Nemcsak itt telelő énekesmadarainkat találhatjuk meg az etetők körül, hanem azokat a jószágokat is, akik északabbról hazánk területeire költöztek tél idejére.
Természetesen a madarak nincsenek rászorulva az emberi segítségre, és nélkülünk is boldogulnának a hideg évszakban.
Ám ha egyszer elkezdjük az etetést – melynek célja inkább a közelünkbe való csalogatás, és kevésbé az életbentartás – akkor nem jó ötlet abbahagyni. Ha a madarak megszokják, hol várja őket eleség, és ez a forrás valamiért megszűnik, akkor kellemetlen, sokszor veszélyes helyzetbe hozhatjuk őket.
Főleg a kistestű madarak járhatnak pórul, mert ők a mínusz 10 fok körüli éjszakákon felélik tartalékaikat, és szükségük van reggel a pótlásra.
Mikor etessünk?
Az első fagyok megjelenésétől (november-december) azok teljes megszűntéig (március végéig) érdemes. Ha új helyszínen kezdjük, akkor lehet már októbertől is, ekkor elég néhány marék maggal kezdeni (köles, tört dió, hiszen ekkor még nem kapunk napraforgót a boltokban), és később növelni az adagot.
Mivel etessünk?
A Magyar Madártani Egyesület itt található listája alapján a három nagy kategória az ivóvíz mellett, mely lefedi az összes odatévedő madár táplálékigényét, az az olajos magvak, az állati zsiradék és az alma, bogyós gyümölcsök.
Olajos magvak
- Nem pirított, ipari napraforgómag, mely nem baj, ha törmelékes, mert a kisebb madarak csőre nem mindig tudja feltörni az egész magokat
- Köles, dió, és társai – persze a natúr változatok
Állati zsiradék
- Állati háj
- Zsírszalonna
- Cinkegolyó
- Vajtégla vagy lágysajt
Alma és bogyós gyümölcsök
Mit ne adjunk soha?
- Kenyér, kenyérmorzsa
- Péksütemény, popcorn, chips
A madarak emésztőrendszere nem tudja ezeket feldolgozni, így megbetegíthetjük őket, rosszabb esetben pedig el is pusztulhatnak miattuk.