Minden, amit az infrafűtésnek hívott fűtési módról tudni érdemes.
Az infrahő sugárzott hő: ilyen például a nap melegének érzete az arcodon, a tűz vagy kenyérpirító melege. Még a saját tested által kibocsátott hő is ide tartozik, ez az ember által ismert legalapvetőbb fűtési forma. De hogy jön mindez az ingatlanok fűtéséhez?
Mi az az infrahő?
A barlanglakók tűzzel fűtöttek, míg a rómaiak cserépkályhái évezredek óta kedveltek, hiszen a nap melegéhez hasonlóan az infrahő felmelegíti a tárgyakat, amelyek aztán ezt visszasugározzák, és melegen tartják a környezetet. A sugárzó hő ugyanakkor nem melegíti fel a levegőt – ami egyébként is kevés hőt tart meg, ami gyorsan szétoszlik.
Az infrahullámok a levegőben terjednek, és amikor felületet érintenek, hőenergia szabadul fel, függetlenül a környező levegő hőmérsékletétől. Ez a hőenergia gerjeszti a molekulákat a tárgyban, amelyekkel találkozik, így azok energiát nyernek, vibrálni kezdenek, és felmelegednek.
A víz kifejezetten jól elnyeli a távoli infravörös sugárzást, és mivel bőrünk 80 százaléka vízből áll, tökéletesen alkalmazkodtunk a távoli infravöröshöz. Ez ugyanaz az infravörös sáv, amelyet maga az emberi test bocsát ki – olvashatunk erről többet a Fűtőfólia weboldalán.
Minden tárgy – illetve az emberek is – elnyeli és kibocsátja az infravörös sugárzást, és az, hogy elnyeli vagy kibocsátja, a környezetben lévő tárgyak közötti hőmérsékletkülönbségtől függ. Ha a környezetben lévő tárgyak melegebbek, mint te, akkor felmelegedsz tőlük. Ha melegebb vagy, mint a tárgyak egy környezetben, akkor meleget sugárzol rájuk, és fázni fogsz. A test infravörös sugárzásának köszönhető az is, hogy a rendőrségi kamerákon nyomon lehet követni a szökni próbáló bűnözőket.
Ha egy központi fűtésű helyiségben tartózkodsz, ahol 21 fok van, de 16 fokos külső fal van a hátad mögött, akkor fázni fogsz, függetlenül attól, hogy a szoba hőmérséklete egyébként mennyire kellemes. Ez alapozza meg az infravörös és a „konvekciós” fűtés közötti alapvető különbséget.
Egy a John B. Pierce Laboratoryban (USA) végzett kísérlet tisztázta, hogy a hőérzet igen relatív: a kísérleti alanyok az 50°C-os meleg levegővel és hűtött falakkal rendelkező helyiségben dideregtek, míg egy 10°C-os hőmérsékletű, meleg falakkal rendelkező helyiségben leizzadtak. A meleg érzetének tehát semmi köze a levegő hőmérsékletéhez.
Az elmúlt hatvan évben azonban megfeledkeztünk a sugárzó fűtésről: nem azért, mert jobb technológia váltotta fel, hanem azért, mert a központi fűtést működtető fosszilis tüzelőanyagok miatt olcsóbb volt a levegőt fűteni.
Mit jelent a távoli infravörös, ha infrafűtésről van szó?
Az infravörös a kisugárzott hő teljes spektrumát lefedi, ennek megfelelően nagyon eltérő infravörös kategóriák határozhatóak meg. Ilyen a közeli, azaz rövidhullámú, a közepes, vagy középhullámú, illetve a távoli, vagy hosszú hullámú infravörös.
A fenti kategóriákkal együtt, a beltéri komfortfűtés szempontjából a leginkább elfogadható hullámsáv a távoli infravörös – az emberek komfortérzete 21 fok körüli hőmérsékleten optimális.