Az édesburgonya – vagy batáta – csalóka növény, mert neve ellenére nem rokona a sima burgonyának: ugyan a gumói hasonlítanak rá, rendszertanilag nincs köztük kapcsolat. Ennek ellenére rendkívül finom, úgyhogy lehet vele kísérletezni, ugyanis a krumplihoz hasonlóan csíráztatható és nevelhető!
Mi is az az édesburgonya?
A zöldség származása távoli rokonához hasonlóan szintén Amerikához köthető, ám Közép- és Dél-Amerikában őshonos. Ezt is Kolumbusz Kristóf hozta be Európába, mint kerti dísznövényt, ezután kezdték el hasznosítani a gumóját. Az első szakácskönyvet, ami megemlítette 1604-ben adták ki Angliában.
Ma már világszerte termesztik; különösen az ázsiai és afrikai országokban örvend népszerűségnek, de Magyarországon is kedvelt zöldségféle.
Titka nemcsak ízében rejlik, hanem vitamintartalmában is, ugyanis C-, B2-, B6- és E-vitaminokban gazdag táplálék. Ezen kívül olyan ásványi anyagokat nyerhetünk belőle, mint a réz, a kálium és a mangán, de alacsony koleszterintartalma miatt is hasznos, és neve ellenére nem édes, úgyhogy a cukorbetegek is bátran fogyaszthatják.
Ugyan a legmegszokottabb színe a narancssárga, de a gumó belseje többféle lehet, így sárga, rózsaszín, de még lila is!
Leginkább köretként, levesként és chipsként terjedt el, de lisztet és szeszes italt is készítenek belőle.
Hogyan csíráztassuk?
A csírázatásra több lehetőségünk is van. Mindenképpen szükségünk lesz hozzá vízre, így a burgonyát beállíthatjuk egy üvegnyibe, ám ez csak abban az esetben működőképes, ha az üveg szája megtartja a burgonyát, és a növény alja nem találkozik az üvegével. Annyi vizet tegyünk bele, hogy nagyjából 2 centivel ellepje a víz a zöldségünk alját, és ügyeljünk arra, hogy rendszeresen cseréljük alatta!
Nagyobb üveg esetén használjunk fogpiszkálókat! Négy darabot szúrjunk bele a burgonyába, ami majd megtarthatja a gumót az üveg szélén. Mivel nehezen adja magát, jobban járunk, ha ,,előszúrjuk” egy szeggel vagy hústűvel.
A fény elősegíti a csírázását, ám ügyeljünk rá, hogy ne tűző napra tegyük, mert üvegen keresztül túlforrósodhat a víz, ami árt a fejlődő gyökereknek.
Hiába biztosítjuk a legjobb körülményeket, az édesburgonya meglehetősen lassan fejlődik: általában nagyjából hat hét, mire megjelenik az első csírakezdemény, és több hónap, míg egészséges leveleket is növeszt.
Az édesburgonyákat általában június elején javasolják kiültetni, ezért ha mostanában nekiállunk, bőven szép levelekkel fog rendelkezni ahhoz, hogy kibírja szabadföldben. Ha elég nagynak és egészségesnek ítéljük a csírákat, szedjük szét őket és ültessük el! Ezt szabadföldbe és balkonládába is megtehetjük – ez utóbbi esetben szép szobanövényt nevelhetünk belőle.
A nyár-eleji kiültetésnél bőven öntözzük, és miután kiheverte az átültetés megpróbáltatásait, igénye szerint gondozzuk, hogy saját gumóink legyenek!
Akinek nincs kertje, az is előnyt kovácsolhat a csíráztatásból, ugyanis a zsenge hajtások és levelek fogyaszthatóak, ami a többi csíráztatott növényhez hasonlóan tápanyagokban gazdag.
Nyitókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
