Bár nem példa nélküli, hogy egy ország megváltoztassa a fővárosát, és egy másik települést válasszon ki erre a státuszra, mégis figyelemfelkeltő Egyiptom helyzete, ők ugyanis a semmiből építenek maguknak egy újat.
970-ben a Fatimid-dinasztia uralkodása idején Fustat városának lerombolása után új fővárosra volt szüksége Egyiptomnak, ekkor jött létre Al Qahirah vagyis Kairó, amely azóta is ezt a címet viseli. De már nem sokáig. Ha a várostól keletre utazunk a Szahara irányában nagyjából 45 kilométert, az egykor kihalt, néhány autópályával átszelt terület ma egészen más képet fest, mint akár 2015-ben.
Egyiptom problémái
Aki már járt Kairóban, az sejtheti a döntés okát, a mostani egyiptomi főváros ugyanis élhetetlenné vált, hiszen az ország 104 milliós lakosságából 22 millióan laknak itt. Alig van zöldövezet, a közlekedés borzasztó állapotban van, mivel a kormányzati épületek nem mind egy kerületben épültek fel, hanem elszórva az egész város területén, ami hatalmas forgalmat generál nap, mint nap. De még a kivételek sem segítenek, hiszen a Tahrir Square környéki minisztériumok, a Mogamma (a legnagyobb adminisztratív egység) és a parlament miatt a város azon részének infrastruktúrája egyszerűen túltelítődött, és ott sem lehet normálisan eljutni A-ból B-be. Kairó és agglomerációjának népessége az utóbbi évtizedekben gyorsan nőtt, nagyobb ütemben, mint ahogy a világ népessége növekszik, a kormány pedig időt szeretne nyerni. Emiatt indították például a “Two is enough” vagyis “Kettő elég”-kampányt, mely a gyermekvállalás visszaszorítását célozta meg, azonban ez nem igazán volt hosszútávon jó megoldás.
Az ország nagy részét sivatag borítja, így a lakosság a Nílus és annak deltatorkolata környékére koncentrálódik, hiszen itt van ivóvíz és megfelelő termőföld a mezőgazdaságnak , na és persze barátibb klíma is. A Nílus adja az édesvízkészlet 97%-át, és a túlnépesedés ezért a vízkészlet hiányához is vezethet. A Szahara miatt azonban a városok terjeszkedési lehetőségei igencsak korlátozottak. Az egyiptomi kormány joggal gondolja úgy, hogy a fennálló helyzet veszélyezteti az ország jóllétét, így nem csoda, hogy elindult a projekt, melynek során új fővárost akarnak létrehozni.
Hasonló törekvések már az 1970-es években elkezdődtek Kairó környékén. 1977-ben 10th of Ramadan városát kezdték el építeni a fővárostól északkeletre, két évvel később a délnyugati részen a 6th of October névre hallgató település, a kilencvenes években Sheikh Zayed és El Obour, El Shorouk, Badr és Madinaty munkálatai indultak meg. Ma mind Kairó agglomerációjához tartozik, elnevezéseik pedig jellemzően az egyiptomi történelem fontos eseményeire, vezetőire és vallási hovatartozására utalnak. 2000-ben kezdődött el a legnagyobb beruházás Új-Kairó néven, de fontos megjegyezni, hogy ezek a települések nem a hagyományos értelemben vett külvárosok, és nem csak a lakók tömegeitől akarták megszabadítani a fővárost, hanem egy új, saját nagyvárosi közeget terveztek ide kitalálóik. Épp ezért ezekben a városokban rengeteg nemzetközi egyetem nyitott campust.
Az új főváros
A mostani projekt nagyszabásúbb az eddigieknél, hiszen a kormány a New Administrative Capital, vagyis új adminisztatív főváros területére költözteti saját épületeit is. A több milliárd dolláros beruházást a 2014-ben megválasztott Abd el-Fattáh esz-Szíszi elnök indította el, az építkezés 2016-ban kezdődött.
Elsőként tehát ez a kormányzati negyed kezdett felépülni, a Közlekedési Minisztériumtól elkezdve a Pénzügyminisztériumon át minden jelentős intézmény, amelyet eddig Kairó-szerte kellett keresni, mostantól egy helyen lesz, egy szabályosan megtervezett kerületben. Egy kivételt azonban említsünk meg: a Honvédelmi Minisztérium egy kicsit távolabb kap majd helyet, a The Octagon névre hallgató, nyolctagú épületegyüttes igazán lenyűgöző még a felülnézeti tervek alapján is, és nem véletlenül nem olvad be a többi kormányzati épület közé. Ha majd elkészül, ez lesz a világ legnagyobb védelmi komplexuma, és szándékosan lett ilyen kiemelt helye, hiszen azt szimbolizálja, hogy a katonaságnak milyen fontos szerepe van Egyiptomban.
Az új adminisztratív fővárosban kap majd helyet a Központi Postahivatal és a Nemzeti Bank is, és terveztek ide egy “People’s Square”-nek nevezett teret is, ahol a világ legmagasabb zászlórúdja található. Ez a tér alkalmas lesz szabadtéri színházi előadásokra és katonai felvonulásokra egyaránt. A város ezen részén helye lesz az egyiptomi parlamentnek valamint az elnöki palotának is, ahol a jelenlegi elnök dolgozik majd. Vagyis december elseje óta már így is tesz, ugyanis a múlt hónapban egy szimbolikus gyűléssel egy féléves tesztidőszak vette kezdetét, ami az új épületekből való kormányzást illeti.
De nemcsak közigazgatási céllal húzzák fel ezeket a hatalmas modern épületeket, hanem a lakosság számára is terveznek lakónegyedeket építeni, konkrétan húszat, ebből hat már nagyjából el is készült, és azt is szeretnék, ha egyszer itt is hasonlóan pezsgő, nagyvilági élet folyna, mint Kairóban. Ehhez sportkomplexumokat is építenek majd, hogy aztán ők lehessenek az első afrikai ország, ahol olimpiát szerveznek, emellett hoteleket, operaházat húznak fel. Egyiptom vallásosságát ismerve nem maradhattak ki a mecsetek sem, ebből kettő gigantikus méretű épült fel a város két részén: az Al Fatah Al Aleem mecset és a Misr mecset. A kopt ortodox vallás a második legtöbb követővel rendelkező hitrendszer az országban, így számukra is emeltek egy bazilikát.
A gazdasági- és pénzügyi negyedben lesz majd látható az Iconic Tower, amely, ha elkészül, Afrika legmagasabb felhőkarcolója lesz. Ide tervezik az Oblisco nevű tornyot is, mely csakugyan hatalmas lesz és egy ókori egyiptomi obeliszket formál majd, 2030-as elkészültekor ez lesz a világ legmagasabb épülete, ugyanis egy kilométeresre tervezik.
A város közepén pedig, dacára a sivatagos környezetnek, egy park fog kanyarogni, mely a new yorki Central Parknál hatszor nagyobb lesz. A Green River Park névre hallgató terület rekreációs céllal jön majd létre, és a közepére egy mesterséges folyót alakítanak majd ki a tervezők, melyet a Nílus ihletett, hiszen az meg Kairót szeli ketté. A kormány célja, hogy annyi zöldfelület legyen az új városban, hogy a 6,5 milliósra tervezett városban minden lakóra jut majd 15 négyzetméternyi. Nos, kíváncsian várjuk a végeredményt, és azt, hogy vajon beváltja-e majd a hozzá fűzött reményeket.
