Aligha van olyan gyerek, akit ne vittek volna el kiskorában állatkertbe, és ez az elfoglaltság nemcsak nekik, hanem a felnőtteknek is kedves. A Fővárosi Állat- és Növénykert különleges helyet foglal el a szívünkben, de nézzük meg, hogy melyek a legszebb európai állatkertek, hová induljunk a kontinensen, ha különlegességet szeretnénk látni.
768 európai állatkertet és -parkot tartunk ma számon, melyek a szórakoztatás mellett fontos feladatuknak tartják az ismeretterjesztést, a tudományos és kutatómunkát, valamint a természetvédelmet, a fajfenntartás és a veszélyeztetett fajok túlélésének segítését. Valószínűleg mindegyikük egyedi és különleges, de lehetetlen lenne felsorolni az összeset, így most – szigorúan szubjektív módon – ötöt választottunk ki.
A legidősebb: Tiergarten Schönbrunn
Nemcsak Európa, hanem a világ legrégebbi állatkertje a bécsi Tiergarten Schönbrunn, vagyis a Schönbrunni Állatkert. Budapestről vonattal közel három óra alatt elérhető az osztrák főváros, a bécsi főpályaudvarról pedig nagyjából fél óra alatt jutunk ki az állatkerthez. Az egykori császári kastélyparkban terül el az UNESCO világörökség részét képező barokk helyszín, mely 1752-ben Mária Terézia uralkodása alatt nyitott meg. Az uralkodónő férje, Lotaringiai Ferenc alakította ki a schönbrunni komplexum kertjében az állatkertet, bentlakói pedig a Savoyai Jenő herceg által összegyűjtött példányok voltak, amiket a Belvedere-kastély parkjában láthatott azelőtt a nemesség. Az évtizedek során aztán sorra épültek a patinás épületek, közben pedig az uralkodópár kívánságára a kereskedők egyre-másra hozták a különleges állatokat a világ minden tájáról. Az állatseregletből Budapestre is érkeztek példányok, Sissi hercegnő ajándékozta nekünk a legelső zsiráfunkat 1867-ben. 1906-ban itt jött világra az első állatkerti elefánt, amely azért számított szenzációnak, mert azelőtt a tudósok úgy gondolták, az ormányos nem tud fogságban szaporodni. A világháborúk nagyon megviselték az állatkertet, a múlt század közepén majdnem be is zárt a hely. A kilencvenes években Helmut Pechlaner bécsi állatorvos lett az igazgató, aki egészen 2007-ig töltötte be ezt a posztot. Ez az időszak pedig a Tiergarten felvirágzásának időszaka volt, számos új terület nyílt meg a látogatók számára (vadonatúj kifutók, esőerdő-ház, Ausztrália-ház). Ma is folyamatosan bővül a hely, épp a majomház épül, valamint továbbra is a világ legmodernebb állatkertjei között tartják számon a 17 hektáros, parkokkal, ligetekkel és sövényekkel szegélyezett komplexumot. Aki szeretne óriáspandát látni, ez a legközelebbi hely, ahol megteheti, úgyhogy tavasszal irány Schönbrunn – és ha már ott vagyunk, csekkoljuk le a varázslatos esőerdő-házat is.
A Forbes-listás: Zoo Praha
A cseh főváros északi részén, Troja kerületben találjuk a Zoo Praha névre keresztelt állatkert, melynek vezetése azt az elvet vallja, hogy ha nem muszáj, nem zárják ketrecbe lakóikat. Így rengeteg tágas, természetes kialakítású kifutón csodálhatjuk meg az óriásteknősöket, orángutánokat, kínai aligátorokat, Przsevalszkij-lovakat, fehér orrszarvúkat, amuri leopárdokat és társaikat. 1931-ben nyitott meg az intézmény, ami Troja változatos domborzatának köszönhetően sokféle arcát mutatja a látogatónak, aki körbesétálja. 2007-ben a Forbes Travel Guide a világ hetedik legjobb állatkertjeként számolt be róla, és mi se hagyjuk ki, ha Prágában járunk. Üljünk fel a libegőre (lanovka), nézzük meg az afrikai szavannát és a gangeszi gaviálok etetését. Ha már ott vagyunk, köszönjünk be Basilnek, a hím oroszlánnak, aki tavaly utazott Prágába a Fővárosi Állatkertből, hogy ott is születhessenek utódai. A központtól nagyjából negyven perc alatt juthatunk el oda tömegközlekedéssel.
A leggazdagabb: Zoologischer Garten Berlin
Bécshez hasonlóan a Berlini Állatkert is egy királyi állatgyűjteményből született 1844-ben. III. Frigyes Vilmos porosz király seregletét alakította állatkertté Martin Hinrich Lichtenstein orvos és botanikus, mivel az újdonsült trónörököst, IV. Vilmost nem túlzottan érdekelte a természet. A kezdeti években a Berlin Zoo pont úgy nézett ki, mint ahogy egy uralkodói gyűjteményt elképzel az ember: pávák, szarvasok és mosómedvék alkották. A 19. század második felében kezdett el növekedni az állomány és maga az intézmény területe is, éttermekkel, teraszokkal és egy koncerthelyszínnel is bővült. A felvirágzás időszaka közel száz évig tartott, amikor a második világháború szinte teljesen tönkretette az állatkertet. A négyezer fős populációból mindössze 91 egyed élte túl Berlin bombázását, köztük volt Knautschke, egy fiatal vízilóbika, akit egy csapat kamasz mentett meg. Az állat végül még negyven évig, 1988-ig élt és ő lett az állatkert szimbóluma. A Berlini Állatkert ma több, mint húszezer példánnyal az európai állatkertek egyik leglátogatottabbja, ahol a kifutókat az állatok eredeti lelőhelyeire hajazó épületek szegélyezik.
A legelső, amit a tudomány hozott létre: ZSL London Zoo
1826-ban alakult meg a Londoni Zoológiai Társaság (Zoological Society of London), ami ma a legidősebb ilyen szervezet a világon. Céljuk egy sokrétű zoológiai gyűjtemény létrehozása volt, így született meg Sir Thomas Stamford Raffles vezetésével a Londoni Állatkert 1828-ban. Ekkor azonban még csak a társaság tagjai és azok vendégei látogathatták meg a helyet, közel húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a nagyközönség számára is kinyíljanak a kapuk. A Regent’s Parkban található állatkert 14 hektáron terül el, és a rajta keresztülfutó Regent’s Canal csatorna valamint egy úttest három részre osztja. Épületei egészen sokfélék, a viktoriánus állatházaktól kezdve az 1930-as évek újabb kivitelezési formáiig mindent megtalálunk odabent. Számos épület műemlékvédelem alatt áll, ami egyrészt jó, másrészt viszont meggátolja a renoválást és bővítést. Emiatt aztán sokuk kihasználatlanul áll, és a fajok száma is egyre csak csökken, hiszen nincs hova tenni őket – például az egykor legnagyobb állatkerti emlősgyűjtemény ma alig hetven fajból áll. Az állatkertben lakott 1914 és 34 között Winnie, a feketemedve, akiről A.A. Milne híres karakterét, Micimackót (Winnie-the-Pooh) mintázta. A Harry Potter és a bölcsek kövében pedig feltűnik a Hüllőház, ahol a kis varázsló – aki akkor még nem tudta, hogy az – eltüntette a boa constrictor terráriumának üvegét.
Az egzotikus: Loro Parque
Magyarul „papagáj park”-nak fordíthatnánk a Tenerife szigetén található állatkertet, a Loro Parque legfőbb látványossága ugyanis az ott található madárgyűjtemény. Listánkon ez a legfiatalabb intézmény, hiszen idén lesz ötven éves, és eredetileg papagájrezervátumnak szánták. A Kanári-szigetek egyik látványosságának számít, 2017-ben és 2018-ban a Tripadvisor felhasználói a Föld legjobb állatkertjének szavazták meg. Mindössze 25 dolgozó és 150 papagáj volt itt kezdetben – ma 4000 fajta van belőlük a parkban – , napjainkra azonban a világ legelismertebb állatkertjei közé tartozik, és már nem csak szárnyasokat csodálhatunk meg itt. Palackorrú delfinek, orkák, piranják, cápák és más egzotikus halak lakják a Loro Parque-ot, de ritkaságszámba megy pingvináriumuk, és persze találunk itt emlősöket is, a gorilláktól elkezdve a jaguárokon át egészen a vidrákig.
