Január harmadik hétfőjét tartják világszerte az év legdepressziósabb napjának. De vajon tudományosan bizonyított tény, hogy a Blue Monday (szomorú hétfő) valóban lehangoló, vagy ez mára inkább önbeteljesítő jóslattá vált?
Rögtön az elején el is áruljuk a titkot: nincs semmiféle tudományos bizonyíték arra, hogy január harmadik hétfője lenne az év legszomorúbb napja. De akkor honnan ered ez a nemzetközileg elterjedt mítosz, amiről lassan két évtizede minden évben megemlékezünk?
Az ember, aki kitalálta az év legdepressziósabb napját
Kis túlzással kijelentjük, hogy Cliff Arnal walesi pszichológus pillanatnyi elmezavarában találta ki a Blue Mondayt, anélkül, hogy belegondolt volna, milyen következményei lehetnek áltudományos elméletének.
Az év leglehangolóbb napjának beazonosítására valójában egy utazási irodának, a Sky Travelnek volt szüksége 2005-ben, amely ennek apropóján hirdette a pozitív energiával feltöltő utazásait. Hogy hitelesebbnek tűnjön, Arnal a Cardiff Egyetem munkatársának állította be magát (ahol mindössze részmunkaidős előadóként dolgozott korábban egy rövid ideig), és saját bevallása szerint egy képlettel számolta ki, hogy melyik az esztendő leglehangolóbb dátuma. Ehhez olyan tényezőket vett figyelembe például, mint a barátságtalan és szürke időjárás, a karácsonyi költekezés utáni anyagi bezuhanás, az ünnepi hangulat elmúlása, az újévi fogadalmak feladása, amit még tetéz a sokak által gyűlölt hétfői nap – amelyek mind-mind csalódottsághoz és motiválatlansághoz vezetnek.
A kék hétfőt valamiért nagyon felkapta a brit sajtó, majd világszerte elterjedt fogalom lett. A média előszeretettel foglalkozott a témával, újságok és tévécsatornák pszichológusok hadától várták a magyarázatot arra, hogy mit lehet kezdeni ezzel a gonosz nappal, és úgy általában az egész lehangoló januárral. Az emberek pedig azóta is hajlamosak előre félni ezektől a napoktól, még akkor is, ha egyébként semmi okuk nem lenne szomorkodni.
A helyzet odáig fajult, hogy 2009-ben még kampányt is indítottak a britek, amiben hasznos tippeket adtak a szigetország lakóinak, hogyan tehetik túl magukat a januárban tetőző depresszión. Évekkel később az AXA PPP Health egészségbiztosító is beszállt a kreált probléma megoldásába és életmód tanácsokkal igyekezett segíteni a lakosságot. Hét pontban fogalmazták meg, mire érdemes ilyenkor odafigyelni:
- Tűzzünk ki célokat
- Tegyük jobbá a munkakörülményeinket
- Azonosítsuk a motiválatlanság mögött húzódó okokat
- Írjunk feladatlistát és tervezzünk
- Tanuljunk meg nemet mondani
- Aludjunk eleget
- Legyünk aktívak
Ezek persze nem rossz javaslatok, de nem korlátozhatóak egyetlen napra vagy hónapra – az egész év során érdemes őket szem előtt tartani.
Cliff Arnal, az ellenaktivista
Mindeközben számos pszichológus, köztük a Cardiff Egyetem szakemberei is cáfolták a szomorú hétfő jelenséget, hangsúlyozva, hogy erre az égvilágon semmiféle tudományos bizonyíték nem létezik. A sajtó azonban hajlamos volt ezeket figyelmen kívül hagyni, hiszen sokkal izgalmasabb volt boncolgatni egy – mondva csinált – jelenséget, amely jóformán a Föld egész lakosságát érinti.
Időközben az ötletgazda, Cliff Arnal is megbánta, hogy kitalálta a Blue Mondayt, pontosabban azt, hogy az emberek ezt rosszul értelmezték, és ahelyett, hogy ilyenkor kezdenének el tervezni, évről évre bekerülnek ezen a napon egy negatív spirálba. Ezért 2018-ban a Twitteren elindította a #StopBlueMonday mozgalmat. Ugyanekkor egy, az Independentnek adott nyilatkozatában bocsánatot is kért az áltudományos elmélet kitalálásáért, mondván, nem állt szándékában, hogy ezt a napot ennyire negatívnak állítsa be.
Úgy tűnik azonban, ezúttal nem járt olyan sikerrel, mint 2005-ben, hiszen lám-lám, idén is megemlékezünk az év legdepressziósabb napjáról…
