Barion Pixel Élelmiszer-pazarlás: egy zacskónyi bevásárlást dobunk ki a szemetesbe hetente – Coloré

Élelmiszer-pazarlás: egy zacskónyi bevásárlást dobunk ki a szemetesbe hetente

2022. 11. 04.

Rengeteg étel végzi napi szinten a kukákban. Ezen sokat segítene, ha tudatosabban végeznénk a bevásárlást, és véget vetnénk a globális szintű élelmiszer-pazarlásnak.

Az élelmiszer-pazarlás még mindig az egyik legnagyobb probléma a világon. A Waste and Resources Action Program (WRAP) egy közelmúltbeli kutatásában kiemelte, hogy a fogyasztók a világ egy részén továbbra is pazarolják az élelmiszereket, míg máshol milliók szenvednek az éhezéstől, vagy nem jutnak megfelelő minőségű táplálékhoz.

Rengeteg élelmiszer a szemetesbe kerül

A tanulmány kimutatta, hogy 2021-ben a válaszadók közel fele legalább annyi élelmiszert dobott ​​ki, ha nem többet, mint tavaly. Ezen túlmenően minden harmadik ember nagyjából annyi ételt dob ki a kukába hetente, mint amennyivel megtölt egy bevásárlószatyrot.

Bevásárlás
Rengeteg élelmiszer végzi a kukában. / Forrás: Shutterstock

A kutatást négy országban – az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában – végezték. Az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a fogyasztók szerte a világon pénzt takaríthatnának meg, ha jobban átgondolnák a bevásárlásaikat, és kevesebb élelmiszert dobnának a szemétbe.

Bár az élelmiszer-pazarlás folyamatos globális probléma, az Egyesült Királyságban élők 37 százaléka bizonytalan volt abban, hogy hol találhat hasznos információkat a csökkentéséről. Sőt, 20 százalék küzd azzal, hogy hol és hogyan kezdjen neki, milyen lehetőségek állnak a rendelkezésére.

Anyagilag és a környezet szempontjából is megérné odafigyelni

A WRAP szerint az otthoni élelmiszer-pazarlás évente 780 fontba, átszámolva nagyjából 370 ezer forintba, kerül a családoknak. Ezt a pénzt más területeken is fel tudnák használni, különösen a mostani inflációs-válságos időszakban.

A pénzkérdésen, spóroláson túl más okai is vannak annak, hogy miért érdemes globális szinten csökkenteni a felesleges élelmiszer-pazarlást. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja korábban úgy becsülte, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8-10 százaléka olyan élelmiszerekhez kapcsolódik, amelyeket nem fogyasztanak el. Ezért egy kis tudatossággal jelentős mértékben lehetne javítani a felmelegedés okozta problémákon is.

Megoldás lenne, ha a családok mellett a boltok, szupermarketek tulajdonosai figyelnék és összeszednék a lejárathoz közeli termékeket, amiket kidobás helyett rászorulókhoz lehetne eljuttatni. A vásárlóknak pedig érdemes tudatosabban nézelődni az üzletek polcain, és tényleg csak azokat a termékeket, olyan mennyiségben megvásárolni, amire valóban szükségük van. Egyes gyártók a fenntarthatóságot és a fogyasztói igényeket szem előtt tartva pedig újratervezhetnék a termékcsomagolásokat.

Mindent nem oldana meg természetesen a tudatosabb vásárlás, hosszú az út az éghajlatváltozás fenyegetésének leküzdéséig, de az élelmiszer- és italipar fenntarthatóbb, hulladékmentes átállása komoly lépést jelentene a környezetvédelemben.

Bevásárlás
Tudatos vásárlásra lenne szükség. / Forrás: Shutterstock

Forrás: New Food Magazine

Borítókép forrása: Shutterstock