A koronavírus sokakat kényszerített arra, hogy otthonukból végezzék el a munkát, amit eddig irodából láttak el. Ez nem minden szakma művelőjének működőképes forma, így sokan voltak – vannak – akik a pandémiát is úgy vészelték át, hogy továbbra is bejártak munkahelyükre. Vannak azonban, akik úgy tarthatják, hogy a home office valójában nem is munka, hiszen az ember akkor és úgy csinálja, ahogy akarja. Valóban ennyire egyszerű lenne?
Amerikai adatok szerint már a koronavírus kitörése előtt is sokan dolgoztak otthonról munkavállalóként. Az állampolgárok 20 százaléka látta el otthonról kötelezettségeit, ez a szám pedig a pandémia kitörésével 71-re emelkedett. Ugyanezen adatok beszámolnak arról is, hogy az otthonról elvégzett munka az emberek többségének jobban működik, így ha minden visszaáll a normál kerékvágásba, a munkavállalók 54 százaléka maradna meg ennél a formánál. A dolgozók nagy része otthonról is rendelkezik a megfelelő technológiával, ami a feladatok ellátásához szükséges, illetve elmondásuk szerint a határidőket is jobban tudják teljesíteni. Nem elhanyagolható tény az otthoni munkakörnyezet sem, illetve sokan számoltak be arról, hogy sokkal kevésbé zavarják meg őket munka közben, mintha az irodában lennének.
Mit tud az iroda?
Tény, hogy az otthoni munka rengeteg előnnyel jár: megspóroljuk az oda- és a haza utat, nem liheg a nyakunkba a főnök, senki nem lopja ki az ebédünket a hűtőből. Ennek ellenére a bejárásnak is meglehetnek a maga előnyei: bizonyára sokaknak hiányoznak a kollégák, és hogy a megfeszített munka közben egy-egy poén, vagy a konyhában elbeszélgetett pár perc megkönnyítse a napot. Sokszor az irodában sokkal könnyebb segítségért fordulni, ha igényünk van rá, illetve másnak tudunk segíteni, így gyorsabb előrehaladást biztosítva egy-egy projektben.
Míg az introvertált embereknek kifejezetten megkönnyebbülés, hogy otthoni környezetből láthatják el munkájukat, addig az extrovertáltabbak megszenvedik, hogy nem lehetnek a hömpölygő tömeg részei, így az otthoni munkát inkább átoknak tekintik, mint áldásnak. Az irodának megvan az az előnye is, hogy ott nem lehet mást csinálni a munkán kívül, így kevésbé van rá lehetőség, hogy mással töltsük az időt.
A home office nem munka?
E pontnál érkezünk el cikkünk tárgyához, mégpedig ahhoz a kérdéshez, hogy van-e joga bárkinek lenézni az otthonról való munkavégzést. Mivel az ember megússza az utazást, a korai kelést és esetenként még a felöltözést is, felmerülhet a kérdés, hogy munka-e valójában, ha saját időnkben teszünk eleget a szerződésünkben leírtaknak.
A sok előny önmagában jelentheti a hátrányokat is: mivel a munkahelyre járó annyit lát, hogy a másik otthon ül egész nap, megkérdőjelezheti, hogy az egyébként 9-11 órás nap hogyan tart akár tovább is otthon, mint a megszokott módon elvégezve.
Az ENSz Munkaügyi Szervezetének kutatása alapján ugyan a munkavállalók sokkal produktívabbak az irodán kívül, az otthonról végzett munka során mégis számos nehézséggel néznek szembe: mivel nincs megszabott munkaidő, így akár kora reggeltől késő estig, vagy akár éjszaka is dolgozhat az ember, arról nem is beszélve, hogy az otthoni teendőket is el kell látni, így összességében több stressznek lehet kitéve a dolgozó, mint az irodában.
Természetesen ez függ a családi állapottól, ennek ellenére még azokat is jobban igénybe veszik az otthoni tennivalók, akik egyedül élnek: amit eleddig a munkahelyen csináltak (evés, ivás, mosdóba járás) most mind saját környezetben történik, így a háztartási teendők száma észrevehetően megemelkedik.
Ezen felül az is problémát okozhat, hogy mivel az ember ,,mindkét élete” egy fedél alatt zajlik, rendkívül nehéz azokat szétválasztani, így folyton egyikből a másikba esünk. Egy idő után fennáll a veszélye, hogy a kettő elválaszthatatlan lesz egymástól, hiszen a teendőket igyekszünk úgy igazítani, hogy egyik ne zavarja a másikat. El kell vinni a gyerekeket az iskolába, hazafelé be kellene vásárolni, ezért a család előtt felébredtünk, hogy haladjunk a munkával egy keveset, amíg lehetőségünk van rá. Napközben ha kimegyünk ebédelni, míg melegszik az étel, elmossuk a mosatlant, ha már a konyhában vagyunk.
Az ember próbálja az esti órákat a családdal tölteni, majd lefekvés előtt még megnézi az e-maileket, nehogy legyen valami sürgős, és ha van, megválaszolja, ami által egy munka-élet spirálba kerülünk.
Természetesen vannak módszerek, amivel segíthetünk magunkon: beírhatjuk a napi teendőket egy naptárba, beállíthatunk magunknak szüneteket, ám otthon mindig találunk valamit, amit pihenés helyett csinálhatunk. Ha mást nem: haladunk a munkával, hiszen megkíséreljük a lehetetlent, és szeretnénk előre dolgozni, hogy hétvégén ne kelljen ránézni az e-mailekre, a konkrét munkáról nem is beszélve!
Mire ide jutnánk azonban, addigra már késő: összemosódik a munka, a háztartás és a család, és mindig, mindenkinek szeretnénk megfelelni, ezáltal senkinek sem tudunk.
Otthon vagyunk, így elvárjuk magunktól, hogy meleg étellel várjuk haza a családot, ahogy azt is, hogy rendben, tisztán tartsuk életterünket, hiszen ,,nehogy már ne férjen bele az a 20-30 perc takarítás!” A kérdés már csak az, hogy milyen áron fér bele: nem pihenünk eleget, vagy a munkától vesszük el az időt, amit akkor pótolunk,
Ugyan több munkahely nem állt még vissza a pandémia előtti időszakra, és vannak cégek, amik teljesen átálltak a home office intézményére, ez jelentősen megváltoztatja nemcsak a cégek, hanem a munkavállalók életét is.
Bizonyára van, aki kiválóan megtalálja egyensúlyt a család és a munka közt akkor is, ha otthon van, ne ítéljük el azokat, akik belekerültek a spirálba, és elvesztek az otthonukban, a saját munkahelyükön.
