A Földünk körül keringő égitest mindig is érdekelte az embereket, tudományos és spirituális szempontból egyaránt.
1969. július 20-án lépett először ember a Holdra az Apollo-program keretében, ez az esemény pedig az űrkutatás történetének hatalmas eredménye volt. Már a távcső feltalálása előtt megindultak a kutatások a Holddal és ciklusaival kapcsolatban, később aztán a neves olasz tudós, Galileo Galilei tanulmányozta az égitestet tüzetesebben. A modern technika aztán rádióhullámokkal is vizsgálta a Holdat, 1946. februárjában a Bay Zoltán fizikus vezette magyar kutatócsapat is kimutatta, hogy visszaverődnek róla a radarhullámok.
Nem mennénk bele hosszas fizikai fejtegetésekbe, de azt bizonyára mind tudjuk, hogy a Holdunk és a Nap vonzása a Földre is kihat, ezt főként az árapály-jelenség mutatja. A Jim Carrey-féle Minden6ó-ból azt is megtudhatjuk, hogy a filmekben és rajzfilmekben tévesen nagyobbnak ábrázolt Hold milyen hatással lenne ránk, hiszen miután lasszóval közelebb húzta azt, a híradások árvizekről, áradásokról számoltak be.
A Földtől közel 385 ezer kilométerre elhelyezkedő égitest már az őskortól kezdve fontos szerepet foglalt el az emberek kultúrájában, vallásos vélekedéseiben, számos nép tisztelte például istenként – a görögök Szeléné, a rómaiak Luna istennőnek tartották, a majáknál Ixchel, az egyiptomiaknál pedig a Honszu nevet viselte. A legtöbb naptár és ünnep a Holdhoz és a holdfázisokhoz kapcsolódott, és szimbólumként gyakran a Nap ellentéteként jelenik meg. Így jelképezi tehát többek között az éjszakát, az alvilágot, ciklusai miatt az újjászületést és reinkarnációt, a lélek és tudatalatti világát, valamint magát a nőt és a termékenységet is.
Ha már a nőknél tartunk, sokakban él az a téves elképzelés, hogy a menstruációs ciklus és a Hold járása össze van hangolva. Ez a vélekedés is a régi időkből származik, ám sok alapja nincs, csupán a két ciklus hasonlósága miatt gondolták így őseink – viszont míg a Holdé szigorúan 29,5 napos, addig a nőké csak átlagosan 28, valójában kortól és egyéni adottságtól függően lehet több, vagy kevesebb is. Ha tényleg ez az égitest irányítaná a menstruációt, az kiszámítható lenne – pedig nem az – és mindenkinek közel azonos időpontban történne – ez pedig pláne nem igaz.
Ahogyan a legtöbb égitestnek és csillagnak, úgy a Holdnak is nagy jelentőséget tulajdonítanak az ezotériában. A horoszkópokban sokszor említik, ha jegyünk a Holdban jár, és azt is, hogy ennek hétköznapi teendőinkre, érzelmi állapotunkra milyen hatása van. Annak, aki hisz benne, érdemes figyelnie nemcsak a napi horoszkópot, hanem az egyéb tényezőket is, hiszen a különböző csillagjegyekre másként hathat az égitest mozgása. Az asztrológiában lényeges szerepet játszik, hogy a Hold épp milyen fázisban van – máshogy hat az újhold, a fogyóhold, a növőhold és a telihold fázis. A születésünk időpontja nemcsak azt határozza meg, hogy mi lesz a csillagjegyünk, hanem az asztrológia fontosnak tartja a Nap és Hold-jegyeket is, mellyel tovább szűkíthetjük a jellemzők körét és pontosabb képet kaphatunk vonásainkról, jövőnkről. A mindenamiasztrologia.hu szerint „a Hold érzelmi, lelki folyamataink lenyomatára utal” és „ez a beállítódás határozza meg ösztönös vonzódásainkat, igényeinket, hangulatunkat és ízlésvilágunkat”. Ez pedig annak, aki az asztrológia hívőjének tartja magát, hasznos lehet élete folyamán, hiszen tudja, mi deríti jobb kedvre, hogyan keressen hasonló beállítottságú párt, és mik azok a dolgok, amiket el kell kerülnie a boldogsága érdekében.