Talán nem túlzás azt mondani, hogy az ölelés az érintkezés egyik legősibb formája. A koronavírus-járvány kapcsán megtapasztalhattuk, milyen, ha hosszú időn keresztül le vagyunk tiltva az összetartozás ilyesfajta kinyilvánításáról, egy friss kutatás viszont most arra mutatott rá, hogy az ölelés nemcsak a kedélyállapotunknak, hanem a stressztűrő képességünknek is használ. Már ha nőből vagyunk.
A múlt héten egy ölelés témában írt pszichológiai kutatás eredményei láttak napvilágot a PLOS One című tudományos lapban: a kutatásban azt elemezték, hogyan reagált a vizsgálatban résztvevő 76 önkéntes a stresszre egy romantikus partner ölelése után. Mint kiderült, az ölelés hatására csökkent a résztvevő nők testében a kortizol stresszhormon szintje, ugyanakkor a férfiaknál nem tapasztaltak efféle hatást.
Az érintkezés ősi formája
A koronavírus-járvány elszigeteltségében gyakran előkerült az emberi érintkezések fontosságának kérdésköre, hiszen a bezártság mellett többen különösen nehezen viselték a fizikai kontaktus, így például az ölelés hiányát. 2020 májusában látott napvilágot például a Wired magazinban annak a londoni nőnek a története, aki hetente egyszer a kertje végében, stikában találkozott egy barátnőjével, hogy megöleljék egymást, miközben persze éberen figyelték, nem jelenti-e fel őket valaki a szabályok megszegéséért.
Alice története bizonyítja: az ölelést bizonyos esetekben tudattalanul is stresszcsökkentésre használja az emberiség, s ennek mára tudományos bizonyítéka is van.
„A kortizol befolyásolja a memóriánkat, mivel gátolja az emlékek előhívását, ezzel megnehezítheti az előttük álló, stresszes feladat elvégzését” – nyilatkozta nemrég a CNN-nek Julian Packheiser, a Holland Idegtudományi Intézet posztgraduális kutatója, a vizsgálat vezetője. „A szeretett személy iránti vonzalom egy oxitocin nevű ingerületátvivő anyagot szabadít fel (ezt más néven szeretethormonnak is nevezik, amely többek között orgazmus és szülés esetén szabadul fel a szervezetben – a szerk.), ami csökkenti a kortizolszintet. Így levonhatjuk a következtetést: az ölelésnek stresszcsökkentő hatása van.”
A kortizolszint mérséklődése láncreakciót indít el a szervezetben: csökken a vérnyomás, lelassul az idegrendszer, mérséklődik a pulzus, azaz a testünk felfokozott állapotból nyugalmi szintbe kapcsol. A fiziológiás változások mellett nem feledkezhetünk meg az ölelés társadalmi foganatáról sem: az érintkezés e formája a támogatottság érzésével tölti el a megölelt személyt.
Nőknél igen, férfiaknál nem
Packheiser szerint az ölelés preventív módon is működik: ha csökken a kortizolszint, könnyebben kezeljük a váratlan, stresszes szituációkat. E hipotézisét tesztelte a már említett vizsgálatban, amikor 76 önkéntest arra szólítottak fel, hogy öleljék át partnerüket, akiket ezután direkt stressznek tettek ki. Az eredményeket ezt követően összehasonlították a megölelt és nem megölelt alanyoknál, s arra jutottak, hogy akik egy öleléssel kezdik a napot, jobban kezelik az egész napos stresszt. Már persze, ha nők.
A tanulmány szerint ugyanis a fenti képlet nem működik a férfiaknál, s ennek okait egyelőre csak találgatják. A kutatás mindenesetre három faktort említ: egy biológiai, egy pszichológiai és egy társadalmi különbséget a férfiak és nők között. A biológiai tényező a férfiak és nők bőrében található érzékelőreceptorok különbözőségén alapul, eszerint a férfiak szimplán anatómiai okokból másképp reagálnak az ölelésre. A pszichológiai és társadalmi faktor már kicsit kacifántosabb, hiszen az első tényező szerint egyéni eltérések vannak az emberek között abban, ki-mennyire „ölelgetős típus”, a társadalmi faktor pedig arra mutat rá, hogy a legtöbb közösségben a mai napig nem gyakori, hogy a férfiak öleléssel mutassák ki a szeretetüket, kivéve az intim szituációkban. Packheiser ugyanakkor hozzátette:
„Csak azért, mert nem találtunk hatást a férfiaknál, az még nem jelenti azt, hogy nincs.”
Változó szeretetnyelvek
A kutatás kapcsán mindenesetre érdemes emlékeztetni magunkat arra, hogy óriási egyéni eltérések vannak abban, ahogyan az emberek (legyenek akár férfiak, akár nők) egy ölelésre reagálnak. Egyesek számára ez a melegség, az összetartozás, a támogatás megnyilvánulása, amely csökkenti a stresszt és a fájdalmat, mások viszont kellemetlenül élhetik meg az intimitás effajta kinyilvánítását. Így érdemes felmérni, hogy partnerünk melyik csoportba tartozik, s inkább olyan módon kimutatni felé az érzéseinket, ahogy az számára a legkomfortosabb.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
