Tűzoltás helyett prevenció – mára a betegségekre való hajlam is feltérképezhető

„Egészségünket sokkal könnyebb megőrizni, mint áldozatok árán visszaszerezni” – mondják, s ennél velősebben nehezen lehetne összefoglalni, miről is szól valójában a prevenció. A megelőzés értelme viszont kitágulni látszik, hiszen a szűrővizsgálatok mellett a fogalom mára kiegészült a betegségekre való hajlam feltárásával is.

Prevenció – Gyorstalpaló

Noha az orvostudományban a gyógyítás mellett már a 19. század közepén megjelent a prevenció, azaz a megelőzés gyakorlata, nagyjából a hetvenes évekre jutott el a dolog odáig, hogy kikristályosodjon az egészségmegőrzés fontossága is a képletben. Innentől újabb húsz évnek kellett eltelnie a számottevő változásig, hiszen a kilencvenes évektől kezdve válik e három tényező az orvoslás legfőbb paramétereivé. Már a nyugati országokban. 

Hazánkban ugyanis még mindig gyerekcipőben jár a prevenció rutinja. A WHO definíciója szerint „a betegségmegelőzés alatt többszintű beavatkozások sorát értjük, amelyekkel megszüntethető, redukálható és minimalizálható bizonyos betegségek, fogyatékosságok előfordulása” – magyarul olyan intézkedések életbe léptetéséről van szó, amelyekkel a legtöbb probléma megelőzhető. 

prevenció
Itthon utoljára 2010 és 2020 között indult átfogó prevenciós program
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Itthon utoljára 2010 és 2020 között indult útjára egy átfogó Népegészségügyi Prevenciós Program, amely a magyar lakosság egészségi állapotának feltérképezését célozta meg. A 2010 és 2017 közti időszakban közel ötmillió vizsgálatot végeztek el több mint 400 ezer látogatón 1315 helyszínen, emellett tízmillió kérdőívet töltettek ki a kutatásban résztvevőkkel. A szűrések eredményei komoly problémákra mutattak rá: a magyarok átlagéletkora bőven elmarad az uniós átlagtól, s minden második ember szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedésben hal meg. A legszomorúbb az egészben, hogy pontosan ezek a betegségek azok, amelyek specifikus szűrővizsgálattal és megfelelő életmódbeli változtatásokkal ma már kiküszöbölhetők lennének. 

A prevención szintjei

A Semmelweis Egyetem e témájú prezentációja szerint alapvetően három szintet különböztethetünk meg a megelőzésben: a primerszekunder és tercier szakaszt. Az elsődleges, vagy primer prevenció lényege, hogy az adott népességen belül leredukálja a jellegzetes betegségek, balesetek bekövetkezését. Így például, ha a kábítószer fogyasztást vesszük alapul, ezen a szinten az iskolából jól ismert prevenciós előadások kerülnek a fókuszba, vagyis a hangsúly a teljes megelőzésen van. 

Szekunder szinten már konkrétabb „beavatkozásokról” van szó, hiszen ebben a szakaszban a korai stádiumban elkapott esetek gyors és hatékony kiirtása a lényeg, így például a népszerű képalkotó vizsgálatok, például gastroscopia, colonoscopia, mammográfia s egyéb szűrések mind-mind indokoltak lehetnek ebben a szakaszban. A szekunder szakasz lényege, hogy a fülön csípett probléma (például egy daganatos megbetegedés) ne fajuljon el. 

prevenció
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Tercier szakaszban már az ártalomcsökkentésen van a hangsúly: a korábbi, kábítószerhasználati példánál maradva, ha már valaki ilyesmivel él, igyekezzünk biztosítani számára a „normális körülményeket”, például tűcsere programokkal, vagy HIV-szűréssel. 

Szűrés, szűrés, szűrés

Ugyan az elmúlt évek során sokat fejlődött a szűrésekről való kommunikáció (gondoljunk csak azokra az influenszerekre, akik arccal és névvel együtt mesélik el a történetüket a követőiknek, ezzel edukálva őket) a magyar fejekben gyakran még mindig felesleges idő- és pénzpazarlásként címkézik a gyakorlatot, noha az sokszor életmentő lehet. A begyöpösödött gondolkodásmódot pedig igen nehéz átformálni, tömegkampányok ide vagy oda. 

Itthon épp ezért leggyakrabban lakossági szervezett szűrések formájában igyekeznek elébe menni a megbetegedéseknek: ezt általában az egészségügyi ellátórendszer kezdeményezi, s nagyobb lakosságcsoportokra terjed ki. Leggyakrabban három területen végzik: az emlő, vastagbél és méhnyak kerülnek górcső alá az esetek többségében, hiszen e három területen a leggyakoribb a rákos megbetegedések kockázata.

prevenció
A méhnyakrák-szűrés abszolút sikertörténetnek könyvelhető el itthon
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePIx

Akadnak azért vannak sikertörténetek is e téren: 2003 óta hazánkban központilag biztosítják a méhnyakrák-szűrést, a 25-65 év közötti nők számára. 2009-től közel háromszáz önkormányzat döntött úgy, hogy teljes egészében, vagy részben finanszírozza a méhnyakrák elleni védőoltást, amely 20-25%-os hatékonysággal képes megelőzni a halálos végkimenetelű megbetegedést. Az összefogásnak hála mára számottevően csökkent a méhnyakrákos megbetegedések aránya, így elmondható, hogy a prevenciós összefogás ebben az esetben elérte a kitűzött célját. 

A rákos megbetegedések mellett persze egyéb területeken is érvényesül a szűrések szerepe, így például a már emlegetett szív- és érrendszeri problémák kapcsán is. A népbetegségnek számító magas vérnyomás igazi melegágya lehet a későbbi trombózisnak, amely viszont trombofíliaszűréssel megelőzhető. A trombofíliaszűrés abban az esetben lehet indokolt, ha családunkban gyakran előfordult a probléma, ha fiatal korban (45 év alatt) már volt szerencsénk tromboembóliához, vagy ismétlődő trombózishoz. Ugyan a szívproblémákat általában a férfiakkal kapcsoljuk össze, bizonyos fogamzásgátlók is vezethetnek trombózishoz, így a hölgyeknek is érdemes lehet ügyelni erre a területre. 

Ezernyi adatból orvosi jövendölés

A mesterséges intelligencia, s egyáltalán a számítógépekre feltölthető adatok által új irányok nyíltak meg az orvostudományban, hiszen ma már nem csak arra vagyunk képesek, hogy kiszűrjük a problémát, hanem hogy feltérképezzük: felépítésünk alapján mit tartogat számunkra a sors. 

prevenció
Kép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Hazánkban is létezik már az úgynevezett Okoslelet szolgáltatás, amely közel egymillió páciens validált laborvizsgálati eredményeit veti össze egymással, s a rengeteg adatból specifikus mintázatok bontakoznak ki, amely által megbecsülhető egy-egy betegség előfordulásának kockázata az adott páciensnél. Így felfedezhető például a pajzsmirigy betegségekre, májbetegségekre, táplálkozási hiánybetegségekre, immunológiai defektusokra, vese- és cukorbetegsére, gyulladásos bélbetegségre és szisztémás autoimmun kórképekre való hajlam. 

„Egészségünket sokkal könnyebb megőrizni, mint áldozatok árán visszaszerezni” – mondják, s aki valaha megtapasztalt már egy komolyabb betegséget, tudja, mennyi igazságtartalom szorult ebbe az egyetlen mondatba. Akárhogy is, bizonyos időközönként érdemes behatóbban foglalkozni egészségünkkel, hogy minél tovább élvezhessük ennek előnyeit szeretteink körében. 

Ez is érdekelhet: Napjainkban is elterjedt még a gondolat, miszerint a menstruációs gyötrelem olyasfajta női misztérium, mint a szülési fájdalmak: ki kell bírni. Nem mindegy azonban, mekkora az agónia, és hogy hosszú távon mit kezdünk vele.

Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Ezeket kóstold meg, ha Szicíliában jársz!