Környékét már a kőkorszak óta lakják, Szent István püspöki székhellyé tette, majd IV. Béla várat építtetett Egerben, melynek történetét tanulmányainkból mind ismerjük. Heves megye székhelye – melynek nevét egy aszteroida is viseli – egész évben csodás kirándulócélpont, hiszen mindenki találhat ott kedvére való programot és látnivalót.
A történelem szerelmeseinek
Egerről mindenkinek a vár jut eszébe, mely Gárdonyi Géza regénye és az abból készült film nyomán lett híres. Az itt található Dobó István Vármúzeum gyűjteményei, a kazamatarendszer és a vár állandó kiállításai betekintést nyújtanak az elmúlt évszázadok kultúrájába, hagyományaiba, a fegyverkezésbe, a fennmaradt használati és dísztárgyaiba. A vár az évente megrendezett Múzeumok Éjszakáján, a Gárdonyi emléknapon, az Emlékhelyek napján és számos más alkalommal is készül egyedi programokkal látogatói részére.
Minden év augusztusában rendezik meg a Végvári vigasságokat, melynek során az 1552-es ostromot elevenítik fel a hagyományőrző csoportok, ezen kívül fegyverbemutató, koncertek, családi programok és kiállítások is várják az érdeklődőket a várban és a belvárosban.
A nemrég felújított, 1715-ben építettetett érseki palotaegyüttes a város sétálóutcáján található. Benne helyezkedik el az Érseki Hivatal, a Főegyházmegyei Levéltár és az Érseki Gyűjteményi Központ, ahol több műkincs mellett Mária Terézia koronázási palástját is őrzik.
Nem messze tőle találjuk a Város a Város alatt nevet viselő kiállítóhely bejáratát, mely az Eger alatt elhelyezkedő pincerendszer egyik részét foglalja el. A pincéket 2007-ben az ország hét legérdekesebb építészeti remeke közé sorolták.
Az építészetért rajongóknak
Egert gyakran hívják barokk városnak, és a belváros kis utcáit elnézegetve ez nem is csoda. A 18. századi püspökök, Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly (akiknek nevét utca illetve egyetem is viseli ma a városban) alakították ki a barokk városképet. 1968-ban nyilvánították védetté ezt a területet, amelyből nem maradhat ki a város központja, a Dobó tér sem, ahol a Minorita (Páduai Szent Antal) templom található.
A Végvári vitézek tere Kisfaludi Strobl Zsigmond szoborcsoportjáról kapta a nevét, és pár éve alakították ki nem messze a Dobó tértől. A szobrász mestere Stróbl Alajos volt, aki pedig a Dobó-szobrot alkotta 1907-ben. A törökkel viaskodó katonák eredetileg a főtéren álltak, és csak öt évvel ezelőtt kerültek új helyükre.
A Pyrker-téren található Magyarország egyik legnagyobb temploma, az egri Főszékesegyház vagyis a Bazilika, mely az 1830-as években épült Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. A tervek szerint idén ősszel fejeződik be teljes renoválása, mely során kívül-belül megújul.
Vele szemben található a barokk és copf stílusban épült Líceum, mely a Főegyházmegye tulajdonában álló épület, és ahogyan eredetileg is tervezték, ma is egyetem működik benne.
A barokk emlékek mellett a török kor is rajta hagyta nyomát a városon. A Török fürdő mellett az egyik leginkább épen maradt épület az egri kórház közelében álló Minaret, mely az egykori Oszmán Birodalom legészakibb minaretje, egyben az ország legmagasabbja is. A török hódoltság idején ebből a toronyból szólította imára a müezzin a híveket.
Az evés-ivásra vágyóknak
Egerben nemcsak sétálgatni és városnézni lehet, megannyi étterem és bisztró kínálata közül válogathatunk, hiszen az utóbbi évtizedekben ezen a téren is sokat fejlődött a város.
A vár tövében található Macok Bisztró és Borbár történelmi környezetben fogadja vendégeit, nem messze tőle az olasz ízek kedvelői az Il Padrino Pizza Clubba ülhetnek be.
A Dobó térből kiinduló kis utcákban számos kávézót találunk, ilyen például a Depresso, ami hazánk egyik ismert pszichiáterének a tulajdonában van, így nem lepődnénk meg, ha a rendelésünk kihozatalakor ránk kiáltana valaki, hogy „Bevállalod?!”.
A HBH Bajor Sörház és Étterem is két lépésre van a város központjától, ha pedig egy polgári házból kialakított, exkluzív szálloda konyháját szeretnénk élvezni, akkor az Eger-patak hídján át Kis-Dobó tér felé vegyük az irányt, és a Senator-Ház legyen a cél.
A Széchenyi utcán található Falánk Fanny cukrászda, a Csöpi Ház, a Déjá vu Cafe is mind érdemesek egy-egy látogatásra.
Akiket a borok érdekelnek
Hazánk történelmi borvidékei közé tartozik az egri, ahol közel ezer éves múltra tekint vissza a szőlő- és bortermelés. A klíma, a riolittufa talaj és a jól megválasztott területek és szőlőfajták mind hozzájárultak és járulnak a mai napig a vidék sikeréhez.
Fajták tekintetében igen sokszínű, de a legnépszerűbb a több vörösborszőlőből készülő cuvée, az egri bikavér, mely védett eredetű.
Elsőként mindenkinek a Szépasszony-völgy ugrik be az egri borról, ahol az 1700-as évek végén kezdtek megnyílni a pincék, és ahol mára közel kétszázban mérik a minőségi nedűt.
De nemcsak itt kóstolhatunk jobbnál jobb borokat, hiszen az utóbbi évtizedben a városban is tovább virágzott a borkultúra – az Almagyar Érseki Szőlőbirtokon az Eged-hegyet szemlélve iszogathatunk, a belvárosban pedig többek közt a Gál Tibor Fúzióban és az Artisztban kóstolhatunk bort.
Ne hagyhatjuk ki a felsorolásból a nyári Egri Bikavér Ünnepet sem, mely az Érsekkertben (a térképen Szmrecsányi Lajos Kert, de ez annyira új név, hogy kevesek hívják csak így) kerül megrendezésre, és a borkóstolók közben koncertek és egyéb felnőtt- és gyerekprogramok váltják egymást.
