Tekintve, hogy az emberi test tömegének több mint a fele víz, érthető, hogy mindenkor érdemes odafigyelnünk a vizeletháztartásunk egyensúlyára. Anatómiai sajátosságaik miatt főként nőknél fordulnak elő a vizeletpangással összefüggő tünetek: a gyakran visszatérő, sürgető, kínzó vizelési inger, a fájdalommal járó vizeletürítés és az alhasi görcsök. Mit jelent pontosan a vizeletpangás, milyen házi praktikákkal tudjuk jól átöblíteni a húgyutainkat és kimosni a bennük garázdálkodó kórokozókat?
A köznapi nyelvben vizeletpangásnak nevezett problémát az esetek döntő többségében saját magunknak okozzuk. Idő vagy megfelelő tisztaságú illemhely hiányában megpróbálunk keveset vagy egyáltalán nem inni, hogy ne gyűlhessen össze annyi vizelet, ami a vizelési ingert kiváltja. Természetesen ezt még lehet azzal fokozni, hogy az inger megjelenése után megpróbáljuk a fogainkat és a combjainkat összeszorítva ignorálni azt. Esetenként az utóbbi technikával akár fél napot is nyerhetünk, így végül a tiszta és biztonságos otthoni mellékhelyiségig cipelhetjük a reggeli kávé hozadékát.
Napközben a hólyagban rekedt, pangó vizeletben a baktériumok száma hihetetlen sebességgel, nagyjából 17-30 percenként megduplázódik. Pár kósza baktériumból a nap végére egy jókora fertőzés lehet, aminek egyszerű oka az, hogy a pangó vizelet ideális táptalaj a baktériumok szaporodásához. A vizelet tartogatása nemcsak a fertőzésveszély miatt kerülendő, hanem azért is, mert az elégtelen folyadékfogyasztás a vesét is extrém mértékben megterheli. Akkor a legkönnyebb a vesénk dolga, ha a vizeletet híg formában engedheti át. Folyadékbevitel nélkül a vesének a vizelet koncentrálásához, sűrítéséhez nagyon sok energiára van szüksége, másrészt az erősen koncentrált vizelet magára a vesére is toxikusan hat. A tartósan és kórosan alacsony folyadékfogyasztás hosszú távon vesekárosodáshoz és veseelégtelenséghez vezethet.
Vizelethajtás házilag
A vizeletpangás megszüntetése és a vizelethajtás nem ugyanaz. A vizeletpangás akkor szűnik meg a hólyagban, ha pisilünk. A vizelethajtáshoz vizet is kell bevinni, hogy az gyorsan kiürülve átöblíthesse a húgyútainkat. Tehát a vizelethajtásnak és a pangás megszüntetésének egy időben kell történnie, azaz a sok folyadék fogyasztása mellett olyan gyakran látogassuk az illemhelyet, amilyen gyakran a testünk jelzi annak szükségességét.
A kezdeti fázisban elcsípett felfázás még otthoni körülmények között, „józan paraszti ésszel” is kezelhető. A legfontosabb teendőnk, hogy minél több folyadékot (lehetőleg vizet) vigyünk be a szervezetünkbe. Még akkor is igyunk, ha az elkövetkezendő órákban folyamatosan a mellékhelyiséget kell látogatnunk. A megemelt folyadékfogyasztás lényege, hogy „átmossuk” a húgyutainkat, ezzel esélyt sem adva a kórokozók szaporodásának.
Természetesen előfordul, hogy kizárólag a vízzel nem sokra jutunk, ekkor érdemes a vizelethajtó tulajdonságokkal bíró gyógynövényekhez fordulnunk. A közelmúltban elhunyt bükki füvesember, azaz Szabó György, mindenki „Gyuri bácsija” szerint a legjobb vizelethajtók a búzavirágból, a csalánból, a mezei zsurlóból vagy a tejoltó galajból készült teák. Lássuk, mit érdemes tudni a felsorolt gyógynövényekről!
Vizelethajtó hatású gyógynövények: a mezei zsurló
A mezei zsurló (equisetum arvense) egyértelműen a „veséink barátja”, hiszen ez az a növény, amelyet kimondottan a húgyúti problémákra szoktak javasolni: vesekövet, vesehomokot is ki lehet hajtani vele, emellett megszüntetheti a húgyúti fertőzéseket is. Ajánlatos reggel, éhgyomorra fogyasztani: a bükki füvesember szerint nagyjából egy evőkanálnyi teafüvet érdemes 2,5 dl vízben 2-3 percig főzni, majd leszűrni. Akárcsak a legtöbb gyógynövény kapcsán, ennél is érvényes: lehetőség szerint ne használjunk fémszűrőt!
A csalán
A csalán (urtica dioica) az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentő hatású gyógynövény: kúraszerűen, hathetes intervallumokban, tavasszal és ősszel érdemes fogyasztani, ha megelőzésre használjuk. Akut probléma esetén a hatása akkor érvényesül a legjobban, ha szárított csalánlevélből készítjük el a teánkat. Gyuri bácsi szerint egyébként egy evőkanálnyit érdemes belőle leforráznunk nagyjából 3dl vízzel, majd 15 perc után szűrjük le és melegében fogyasszuk el.
A tejoltó galaj
A tejoltó galaj (galium verum) a mezei zsurlóhoz hasonlóan kimondottan vesebarát gyógynövény: általa orvosolhatók a húgyúti gyulladások, amennyiben érvényesül a vízhajtó hatása. Emellett Gyuri bácsi szerint epebajok kapcsán, epilepszia kezelésére és mirigydaganatokra is használják, mégis a kiválasztó szervekre kifejtett hatása a legerőteljesebb. A leírások alapján ugyanúgy érdemes fogyasztani, mint a mezei zsurlót: reggelente egy pohár teát készítsünk, nagyjából egy csapott evőkanálnyi mennyiségből.
A búzavirág
A búzavirág (cyanus segetum) május és június között virágzik, legtöbbször réteken, a pipacsok társaságában találkozhatunk vele. Különleges, kék színe miatt messziről is könnyű kiszúrni: gyűjteni és kiszárítani leggyakrabban a növény kék virágait szokták. Azt leforrázva ugyanis nemcsak vizelethajtó hatását élvezhetjük, hanem étvágyjavítóként és görcsoldóként is megállja a helyét, szemgyulladásrapedig borogatásként is alkalmazhatjuk.
Fontos kiemelni: a vizelethajtó hatású gyógynövények akkor tudják leginkább kifejteni a hatásukat, ha van mit kihajtani, azaz a kúra során mindig ügyeljünk a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitelre!
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
