Az idegesítő szavak körülöttünk vannak: ennyike, imádás, köszcsi és társai. Egy cikkbe nem fért bele az összes, így elkészült a második rész!
,,Idegesítő szavak és kifejezések, amiktől falra mászom – szubjektív gyűjtés” című cikkemben azokról a szavakról írtam, amik érthetetlen – vagy teljesen érthető(!) – okból felidegesítenek. Ebben általában nem a hangzás a ludas, hanem az elcsépeltség, a negédesség vagy valamilyen személyes becsípődésem. A hozzászólásokból kiderült, hogy rengeteg szó és kifejezés kimaradt, ezt pótolom most.
,,Mindent is” írtatok
Rengeteg hozzászóló egyetértett velem az idegesítő szavak létezésében, és megírták saját ,,gumicicájukat”, ám voltak olyanok, akik a szavak vizsgálata ahelyett inkább engem vizsgáltak volna, mert abnormálisnak tartják, hogy valaki képes szavakon idegeskedni. Köztük volt olyan, aki inkább a jelenség felett értetlenkedett, mert úgy gondolja, hogy a nyelv velünk együtt fejlődik, így elvesznek szavak, és újak jönnek helyettük, ezért felesleges ágálni a változás ellen. Egy másik hozzászóló úgy látja, hogy akik velem együtt idegeskednek, talán nem is a szavak miatt teszik, hanem azok miatt az emberek miatt, akik használják ezeket.
Érdekes felvetés, és el fogok gondolkodni rajta, ám amíg ezt megteszem, lássuk, milyen szavakat írtak a legtöbben! Akárcsak az első részben, most is kategóriákra bontottam a kifejezéseket.
Töltelékszavak
Nagyon sokan felhívták a figyelmet a töltelékszavak felesleges használatára, illetve a szózsúfolásra. Ez jellemzően élőbeszédben jelenik meg. Ilyenek a ,,most jelenleg” és a ,,ha és amennyiben”. Rengetegen kiemelték az ,,úgymond” szót, amit szintén az indokoltnál többször hallani a mindennapi beszédben, olyan helyzetekben is, amikor nincs is rá szükség. Vajon nem ismerjük a jelentését, vagy ez is olyan töltelékszóvá vált, mint a szintén sokat emlegetett ,,kvázi” és az ,,igazándiból”, hogy ha kell, ha nem, beletesszük a mondatba?
,,Babásoknak”
A ,,pocaklakó” szóösszetételt hozzám hasonlóan sokan nehezményezték, és sikerült megtoldani olyan szavakkal, amiknek talán a létezéséről is elfeledkeztem, annyira zavarnak. Az anyukák hajlamosak rá, hogy a ,,fiam” vagy ,,lányom” helyett úgy utaljanak a gyerekükre, mint ,,a négyévesem” vagy ,,a hathónaposom”. Ugyan nem ide tartozik, de amikor egy szülő azt mondja nekem, hogy a gyereke 43 hónapos, minden erőmet össze kell gyűjtenem, hogy kiszámoljam, mennyi az annyi.
Ugyan csak egy ember írta, de nagyon tudok azonosulni vele, a ,,tejci” kifejezés, amit szintén leginkább a kisgyermekes anyukák használnak, számomra te(l)jesen ismeretlen okból. Sokakat zavar az is, ha egy anyuka többesszám első személyben beszél a gyerekéről: ,,ettünk”, ,,pisiltünk”, ,,kinőtt az első fogunk”. Nagyon sok hozzászóló zsebében attól nyílik ki a bicska, ha a szülő idétlen szóval illeti a gyerekét: ,,lurkó”, ,,szeretetgombóc”, ,,gyerkőc” ,,törpe”.
Szintén zavaró egyesek számára az ,,iszi” és a ,,hurcibaba”. Vajon mit jelentenek ezek? Aki találgatna, az most nézzen félre, mert itt a válasz: az iszi az nem más, mint az innivaló, míg a hurcibaba a hordozókendőben hordozott kisbaba. Egy másik hölgy attól van kiborulva, hogy amióta gyereke van, egyetlen szóval illetik: ,,anyuka”, mintha ő maga megszűnt volna létezni.
Az i-re az a kommentelő tette fel a pontot, aki megjegyezte, hogy nem egy olyan esetet hallott, amikor kölyök állatot illettek a ,,baba” szóval: babakutya, babacica. Ehhez a témakörhöz kapcsolódik a ,,jutifali” kifejezés, ami a jutalomfalatot takarja, míg az ,,idimami” jelentéséről fogalmam sem volt. Szerencsére egy válaszadó a segítségemre sietett: az állatmenhelyekről ideiglenesen befogadókat hívják így.
Le- és kihagyások
Rémes, hogy ezeket az első részben nem említettem, pedig iszony idegesítő, amikor lemarad a szavak vége. (Iszony, bizony: egy reggeli rádióműsorban hallottam, hogy ,,iszony meleg van”). Ugyanide sorolható a folyamat és a gyors. Példamondatok: ,,folyamat ezzel piszkáltok”, ,,gyors elmegyek a boltba”. Bizonyára a maradék két hang kimondása akkora erőfeszítés lenne, hogy egyszerűbb lehagy.
A szavak kihagyása is gyakori, aminek legtöbbször a ,,hogy” az áldozata: ,,lehet elmegyek este”, ,,lehet kések”. Valóban zavaró, plusz szóért kiáltanak ezek a mondatok!
Ezt nem eszitek meg!
Szinte hihetetlen, hogy magamtól nem jutott eszembe, pedig kutatásban is segítettem egyszer a témában! Egy hozzászóló hívta fel a figyelmet arra, hogy a ,,történet” szót előszeretettel használják az emberek különböző kontextusokban. Leggyakrabban érdekes módon a gasztronómiában hangzik el. Ennek oka az lehet, hogy a történet magára a folyamatra utal, ahogy az étel készül. Ennek ellenére rendszeresen hallhatunk olyanokat, mint amik egy főzőműsorban hangzottak el pár éve: ,,vörösboros-zöldséges-barnamártásos történet” vagy ,,a legkevésbé előre befűszerezett történeteket szeretem”.
Továbbra is a gasztronómiánál maradva, olyan is akad, akit attól ver ki a víz, ha valamilyen ételnek jól áll egy másik: ,,nagyon jól áll neki a fahéj is”. Van, aki a ,,szép bor” kifejezés hallatán nyúlna a pohár után, míg más a ,,szendó” használatától kap agyvérzést.
Kedvességek (?)
Vannak olyan szavak, amiket kedvesnek szán, aki kimondja, de a hallgató számára nem úgy sül el. Ilyen az ,,Istenke éltessen sokáig” ami a negédesség hovatovábbja. Egy másik hozzászóló a ,,Boldogat!” köszöntés előtt áll értetlenül. Mint írja: ,,Mit? Boldog disznóvágást? Napfelkeltét? Hajszárítást?” Mondanám, hogy ,,ott a pont!”, de annyi hozzászóló írta, mint idegesítő kifejezést, hogy inkább hanyagolom. Olyan észrevétel is érkezett, miszerint sokan, amikor szakembert keresnek, úgy adják fel a hirdetést, hogy ,,olyan emberkét keresek, aki…” Sosincs kikötve, hogy az illető nem haladhatja meg az egy métert, úgyhogy valóban érthetetlen a szóhasználat.
Elcsépelt szavak
Vannak olyan kifejezések, amiket szinte kizárólag az interneten olvashatunk, mert élőbeszédben nincs létjogosultsága. (Felmerül hát a kérdés, hogy írásban miért van?) Ilyen az, amikor valaki kilép a komfortzónájából, vagy ,,énidőt” tart. A médiában sokszor használják a ,,horror ár” kifejezést, ami nem egy létező szóösszetétel, inkább a horror szó sugallja, hogy valami nagyon rosszra kell számítanunk. Hasonló jelző a ,,brutális” is, illetve a ,,nagyot villantott”, a ,,felrobbantotta az internetet” és a ,,ledobta a textilt” is gyakorta megjelenő forma az internetes oldalakon.
Ennyi fért a második részbe, de még közel sem dolgoztam fel az összes kommentet… akarom mondani hozzászólást, mert én is kaptam a fejemre a ,,komment” szó használata miatt. Igyekszem odafigyelni!
Nyitókép forrása: Coloré
