érv, hogy »nem, mert minek«. Igenis akkor is főzzünk meg egy ünnepi menüsort és próbáljunk meg kapcsolódni emberekhez, legyen az akár egy vallási gyülekezet, vagy egy olyan közösség, mint például az idősek otthona. Ha valaki tényleg nyitna mások felé és úgy dönt, hogy nem teljesen beburkolózva éli meg az ünnepeket, az is megtalálhatja a helyét ebben az időszakban.”
Arra a kérdésre, hogy mit tegyenek azok, akik egy szerettükön észlelik a stressz, szorongás, esetleg a karácsonyi depresszió tüneteit, szintúgy praktikus tanáccsal él: „Gondoljuk végig, van-e a környezetünkben valaki, aki ilyentájt egyedül van. Ha tudjuk, hogy vannak körülöttünk ilyen emberek, azokat érdemes valamilyen módon megszólítani és próbáljuk meg őket annyira bevonni, amennyire csak tudjuk. Hívjuk fel őket vagy kopogjunk át a szomszédba! Sokat jelent ez azok számára, akik kevésbé tudnak kérni ilyenkor!” – zárja tanácsai sorát a klinikai szakpszichológus.
Borítókép forrása: Olga Yefimova/Getty Images
