996. Akár a Rolling Stones új albumának címe is lehetne e számsor, ha nem ismernénk a jelentését: reggel kilenctől este hatig, heti hat napon keresztül. Sajnos nem olyasmiről van szó, mint például az edzés, vagy a baráti kapcsolatok ápolása: ezzel az egyszerű leírással találkozik a legtöbb, értelmiségi munkavállaló Kínában, amint kilép a munkaerőpiacra, a nagyvállalatok ugyanis (szinte) állandó jelenlétet követelnek meg a munkavállalóiktól. Már akik hagyják. Mindent a „lying flat” mozgalomról.
Nem véletlen, hogy a világ vezető gazdaságaiban, így például Amerikában és Kínában egyre-másra bukkannak elő olyan (egyébként rebellisnek számító) fiatalok, akik kikérik maguknak az életük kizsákmányolását. Míg a nyugati féltekén a quiet quittinggel intenek be a Z generációs fiatalok a munkaadóiknak, addig Kínában a „lying flat” mozgalom kezd egyre népszerűbbé válni a millenium szülöttei körében.
996: a gyilkos munkamorál
Káros asszociációk ide vagy oda, Kínához általában a következőket társítjuk: Nagy Fal, pálcika, szorgalom. Utóbbi kapcsán felvetődik a kérdés: vajon az átlagember életfelfogásának vagy inkább a társadalmi nyomásnak tudható-e be a fenti egyenlet alapján kiszámított, 72 órás munkahét?
Mivel erre a kérdésre nehéz lenne egyszerű választ adni, érdemes a számokhoz fordulni segítségért: 2021-ben két olyan halálesetet is jelentettek a kínai tech-szektorból, amelyek bizonyosan összeköthetők az elborzasztó követelményekkel. Míg az egyik személy valószínűleg (és szó szerint) halálra dolgozta magát, addig a másik öngyilkosságot követett el: mindkét esetben a 996-os munkamorált tették felelőssé a halálukért.
Az amerikai Forbes e témában írt cikkében a szakértők nemcsak az átlag ázsiai felfogást teszik felelőssé a problémáért, hanem kitérnek arra is, ugyan a munka törvénykönyve kimondja, nem szabad nyolc óránál többet dolgoztatni a munkavállalókat naponta, a gazdasági húzóágazatokban mégis a 996 elve van előtérben, s efölött gyakran szemet hunynak a rendfenntartó szervek. (Többek között az Alibaba alapítóját, Jack Mát is érték már kritikák, amiért ezt a fajta munkamorált részesíti előnyben.) Hogy miért? A kollektív jó és a gazdasági termelékenység érdekében. (Nem csoda, hogy az elmúlt években Kína beérte az amerikai gazdaságot, s ez nagyrészt a munkavállalók „hajtásának” köszönhető.)
A minimalista életmód új, kínai csimborasszója
A leírtak fényében logikusnak tűnik, hogy egyfajta lázadás kezdődött el a fiatalok részéről: Kínában az úgynevezett „lying flat” életfelfogással igyekeznek kiszakítani magukat a millenium szülöttjei a végeláthatatlan, élvezet nélküli mókuskerékből.
„A fiatalok megmagyarázhatatlan nyomással néznek szembe, és úgy érzik, becsapták őket” – nyilatkozta Xiang Biao professzor a The New York Times e témában írt cikkében. „Elkezdtek rájönni, hogy az anyagi jólét már nem az élet értelmének egyetlen, egyben legfontosabb forrása,” – véli az új trendről a szakember.
A „lying flat” ugyanis annyit tesz, minthogy az ember lemond az olyan, (Kínában egyébként kötelező jellegű) dolgokról, mint a házasság és a gyermekvállalás. A mozgalom képviselői nem tartják problémának, ha munkanélküliként, vagy minimális jövedelemmel kecsegtető munkahelyen tengetik mindennapjaikat, ezzel együtt nincsenek is nagy szükségleteik: az anyagiakat és a mindennapi robotot csak a sokadik helyre sorolják az életükben.
A Times már említett cikkében a törekvés egyik vaskalapos hívőjét is megszólaltatják: a 22 éves Mr. Ding például csaknem három hónapja él az elv szerint, s afféle „csendes ellenállásként” fémjelzi élethez való hozzáállását. Ding néhány hónappal a diplomázás előtt otthagyta informatikai egyetemi képzését (amelyet a szülei választottak ki neki), összekuporgatott pénzéből azóta egy szobát bérel Shenzhen tartományban. Noha egy ideig próbált irodistaként elhelyezkedni, megelégelte, hogy a legtöbb pozíciónál alapelvárásként jelölik meg a 996 elvét, ezért azóta olyan beosztásban helyezkedett el, amely kötetlen munkaidővel jár. Jelenleg azért kap fizetést, mert videójátékokat tesztel. „Őszintén szólva nagyon kényelmes ez így. Nem szeretnék túl kemény lenni önmagamhoz” – vallja jelenlegi élethelyzetéről a 22 éves fiatal.
Csendes ellenállás, csendes megtorlás
A kínai kormány ugyanakkor nem hagyta válasz nélkül a pillanatok alatt szétterjedni látszó szemléletet: amikor hét évvel ezelőtt Luo Huazhong, a „lying flat” atyja kiposztolta Lying Flat Is Justice (azaz A földön fekvés igazságot szolgáltat) című írását az egyik kínai közösségimédia-felületre, azt szinte azonnal eltávolították azok a cenzorok, akik Peking gazdasági ambícióinak megsértését látták benne, mit több, a kifejezés kínai megfelelője (tang ping) azóta is erősen korlátozott a kínai interneten. (Az életszemlélet 2021-es szétfutása óta egy kilencezer főből álló „tang ping” csoportot is töröltek a Douban nevezetű közösségimédia-platformról, de néhány nap alatt egy dalt is cenzúráztak, amely a szemléletet éltette.)
A közvéleményben azóta megjelent egyfajta ellennarratíva is, amely kemény munkára buzdítja a fiatalokat az ország jövője érdekében. Az állami hírmédia szégyenletesnek nevezte az életfelfogást, Yu Minhong milliárdos pedig arra buzdította az Y és Z generációsokat, hogy hagyjanak fel a csendes ellenállással, „különben mire számíthatunk országunk jövőjét illetően”?
Luo azonban nem hagyta válasz nélkül az állam lépéseit. A társadalom alján tengődő lélek belső monológja című blogposztjában azt fejtegetni, vajon nem azok az emberek szégyentelenek-e, akik szerint a mozgalom megtorlandó dolog. „Jogom van lassú életet folytatni, nem tettem semmi rombolót a társadalommal, egyáltalán: valóban igazságos az, hogy napi 12 órát kell dolgoznunk egy izzasztó műhelyben? Gondolkodjunk el ezen!”
Ugyan a kínai fejesek azt remélték, a koronavírus-járvánnyal búcsút inthetnek a mozgalomnak, tévedtek. A BBC egy évvel ezelőtt, e témában írt cikkében megerősítik, hogy a trend azóta is él és virul, mi több, most, hogy az embereknek a koronavírussal is meg kellett küzdeniük, rendkívül kimerültnek érzik magukat. Többségük szó szerint csak arra vágyik, hogy lefeküdhessen egy könyvvel vagy leüljön és tévézzen ahelyett, hogy keményen dolgozna, – foglalta össze a jeleglegi állást Kerry Allen, a BBC kínai médiaelemzője. Érdekes kérdés, vajon hogyan alakul a mozgalom sorsa az elkövetkezendő években, egy dolog azonban bizonyos: a szellem kiszabadult a palackból, s nehéz lesz visszazárni.
Források: TheNewYorkTimes.com, BBC.com, Forbes.com
Borítókép forrása: Unsplash.com
