Általános és középiskolai tanulmányaink során rengetegszer derült fel az arcunk egy-egy név hallatán, hiszen a történelmünk számos fontos találmánya fűződik magyar születésű feltalálóhoz. Őket ünnepeljük ma!
Golyóstoll, Rubik-kocka, számítógép – ezekről a mindennapokban is használt tárgyakról mind tudjuk, hogy magyarok találták fel, most viszont pár olyan dolgot hoztunk, amiről nem biztos, hogy tudtad, hogy hazai (származású) kéz alkotta/fedezte fel.
Mikrofloppy
Jánosi Marcell gépészmérnök fejlesztette ki azt a mikrofloppyt, vagyis hordozható merevlemezt, amiről mindannyiunknak vannak emlékei az egykori informatika órákról. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban született meg a 3,0 colos „kazettás lemez”, és ugyan gazdája szabadalmaztatta, annak lejártával nem hosszabbította meg, így bárki felhasználhatta később – így is tett Amerika és Japán is.
Tű nélküli oltókészülék
Egy magyar származású kanadai, Lindmayer István fejlesztette ki azt az injekciós adagolót, mely nagyban megkönnyíti többek között a cukorbetegek mindennapjait. Ezzel a készülékkel bármilyen gyógyszer fél másodperc alatt adható be a betegeknek, a fúvóka pedig a legvékonyabb tű átmérőjének négyötöde, így a bőr nem roncsolódik, az eljárás szinte fájdalommentes. Ez főleg azok számára volt nagy áttörés, akiknek tűfóbiájuk ellenére naponta kell injekciózniuk magukat.
Helikopter
Neves magyar tudósok érdemeihez is fűződik a helikopter megalkotása, ugyanis 1916-ban Petróczy István ezredes javaslatára kezdődött el a fejlesztés. Kármán Tódor professzor vezette a tervezést, Zsurovecz Vilmos a kivitelezést, Asbóth Oszkár feladata pedig a propeller megtervezése és elkészítése volt. A második prototípus már harminc percig is képes volt a levegőben maradni, igaz, csak 50 méter magasban.
A stressz
Na nem magát az élettani jelenséget, hanem a fogalmát köszönhetjük Selye Jánosnak, aki 1936-ban megfogalmazta. A nyomasztó tényezőket stressz-sornak nevezte, és felismerte többek között, hogy betegségek okozói is lehetnek. Selyét kutatása miatt a stresszelmélet atyjának is nevezik, ő fedezte fel azt is, hogy létezik pozitív (eustressz) és negatív (distressz) fajtája is. A professzor egész életét a témának szentelte, a szakma pedig több díjjal is jutalmazta őt kivételes pályájáért.
Földünk alakja
Az, hogy a Nap forog a Föld körül, vagy fordítva, és hogy bolygónknak tulajdonképpen milyen alakja is van, évszázadokig vita tárgyát képezte. Ezzel foglalkozott egy magyar csillagász, Izsák Imre is. Ő volt az a tudósok között, aki elsőként mutatta ki, hogy ha a Földet az Egyenlítőnél kettévágjuk, a keresztmetszet nem kör, hanem ellipszis. Számításainak hála a tudomány közelebb került a Föld valódi alakjához, például nagyobb pontossággal ki tudták számolni a műholdak pályáját.