Kamaszkoromban gyakran álmodoztam arról, hogy megmászom a Mount Everestet. Ha most eljutnék oda, valószínűleg csalódást okozna: a világ legmagasabb hegye ugyanis elkeserítően zsúfolt.
Edmund Hillary és Tenzig Norgay közel hetven éve hódították meg a világ legmagasabb hegycsúcsát. Az 1953 májusában véghez vitt hihetetlen teljesítmény óta a Mount Everest zsúfolt és szemetes lett. Bár a 2015-ös földrengés és a Covid-19 megállította az aktivitást a hegyen, az elmúlt években egyre több mászó érte el a csúcsot, elsősorban a felszerelések fejlődésének köszönhetően.
Torlódás, várakozás és halál
Vonzó üzletté vált az érdeklődőket feljuttatni a Mount Everest tetejére, hiszen a turisták habozás nélkül kifizetik a 10 ezer és 100 ezer dollár közötti díjat a mászási engedélyért és az egyéb szolgáltatásokért. A tízezer dollár sem kevés, de az árat az dobja meg, ha a mászó a kínált szolgáltatások teljes palettáját igénybe veszi. Ez azt jelenti, hogy sherpák törik neki az utat, kifeszítik neki a kötelet, viszik a csomagját, biztosítják az oxigénpalackokat, a táborokban pedig felvert sátorral, főtt étellel, meleg teával várják.
A rengeteg mászó miatt rendszeresen hatalmas torlódás alakult ki, és idegesítőn hosszúra nyúlt az az idő, amíg várakozni kellett. Ilyen magasságban ez veszélyes, hiszen az ácsorgás miatt a hegymászók kimerülnek és kiszáradnak. Egyedül 2019 májusában 11 ember halálát tulajdonították ennek, akik Indiából, Írországból, az Egyesült Királyságból és az Egyesült Államokból származtak.
A megoldás nyomában
A megoldás keresése – aminek része az amatőr próbálkozók megóvása – megosztotta a hegymászó társadalmat. Sokan ellenezték azt a javaslatot, hogy létrákat állítsanak fel a legveszélyesebb szikláknál, arra hivatkozva, hogy nagyon könnyűvé válna a hegy megmászása. Az is kérdés persze, hogyan bírták volna a létrák az extrém időjárást és az óriási uv-sugárzást.
1985-ben a nepáli hatóságok egyszerre csak egyetlen expedíciónak adtak ki mászási engedélyt egy útvonalra. Ha újra bevezetnék ezt a szabályt, az jelentősen hozzájárulhatna ahhoz, hogy megszűnjenek a „forgalmi dugók” a világ legmagasabb hegyén. A nepáli kormány azonban érthető módon vonakodik meghozni ezt a döntést, hiszen igen komoly bevételtől esne el.
Másik probléma a hegy szennyezettsége. A legtöbb mászó gondolkozás nélkül eldobja használt oxigénpalackját, ami az évek során komoly gonddá nőtte ki magát. Ráadásul a Covid-19 egy újabb dimenziót is hozott a jelenlegi hegymászószezonba. Nepál arra kéri a hegymászókat, hogy hozzák vissza az üres oxigénpalackokat, mert szükség lenne rájuk. Az ország súlyos oxigénhiányt tapasztalt, miközben a fertőzések megfékezésével küzdött.
