Barion Pixel Mi a titka a láthatatlan generációnak? Sikersztorik az ötvenes nők köréből – Coloré

Mi a titka a láthatatlan generációnak? Sikersztorik az ötvenes nők köréből

2024. 10. 12.

Láthatatlan generációként is emlegetik egyes amerikai marketingszakemberek a negyven és hatvan év közötti korosztály azon részét, amely átlagos életet él, vagyis nem ért el kiugró sikereket, nem szerzett nagyobb vagyont vagy vált öröklés útján dúsgazdaggá, aktív dolgozó és már nem nevel kisgyermeket. A láthatatlan, mint megfogalmazás kicsit túlzónak tűnhet, azonban valóban, a középkor felé haladó generáció ezen tagjai élik a legkevésbé látványos életet gazdasági, szociális és individuális értelemben. Ugyanakkor, megfigyelhető egy tendencia, mely arról árulkodik, hogy a kései negyvenes-korai ötvenes generáció tagjai egyre gyakrabban lépnek az önmegvalósítás útjára, és ez különösen igaz a kelet-közép-európai régióra, ahol a rendszerváltásokat követő évtizedek elhozták azokat a lehetőségeket, amik korábban nem álltak rendelkezésre.

Pedig úgy tűnik, hogy a negyvenes-ötvenes nők nemhogy látják, hanem ki is használják ezeket a lehetőségeket. Mernek váltani, vagyis bátrak, mernek tanulni, vagyis képzettek, és fölvállalják magukat, vagyis esélyt adnak maguknak a sikerre. Három ilyen nő története következik, az úgynevezett ‘B’ oldalról.

Oberling Léna kétszer lett sikeres egyazon szakmában, bár, az igazsághoz hozzátartozik, hogy más-más országban és más-más fókusszal érte el ezt. Léna szerint siker az, amikor azt csinálhatja, amihez ért és szeret, abból pedig számára megfelelő bevétel származik. A maradék idejében pedig önmagával és a családjával tud foglalkozni úgy, hogy az egészsége is rendben van. Egyszerű, nem? 

Oberling Lena2
Oberling Léna, az otthonod suttogója/ fotó: Oberling Léna

A siker nem egyszerű, de lehet egyenes az útja

‘ 2013-ban költöztünk ki Németországba, ahol szembesültem azzal, hogy az a nyelvtudás, amivel kimentem, nem lesz elég. És mit csinál egy tűzről pattant magyar menyecske ilyen helyzetben? Előveszi a józan paraszti eszét, és elkezdi azt csinálni, amihez a legjobban ért, és amihez nem kell nyelvtudás. Ez volt nálam a takarítás, mert kiskorom óta rend- és tisztaságmániám volt. Így kezdődött a kinti takarítói karrierem. ‘ – kezdett történetében Oberling Léna, aki egy év alatt felépített egy olyan takarítócéget, ahol körülbelül ezer privát házért feleltek huszonöt takarító kollégával, valamint golfklubokat takarítottak napi rendszerességgel. 

Fejben tegyünk rendet

‘2019-ben hazaköltöztünk, és itt is szerettem volna azt a céget felépíteni, amit kint. De pár hónap alatt rájöttem, hogy ez nem lehetséges egyelőre, mert a takarítói szféra megbecsülése közel sincs a németországihoz, illetve még mindig nem számít a társadalom szemében normálisnak az, ha valakihez takarító jár. Vagyis, rájöttem, hogy először a takarítást, mint szakmát kell megbecsülté tenni, majd a kiszervezést, mint nézőpontot kell helyre tennem az emberek fejében. 

Illetve, ezzel párhuzamosan fel kell nyitnom az emberek szemét azzal kapcsolatban, hogy az otthonuk állapota valójában egy tükör az életükről, a lelkük pillanatnyi állapotáról. Ha a szekrényekben, fiókokban káosz van, akkor valami elakadás van az életükben, és harcok dúlnak a lelkünkben. De ez fordítva is igaz. Amikor valaki rend- és tisztaságmániás, az is azt jelzi, hogy valami nem stimmel ott legbelül

Így született meg a KOSZradír otthonszervezési  módszerem, amiben öt szokással dolgozunk együtt: nézőpont változtatás, káoszmentesítés, szelektálás, takarítás, kiszervezés. És mindezt fizikai és lelki síkon párhuzamosan. Ma ott tartok, hogy ha valaki az otthonát szeretné rendbe tenni, akkor én jutok az eszébe, mint lehetséges segítség. Ez számomra hatalmas siker! ‘ – folytatta a Rend egy kattintásra brand megálmodója. Léna szerint az ő generációja még azt hallotta a szüleitől, hogy jobb nem kitűnni, abból nem lehet baj.  Pedig a siker egyik elengedhetetlen feltétel az, hogy megismerjenek.

’Meg kell mutatnunk magunkat ahhoz, hogy megismerjenek, és egy idő után rájöjjenek arra, hogy az én tudásomra, segítségemre, könyvemre, tanácsadásomra van szükségük. Vagyis ki kell lépni a falak mögül és vállalni kell magunkat úgy, ahogy vagyunk. Ezt a fiataloknak nem kell tanulni, hiszen ők már egy ilyen világba csöppentek bele. Nekünk, ötveneseknek bizony ezt a nulláról kell elsajátítanunk, és míg valakinek megy, másnak beletörik a bicskája.’ – mondta Oberling Léna, aki a kort igenis fontos elemnek tartja a sikeresség kérdésében. 

‘ A korral megkapjuk azt a magabiztosságot, amikor már bárki bármit mondhat, nem tud eltántorítani abbéli hitünktől, hogy a szakmánkban szakértők vagyunk, mert a tudásunk nagy és magabiztos. Huszonévesen még sokszor el tudnak tántorítani minket a célunktól. Fiatalon rengeteg lehetőséget látunk mindenben, és így a fókusz is szerteágazó, ami teljesen rendben van, hiszen tapasztalatokat kell gyűjtenünk. De ahogy telnek az évek, a fókusz szűkül, ezzel arányosan a tapasztalataink pedig nőnek, és tisztán látjuk azt, amit meg akarunk valósítani. Huszonévesen még az tesz boldoggá, hogy kipróbáljunk mindent. Ötvenévesen pedig az, hogy kiteljesedjünk abban, amiben a legjobbak vagyunk.’

Siker most és akkor

Kerekes Anikó gyászkísérő szakember szerint a siker azt jelenti, hogy azzal foglalkozik amit igazán szeret, mert így munka közben töltekezik ami szakmailag építi és táplálja őt. Úgy véli, hogy amikor valaki igazán szereti a foglalkozását, akkor az motivála a fejlődésben, és az előrehaladásban, ami előbb utóbb meghozza gyümölcsét. És ugyan ez a szeretet a szakma iránt, az, ami átlendít a nehézségeken is.

Xdsc 6645
Kerekes Anikó gyászkísérő/ fotó: Kerekes Anikó

Bár most, negyvenhat évesen érzi úgy, hogy kiteljesedett és sikeres, Anikó már huszonévesen vállalkozott és két évtizeden át egészségügyi területen, a cukorbetegség szövődményeinek megelőzésével és kezelésével foglalkozott. Ő tehát nem az az alkat, akinek be kellett érnie a sikerhez, mégis másképp értékeli jelenlegi eredményeit.

‘A húszas éveim elején lettem vállalkozó, és szerencsésnek érzem magam, hogy szinte azonnal jöttek a szakmai sikerek, amiket meg tudtam ragadni és meg is tudtam tartani, mintegy két évtizeden keresztül. Az, hogy fiatalon lettem sikeres szakember, annak a súlyát jó ideig nem éreztem, egyszerűen tettem a dolgomat, és boldog voltam, hogy jól alakul az életem. Ez valahol érthető, hiszen a saját vállalkozás mellett lettem anyuka, így a családi életen és az otthonteremtésen volt a hangsúly. Hálás vagyok azokért az évékért, hiszen kezdő vállalkozóként tapasztalatokat szereztem, sokat tanultam, bátran hibáztam, a koromból adódó rugalmasság és lelkesedés pedig vitt előre.

Megtanultam kitartónak lenni és azt is, hogy soha ne adjam fel. A személyes mottóm is ez: Csak csináld! A segítő szakmában eltöltött éveknek köszönhetem a váltást is, annak hatására fordultam a gyász- és veszteségfeldolgozás felé. Az karrierváltásban a fókusz azon volt, hogy szeressem az új szakmámat, és szívvel-lélekkel tudjam végezni, nap, mint nap. Az ehhez kapcsolódó új célok, tervek és motivációk erőt adtak az elinduláshoz, és kitartást az úthoz’ – magyarázta Anikó, aki ugyan hallja és érti, amikor más nők arról beszélnek, hogy társadalmi értelemben láthatatlanok, ő azonban másképp ítéli meg a saját helyzetét.

‘ Nem érzem azt, hogy láthatatlan vagyok csak azért mert elmúltam negyven éves, sokkal inkább törekszem arra, hogy az eddigi élettapasztalatomat felhasználva a lehető legjobbat hozzam ki belőle. Ez az az életkor, amikor lehetőségünk van arra, hogy újragondoljuk magunkat, sőt ez valahol természetesen szükségszerű is. Gondoljunk csak bele, hogy a negyvenes és ötvenes éveinkben milyen mindent felforgató testi-lelki változáson megyünk keresztül. Saját életkoromat előnynek érzem, és az ebből fakadó többletre koncentrálok. Észre kell venni a mai világ nyújtotta lehetőségeket, amik huszon-, harminc éve még nem álltak rendelkezésünkre, például az online tér és a hozzájuk kapcsolódó eszközök használata. Annak ellenére, hogy előbb vesszük észre a negatív dolgokat, a korral rengeteg pozitív dolog is együtt jár, az egyik a plusz idő. ‘ – fogalmazott a gyászkísérő szakember, akinek a gyermeke már egyetemista, a fiatal felnőtt korát éli, így több lett a szabadideje is.

‘ Ezt kihasználva visszaültem az „iskolapadba” és évek óta tanulok, képzem magam. A korral együtt jár az önismeret is, így sokkal jobban tudja az ember, hogy mire vágyik, mik a szükségletei. Negyven felett karriert váltani egyúttal biztosíték a megújulásra, és a felfrissülésre, és egyben egy lehetőség is valóra váltani az álmokat ezen a téren is. Ha valamit mégis mondani kellene, amiben a korom meghatároz, az, hogy sokkal értékesebbé vált a testi-lelki egészség, egészségünk megőrzése, így például a sport a mindennapok elengedhetetlen része. A gyászkísérés során számos csodás felépülésnek voltam tanúja, hatalmas változásokkal, ami számomra is motiváló.

A negyvenes ötvenes éveimnek számomra az az üzenete, hogy a családom, mint legnagyobb erőforrásom mellett, sokkal több tapasztalatom és lehetőségem van, ami biztonságot nyújt és stabil alapot ahhoz, hogy sikeres legyek a munkámban. Nem gondolom, hogy pusztán az életkorom miatt láthatlan lennék. Akkor lennék az, ha kiveszne belőlem a motiváció, az életkedv, és nem lennének célaim, és elmúlna a világra való kíváncsiságom.

A sikeres polihisztor

Frühwirth Ildikó eredeti végzettsége szerint magyar-könyvtár szakos tanár, amit a mai napig főállásban űz, és igyekszik a maximumot kihozni magából, amit mesterpedagógusi státusza is megkövetel. A szakmai beérés volt tehát az út, ami Ildikót a sikerekhez vezette, ugyanakkor úgy véli, ehhez muníciót biztosított az, hogy ötvenes vállalkozóként saját brand-et épít, már hetedik éve. Márkaépítő vállalkozóként sokféle tevékenységi terület mentén alakultak ki a termékei és szolgáltatásai: szertartásvezetést és esküvőszervezést is vállal, amit kézműves termékeivel dekorál. Ezen kívül online magyarórákat tart egészen kicsiknek is, és közben két könyvet is megírt. Igazi polihisztor tehát, aki szerint ehhez, a kihívások és szakmai sikerek által elért állapothoz szükséges a kor. 

Mgl2327
Frühwirth Ildikó a könyvbemutatóján /fotó: Frühwirth Ildikó

‘Fontos számomra, hogy nem huszonévesen lettem sikeres. Meggyőződésem, hogy nem is lehet huszonévesen elérni ezt az állapotot, hiszen hatalmas jelentősége van a kornak, mely jelenti azt a sok-sok élet-és munkatapasztalatot, amelyet magaménak tudhatok. Óriási jelentősége van annak is, hogy ötvenegynéhány éves fejjel és szívvel mindezt hogyan kezelem. Márpedig remélhetőleg a helyén kezelem, ami alatt azt értem, hogy közben sikerül megőriznem a józanságomat, az alázatomat és persze az időközben tudatosan felépített egészséges önbizalmamat is.’ – fejtette ki Ildikó a kor jelentőségét. 

Siker számomra, ha valaki az életfeladatát megtalálja és megvalósítja. Mindezt szenvedéllyel teszi, és mások életére is pozitív hatással van, továbbá másokat is inspirál. Tehát siker számomra, ha a küldetésünket teljesítve értékeket őrzünk meg, értékeket teremtünk, értékeket adunk át, támogatva ezzel a generációk közötti értékátadási folyamatokat. Siker számomra tehát: pozitív töltetű nyomot hagyni a világban. ‘  Frühwirth Ildikó, fejlesztő-innovátor mesterpedagógus.

A nyitókép forrása: Getty Images