A típusház kifejezés hallatán, ma már egyre többeknek jut valami egészen más az eszébe, mint pár évtizeddel ezelőtt. Ilyen a Leier típusház rendszer is, amely az elejétől végig kíséri az építtetőt az egész építési folyamaton, inspirációt adva, és akár pénzt és időt is megtakarítva számára.
Az idén újként, a választható házak közé bekerült Zala fantázianevű típusház tervezőjével beszélgettünk.
Interjú a Zala ház tervezőjével
A „Házat, de gyorsan!” szakmagyakorló építészek, illetve építészhallgatók számára meghirdetett titkos építészeti tervezési ötletpályázaton került a legjobbak közé, majd a Leier típusház kínálatába a Zala ház, amelyet Czáka Zoltán építész tervezett.
Vajon mi oka van egy építésznek arra, hogy egy ilyen pályázaton induljon, és mi a véleménye a célokról és az alkalmazott technológiáról?
Ha típustervről beszélünk döntő kérdés, hogyan lehet elkerülni a monoton egyformaságot, hogyan lehet ötvözni a típustervek műszaki-gazdasági előnyeit az egyediségre törekvő építtetői igényekkel. Ennél a típusháznál annak egyszerű, visszafogott tömege adja azt a lehetőséget, hogy változatos kialakítású „kiegészítőkkel”, földszinti és tetőtéri teraszokkal, valamint pergolákkal és előtetőkkel egyedivé lehessen alakítani.
Zala fantázianéven a típusház kínálatba került épület megjelenését a földszinti világos és a tetőtéri sötétebb, barna szín alkalmazása markánsan meghatározza. A tervezőnek kifejezett szándéka volt a nappali zónát, a földszinti aktív tereket árnyalatában és tömegében is elválasztani az éjszakai pihenő zónától. Ennek érdekében az alsó terek a fehér színnel világos, mozgalmas térkapcsolatokat sugároznak, a felső szintet pedig egy visszafogott sötétebb árnyalat jellemzi. Ezt az elhatárolást a homlokzati felület enyhe visszaugratása is hangsúlyozza.
Az épület egy földszint + tetőteres, egyszerű tömegű, nyeregtetővel fedett, 140 m2 hasznos alapterületű családi ház. A földszinten egy nappali-étkező-konyha helyiség, a lépcső alatti kamra, előszoba-közlekedő, gardrób, WC-zuhanyozó, valamint egy kívülről is megközelíthető gépészeti-háztartási helyiség helyezkedik el. A kényelmet szolgálja az egyállásos garázs is. A tetőtérben négy hálószoba, közlekedő, gardrób és két fürdőszoba található. Az egyik fürdőszoba, a legnagyobb méretű, célszerűen a szülői hálószobából nyílik. A másik, a közlekedőből nyíló fürdőszoba szolgálja ki a többi hálóhelyiséget, a gyerekszobákat. Érdekes megoldás, hogy utóbbi fürdőszobába a használatot könnyítő funkcionális megoldásként egy szennyesruha ledobót helyezett el a tervező.
„Általában igyekszünk a terveinkbe olyan apró figyelmességeket beépíteni, mint például ez a szennyesruha ledobó. Van amikor egy ilyen funkcionális ötlettel, van, amikor valamilyen esztétikai részletmegoldással igyekszünk gazdagabbá tenni a tervet. Ez nagyon jó eszköz az építtetővel való kommunikációban. A megrendelők mindig értékelik az odafigyelést.” – mondta Czáka Zoltán, a Zala ház tervezője. „Az épület kialakításánál arra törekedtünk, hogy oldalhatáron álló és szabadonálló beépítési előírás esetén is elhelyezhető, a gazdaságos kivitelezés érdekében egyszerű, kompakt ház legyen, valamint próbáltam elkerülni a lapos tető használatát, mert az a tapasztalatunk, hogy a magyarországi települések nagyon nagy részén a magastetős forma illik bele a településképbe.”
A tervpályázat bíráló bizottsága értékelésében a földszinti kiszolgálóhelyiségek jó méretezését, a mai igényeknek megfelelő nappali-konyha-étkező formálást és az emeleti alaprajz feszességét, kialakítását pozitívumként emelte ki.
És mit érdemes tudnunk a tervezőről? A Czáka Stúdió egyéni vállalkozásnak indult hét évvel ezelőtt és kezdetekben alvállalkozóként dolgozott különböző építészirodák mellett. Önálló irodaként 3 éve működik. A pályázatra benyújtott épületet is egyedül tervezte, állította össze a pályázati anyagot, csak bizonyos szakági munkarészekre vonatkozó kérdésekben vonta be megszokott szakági tervező kollégáit.
A kisebb munkákat általában egyedül tervezi, nagyobb munkák esetén azonba bővül a csapat, ha szükséges. Így terveztek házakat a határon túlra is. A legkisebb munkája a Pécsi Köztemetőnek tervezett sírbolt mintaterve volt, a legnagyobb pedig egy nemzetközi pályázatra benyújtott, közönségdíjas felhőkarcoló. Munkáinak túlnyomó része családi ház, illetve néhány lakásos lakóingatlanok, de portfóliójuk részét képezi egy magyarországi gyógyszergyár fogadóépületének belsőépítészeti terve, hétvégi házak, külföldi helyszínen panzió és wellness központ, továbbá igyekeznek részt venni a hazai építészeti ötletpályázatokon is.
És hogy miért tartja hasznosnak típusházak tervezését? A szakember a mai igényekből vezette le válaszát. „Van olyan építtetői kör, akiknek hasznos, hogy egy ilyen típustervnél a konkrét kivitelezésre alkalmas tervanyagot kapnak kézhez. Előnyös a tervezhetőség, az, hogy az összes szükséges építési terméket, illetve azoknak túlnyomó részét egyazon gyártótól be tudják szerezni, és így már az első lépésektől kezdve egy olyan átfogó képet kapnak a költségekre vonatkozóan is, ami egyébként ritkaságnak számít.”- magyarázza a szakember, aki szerint a tervezők számára is tartogat kihívásokat egy ilyen pályázaton való részvétel. „Úgy gondolom, hogy egy ilyen jellegű pályázat előnyére válik az építtetőknek, ugyanakkor komoly szakmai kihívást jelent a tervezők számára. Ez a pályázat nagyon jól volt előkészítve és lebonyolítva, csak jót tudok róla mondani. A többi gyártónak is javasolnám hasonló pályázatok kiírását, mert ezáltal jó minőségű termékekből magas szakmai minőségű, példamutató mintaházak tervei készülhetnek el.” – összegezte javaslatait Czáka Zoltán.
A pályázattal és az alkalmazott anyagokkal kapcsolatosan a tervező a technológiában rejlő lehetőségek sokszínűségét emelte ki. Elmondása szerint már sokféle házat tervezett, sokféle technológiával, a hagyományos falazott épületektől, a könnyűszerkezetes szerkezeteken keresztül az előregyártott betonpanelekig. „Teljesen jók a tapasztalataink a megbízóinkkal: egyre tudatosabban választanak alapanyagot, végigondoltan döntik el, hogy miből szeretnék a házukat kivitelezni. Ugyanakkor nagyon sokszor kikérik a véleményünket, hogy melyik anyag, technológia mellett döntsenek. Az ilyen előregyártott nagyelemes építési rendszernek egyértelműek az előnyei. Nemcsak, hogy gyorsabban lehet velük építeni, hanem azáltal, hogy vékonyabb falszerkezeteket tudunk alkalmazni, komoly alapterület megtakarítást is el lehet ezzel érni. Véleményem szerint annak köszönhetően, hogy a Leier rendszerének nem csak a falai, hanem a födémszerkezetei is nagytáblás elemekből készülnek, van egyfajta előnye a nem ennyire részletesen kidolgozott előregyártott rendszerekkel szemben.”
Szerző: Tóth Balázs, építész
Borítókép forrása: Leier
