Egyre nagyobb potenciál sejlik fel a közösségimédia-felületek marketing célú felhasználásában. Cikkünkben utánajártunk, vajon milyen prioritások alapján választanak a márkák a virtuális tartalomgyártók hadából, s mennyire éri meg mindez az influenszereknek.
2019-ben 2000 amerikai szülő vett részt abban a felmérésben, amely arra a kérdésre kereste a választ, melyek a fiatal generáció számára a legkecsegtetőbb állások. A megkérdezett szülők mindegyikének legalább egy, 11 és 16 év között csemetéje volt, így érthető, hogy ők maguk is kíváncsiak voltak arra, milyen elképzelésekkel vágna neki gyermekük a nagyvilágnak. A dobogó legfelső fokát az örökérvényű presztízs állás, az orvos foglalta el, a második és harmadik helyre viszont újfajta szakmák férkőztek be: a közösségimédia-influenszer és a YouTuber. Az eredmények számos kérdésfelvetést indítottak el globálisan: vajon valóban megéri influenszernek lenni? S mitől függ, hogy valaki tető alá tud-e hozni olyan megrendeléseket, amelyek gyümölcsözőnek bizonyulnak mind a tartalomgyártó, mint a hirdető számára.
Változó trendek
A Kepios 2022 januárjában közzétett eredményei szerint jelenleg 4,6 milliárd közösségimédia-felhasználó van a világon, ez a szám a Föld jelenlegi populációjának mintegy 54,8%-a. A 2021-es adatokhoz képest emelkedő tendencia figyelhető meg a vizsgált területen, hiszen 424 millió új felhasználó csatlakozott valamelyik közösségimédia-platformhoz az eltelt egy évben.
Az elképesztő számokat persze sok minden befolyásolja, többek között a koronavírus-járvány, amely lényegében az eddig ódzkodókat is rábírta arra, hogy regisztráljanak valamelyik felületre, s így tartsák a kapcsolatot szeretteikkel. Persze, kár lenne tagadni, hogy nemcsak a koronavírus, hanem legfőképpen a gyors technológiai változások vezettek oda, hogy átalakultak a fogyasztói szokások, ez pedig adaptálódásra kényszerítette a reklámipart. Vitán felül áll, hogy a változások új kihívások elé állították a marketing szakembereket azzal kapcsolatban, vajon hol és hogyan érhetik el kiszemelt célcsoportjukat.
A szakemberek pedig kitűnőre vizsgáztak alkalmazkodásból, hiszen hamar rájöttek, hogy a közösségimédia-platformok lesznek a jövő hirdetőfelületei. Érdekes kérdés, hogy melyik volt előbb: a tyúk, vagy a tojás, azaz a közösségi-médiában alakult ki egyfajta kereslet az igényes tartalmak, hirdetések iránt, vagy épp fordítva, a kínálat hozta létre a fogyasztói vágyat. Az minden esetre már számszerűsíthető tény, hogy napjainkban közel 50 millió influenszert tartanak számon világszerte. Az influenszer-marketing pedig mára 104 milliárdos üzletté nőtte ki magát.
Prioritások
De vajon mi alapján választják ki a nagyvállalatok a céljuknak megfelelő influenszert? Általános tény, hogy a szakemberek elsősorban a tartalomgyártó hitelességét veszik górcső alá. Vajon az influenszer konzisztensen kitart elvei és prioritásai mellett, vagy néha-néha elcsábul? Azaz például egy vegetáriánus tartalomgyártó ne tegyen fel hirdetést egy steak-házból, hiszen így ellentmondásokba és felesleges magyarázkodásba keveredhet, amelyek aztán rossz fényt vethetnek a vega hirdetőkre is.
Fontos szempont még, hogy az influenszer kapcsolódjon valahogy a márkához. A fogyasztó számára az jelenti a legnagyobb húzóerőt, ha látja, hogy kedvence újra és újra ugyanahhoz a brandhez nyúl vissza: ez benne is bizalmat alakít ki a márka iránt. Nem elhanyagolható az sem, hogy az influenszer milyen minőségű képeket és videókat tesz fel a közösségimédia-platformjára, azaz mennyire igényes és látványos maga a tartalom.
A szakemberek kiemelik azt is, hogy fontos, hogy az influenszer hasonló értékek mentén élje mindennapjait a vizuális térben, mint maga a márka. Azaz, ha egy elektromos autókat gyártó cég együttműködést hoz létre egy tartalomgyártóval, nem árt, ha az influenszer korábban már letette a voksát a környezettudatosság mellett. Az erkölcsi tartás tehát nem csak a való életben, hanem virtuálisan is ugyanúgy érvényes.
Platformok és kereseti források
Az utóbbi időben megtörni látszik a Facebook egyeduralma, s ez visszaköszön a tartalomgyártók kedvenc platformjainak listáján is. Az Influencer Marketing Factory 2021-ben felmérést végzett több mint ötszáz, 18 és 40 év közötti amerikai tartalomgyártó között. Az influenszereket többek között arról kérdezték, melyek az általuk preferált közösségimédia-platformok, s honnan származik bevételük legnagyobb része.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezett tartalomgyártók 30%-a a TikTok platformon bontakozik ki leginkább. Ezt követi az Instagram és a YouTube, mindkettő 22%-os arányt tudhat magáénak. Ugyanitt megjegyezték, hogy ezen a három platformon tesznek szert a legnagyobb jövedelemre is. S hogy egyáltalán hogyan jutnak pénzhez a tartalomgyártók?
Az influenszerek jövedelmének legnagyobb része (mintegy 31%) a márkákkal kötött, megjelenéssel kapcsolatos szerződésekből jön össze. Ezt követi a saját brandből származó bevétel 25%-kal, míg harmadik helyen végeztek a különböző, tartalomgyártói finanszírozásból (pl. Patreon felület) származó jövedelmek.
S hogy mennyi az annyi? A végeredmény sok mindentől függ, de leginkább a követők, feliratkozók, s a nézők száma határozza meg a kereset pontos összegét. A Business Insider egy friss cikkéből kiderül: egy YouTuber ezer megtekintésért körülbelül 2 és 12 dollárra tesz szert. Havi szinten ez 80 és 55 ezer dollár környékére rúg, ez jelenleg 18 millió forintnak felel meg.
Bizonyos, hogy napjainkban a tartalomgyártók csúcsidőszakát éljük. A kérdés inkább az: vajon meddig tart az influenszerek varázsa, s mikor kell a marketing szakembereknek újra más módszerek után nézniük a célcsoportjuk behálózása érdekében.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzplePix
