Vastartalékunk véges, és számos olyan dolog vagy tevékenység van, amely során e tartalék igencsak megcsappan. Érdemes hát odafigyelni, és pótolni a vasat, bármelyik kategóriába esünk is!
Még ha oda is figyelünk a testünkre, talán a vastartalék az utolsó, amire gondolunk, hiszen a szervezet jószerivel vagy megoldja önmaga, vagy rásegítünk néhány vitaminnal. Igen ám, csakhogy a vitaminok mellett hajlamosak vagyunk elfeledkezni az ásványi anyagokról és nyomelemekről. Utóbbiak egyike a vas, aminek a hiánya olyan tüneteket produkálhat, mint fejfájás, fáradtság vagy ízületi fájdalmak.
Így csappannak meg a vastartalékaink
Mivel a szervezet nem tud vasat előállítani, a napi, normális vasvesztést az étkezéssel bevitt vassal lehet pótolni. Azonban számos olyan tevékenység vagy tényező van, amelyek lemerítik a vasat a szervezetünkből, amelynek eredményeképpen pótlásra szorulunk, olyannyira, hogy három-hat hónapig akár napi 100-300 mg vasat is javasolt bevinni.
Menstruáció
A menstruáció a nők vasvesztésének leggyakoribb formája. Egy vérzés során nagyjából 30-80 milliliter vér távozik, ami megannyi más mellett vasat is visz magával. Erősebb vérzés esetén különösen veszélyeztetettek vagyunk, így érdemes megelőzni a vashiányt – amennyiben még nem alakult ki!
Véradás
Bár a véradás nemes cselekedet, gondolnunk kell arra, hogy komoly vérveszteséggel jár. Megannyi értékünk megváltozik egy véradás után – gondoljunk csak arra, hogy szőlőcukrot vagy csokoládét kapunk, miután vége van. Fontos hát a pótlás, és a vas pótlásáról nekünk kell gondoskodnunk!
Balesetek
Egy esetleges baleset során is nagy mennyiségű vér távozhat, ami számos más probléma mellett vashiányt is okoz, így ne feledjük pótolni!
Sportolás
Bár a rendszeres sportolás kétségkívül jótékony hatású, egyben a szervezet vasigényét is növeli. Ha nem áll rendelkezésre elegendő vas, a mozgás nem megerősít, hanem akár gyengíthet is. A fokozott fizikai aktivitás mellett ráadásul az izzadással is veszítünk vasat, ami tovább növeli a hiány kialakulásának kockázatát.
Emésztőrendszeri problémák
Vannak olyan vérzések az emésztőrendszerben, amelyek szintén megvonják tőlünk a vasat. Ilyen a gyomorfekély és az aranyér is. A bél gyulladásos állapotai pedig gátolják, hogy a vas eljusson a vérbe, és azzal a sejtekhez.
Terhesség és szoptatás
Tudvalévő, hogy a terhesség során számos, az anya szervezetében lévő vitamint és ásványi anyagot a magzat használ fel, ami természetes, de emiatt a kismamának jobban oda kell figyelnie arra, hogy mit vesz magához. Terhesség alatt a vasigény majdhogynem megduplázódik, így a sima, egészséges étrend bizonyosan nem elégséges ahhoz, hogy mindkét szervezetet kiszolgálja.
Fogyókúra
A különböző fogyókúrák is sokat ronthatnak a vasbevitelünkön, különösen akkor, ha elfeledkezünk a húsfogyasztásról, hiszen önmagukban a zöldségek nem feltétlenül fedezik a vasszükségletet, különösen akkor, ha sportolunk is mellé!
Így pótoljuk a vasat!
Szerencsére több lehetőségünk is van, ha vaspótlásról van szó, hiszen állati vagy növényi eredetű, vegyes étkezéssel is bevihetjük a szervezetünkbe. De ha már kialakult a vashiány, akkor már vaspótló gyógyszerre van szükségünk, ami sokkalta nagyobb mennyiségben tartalmaz vasat, mint az élelmiszerek.
Állati eredetű források
Ezekből hasznosul a vas a legkönnyebben a szervezetben:
- marhahús,
- máj,
- tojássárgája,
- hal, kagyló.
Növényi eredetű vasforrások
Kevésbé szívódnak fel, így érdemes C-vitamin szedésével is kiegészíteni a fogyasztásukat:
- hüvelyesek (lencse, bab, csicseriborsó),
- spenót, mángold, cékla,
- teljes kiőrlésű gabonák,
- tökmag, szezámmag, aszalt szilva.
Végezetül egy jó tanács: ne csak emelgessük a vasat, hanem szedjük is!