Budapestnek több kerülete és területe van, de még a lakótelepek is külön neveket kaptak. Vajon köze van Gazdagrétnek a gazdagsághoz vagy Pasarétnek a pasákhoz? Ennek jártunk utána!
Több, mint 1,7 millió lakosú fővárosunk története a római korba nyúlik vissza, melynek legrégebbi emléke Aquincumnál található. Ez volt az egykori Pannónia központja, és nagyjából húszezren lakták. Anonymus már arról számolt be, hogy a Honfoglalás után Árpád vezér is ezt a részt választotta ki főhadiszállásnak, hiszen földrajzi fekvése rendkívül kedvező volt. Akkoriban a Duna partján található városrészek különállóak voltak: az egyik oldal Buda volt, amit Attila, hun király testvéréről neveztek el, míg a pesti oldal nevének a Gellért-hegyhez van köze. A „pest” a szláv nyelveken barlangot és sziklaüreget jelent, így a hegyet egy időben Pest-hegynek emlegették, ezért előbb-utóbb a vele szemben álló terület is a Pest nevet kapta.
Fővárosunk, Budapest
Az akkoriban Pest-Budának nevezett terület a mássalhangzók torlódása miatt kényelmetlen lett, így gróf Széchenyi István 1830-es Világ című műve nyomán egyre többször emlegették Buda-Pestként, ügyelve arra, hogy továbbra is két, különálló településről van szó. 1873-ra már a természetes köznyelv része lett Széchenyi újítása, és 1873-ban Pest, Buda és Óbuda egyesüléséből megszületett Budapest.
Mátyásföld
A városból kifelé, Gödöllő felé indulva haladunk el Mátyásföld mellett. A Pest határában található terület az 1800-as évek végén jött létre Cinkotával együtt, majd 1933-ban önálló nagyközséggé vált, 1950-ben pedig beleolvadt Budapestbe, és lett a 16. kerület része. A helyi villanegyedet Mátyás királyról nevezték el a helyiek, ehhez mérten 1896-ban kapott mellszobrot és teret is. Ennek oka többek közt azt, hogy Mátyás király annak idején a közeli területeken vadászott, ám később hivatalos papírban erősítette meg a helyi apácáknak, hogy nem háborgatja területeiket vadászattal.
Sashalom
Sashalom közvetlenül Mátyásföld mellett fekszik. 1882-ben alapították, és szomszédjához hasonlóan 1950-ben csatlakozott a fővároshoz. A 16. században Farkashalom néven emlegették, ugyanis a török időkben egy Farkas nevű vitéz volt eltemetve a területen. Határán egy domb húzódott, amit 19. századi térképeken Határhegyként emlegetnek, ám 1880-tól már Sashalom – azaz határban fekvő hegy volt az elnevezése.
Rózsadomb
A Rózsadomb a főváros egyik legismertebb része: az ingatlanárak rendkívül magasak, amit nemcsak elhelyezkedése, hanem az itt lévő lakások panorámája is indokol. A török hódoltság idején Gül Baba rózsái borították a tájat; neve is innen ered. Az 1800-as évek végétől kezdték el beépíteni a területet. Kezdetben csupán hétvégi telkeket és nyaralókat húztak fel, ám idővel az elit nagyobb házakat is építtetett, állandó lakóhelyként használva azokat.
Gazdagrét
Ha másról nem, a Szomszédok című sorozatról biztosan mindenki ismeri Gazdagrétet. Budapest 11. kerületének egy részét 1847 óta ismerik ezen a néven. A névadás most sem a véletlen műve, bár nem a szó mai értelmében vett gazdagságban rejlik a történet háttere. Az itt fekvő lakótelep helyén egészen az 1980-as évek elejéig gyümölcsös volt, ami az egész területet ellátta termésével. Mielőtt 1983-ban elkezdték felépíteni a ma látható lakótelepet, ásatásokat végeztek, amelyek során több őskori edényt találtak. A régészek még egy lakóházat is feltártak, ezekre épült a ma látható lakótelep is.
Józsefváros
Józsefvárosról, és annak mélyéről még Bródy János is megemlékezett a Kárpáthyék lánya című dalban. Ez a városrész a nyolcadik kerületet foglalja magába, a Corvin-negyeddel, a Palotanegyeddel vagy a Kerepesdűlővel egyetemben. A terület sokáig a törökök kezén volt, majd elűzésük után Pest külterületeként tartották számon. A 18. században falusi településhez hasonlított, amit Mária Terézia engedélyével 1777-ben fiáról Josephinumnak neveztek el; így megmaradt magyarosan Józsefvárosnak.
Pasarét
A második kerületi városrész a Budai-hegységhez tartozik. Nevét nem meglepő módon egy pasáról kapta. 1847-ben Buda akkor még németes városrészeit magyarosabbra cserélték. Ekkor a mai Pasarét Sauwiesen (Disznórét) és Schmalzbergel (Zsírdomb) néven volt ismert. A rétet mindenképpen meg akarták tartani, úgyhogy az utolsó budai török pasáról, Abdurrahmán Abdi Arnautról nevezték el Pasarétnek.
Kelenföld
Újbuda egyik részét még 1847-ben nevezték el Kelenföldnek. A középkorban Tabánnak hívták (ma a kerület más részét nevezik így), és a mai napig vitatott, hogy honnan jön ma ismert neve. Egyesek szerint egykori német elnevezése, a Krenfeld, azaz tormaföld szóból ered, míg más vélekedések szerint egy Honfoglalás-kori vezér, Kelen után kapta a nevét. Elsőként a 18. században kezdett el benépesülni, de akkor is leginkább a helyi szőlőművesek éltek errefelé. Amikor a vasút is keresztülment Kelenföldön, elkezdett népszerűbb lenni, míg el nem nyerte mai formáját.
Havanna
Listánk utolsó darabja kicsit kilóg a sorból, hiszen nem Budapest egy kerülete, de mindenképpen nagy területet beborító helyéről van szó, ez pedig nem más, mint a Havanna-lakótelep. A 140 házszámmal bíró terület hatezer lakást foglal magában. A lakótelep építése után egy összefüggő nevet találtak ideálisnak. Valami különlegeset kerestek, így lett Havanna a névadó. Az indokok szerint ilyen nevű utca még nincs Budapesten, pedig Havannában van Budapest utca, így mi sem természetesebb annál, hogy visszafelé is működjön a dolog.
