A világirodalom és a filmuniverzum egyik aduász karaktere az összetört szívű főhős. A jelenség viszont nem csak a mozivásznon és kedvenc könyveink lapjain létezik, hanem az orvostudomány által is régóta elismert, gyógyítandó probléma.
Se szeri se száma az irodalomban és a mozivásznon azoknak a karaktereknek, akik valamilyen csalódáson estek át. A Glenn Close által megformált Alex Forrestet a Végzetes vonzerőben például egészen az őrületig hajszolta a viszonzatlan szerelem, Renée Zellweger Bridget Jones figurája ennél lazábban állt a dolgokhoz: egyszerűen munkahelyet váltott, miután főnöke, Daniel Cleever átverte. Azon kívül, hogy ezek a csalódások kiváló alapanyagul szolgálnak egy-egy történethez, az orvostudomány is számontartja az úgynevezett összetört szív-szindrómát.
Mi is az az összetört szív?
A John Hopkins Medicine témába vágó cikke szerint az összetört szív-szindróma egy olyan állapot, amely általában jelentős, hirtelen stressz hatására alakul ki, s visszafordítható szívizomgyengeséget okoz. A problémát nem csak ezen a néven ismerik, hiszen stressz kardiomiopátiának, vagy eredeti nevén takotsubo kardiomiopátiának is nevezik. A takutsobo egy japán edény megnevezése, amit a helyi halászok a polip elfogására használnak. A távol-keleti országban azért kapta a betegség egy konyhai eszköz után a nevét, mert a röntgenvizsgálatoknál azt tapasztalták, hogy a betegek szívének egy része erre a lyukacsos edényre hasonlít. Találó elnevezés!
Mi köze a stressznek a szívizomgyengeséghez?
Ha valaki stresszes élményben részesül, a szervezete különböző hormonokkal igyekszik úrrá lenni a helyzeten. Az így felszabaduló adrenalin és noradrenalin alapvetően arra szolgálnak, hogy megküzdjünk a problémával, vagy épp elfussunk előle. (Az üss vagy fuss reakció a 21. században is dolgozik bennünk, hiába nincs körülöttünk egy kardfogú tigris, aki elől menekülnünk kellene.) A szívizomrendszer azonban „sokkot kaphat” a nagy mennyiségű, fent említett hormonoktól: a túlzott adrenalinlöket hatására szűkülhetnek a szívet vérrel ellátó kis artériák, ami átmenetileg csökkentheti a szív véráramlását. Szerencsénkre az adrenalin szívre gyakorolt, ilyesfajta hatása általában csak átmeneti jellegű, s napokon vagy heteken belül teljesen regenerálódik.
A folyamat során mellkasi fájdalmat, nehézlégzést, izzadást és szédülést tapasztalhatunk, amelyek viszont rendkívül hasonlítanak a szívinfarktus tüneteire. Érdekes azonban, hogy míg a szívinfarktus általában a férfiakat érintő probléma, addig az összetört szív-szindróma leginkább a középkorú, 55 év feletti nőket érinti. A John Hopkins Medicine már említett kiadványa szerint ennek egyik lehetséges oka az, hogy menstruáció megszűnése miatt csökken a nők ösztrogénhormon-szintje, ami egyébként védelemmel látja el a szívet az adrenalin káros hatásaival szemben. (Ezért ritkább a szívinfarktus a nők esetében, s gyakoribb a férfiaknál.)
Kezelés és gyógyulás
A probléma kapcsán alapvető fontosságú, hogy konzultáljunk egy kardiológussal a tünetekről. Előfordulhat, hogy az orvos gyógyszerrel igyekezne javítani a helyzeten, viszont ez számos egyéb tényezőtől is függ, beleértve a vérnyomást, pulzust, valamint az elvégzett vérvizsgálat eredményeit. Ha valóban összetört szív szindrómáról van szó, célszerű életmódbeli változtatásokat eszközölni, kezdve a stressz redukálásával, egészen a különböző edzésmódszerek (például jóga) bevezetéséig, de nem feledkezhetünk meg a meditáció, relaxáció beépítéséről sem.
Ugyan az összetört szív-szindróma csak rövid ideig mutatja tüneteit, érdemes feltárni a lelki hátteret, hogy a gyökerénél ragadhassuk meg a problémát.
Bortókép forrása: Northfoto
