Az időszakos böjt, mint a fogyáshoz vezető út egyik módszere régóta létezik, de igazán 2012-ben a BBC dokumentumfilmjének (Eat Fast, Live Longer) bemutatása után kezdődött a népszerűsége.
Az elfogyasztott táplálékot a bélrendszerünkben lévő enzimek bontják le, és végül molekulákként a véráramba kerülnek. A szénhidrátok, különösen a cukrok és a finomított gabonafélék (például fehér liszt, rizs) gyorsan cukorrá bomlanak le, amit a sejtjeink energiaforrásként használnak fel. De a cukor csak az inzulinnal, a hasnyálmirigyben termelődő hormonnal juthat be a sejtjeinkbe. Amennyiben nem használják fel az egészet, akkor zsírként tároljuk a zsírsejtjeinkben. Az étkezések között az inzulinszintünk csökken, és a zsírsejtjeink felszabadíthatják a raktározott cukrot, hogy energiaként hasznosuljanak. Vagyis fogyunk, ha engedjük leesni az inzulinszintünket. Az időszakos böjt úgy működik, hogy meghosszabbítja azt az időszakot, amikor a szervezet elégeti az utolsó étkezés során elfogyasztott kalóriákat, és elkezdi a zsírbontást.
Az időszakos böjt és a fogyás
Az időszakos böjtölésnek számos különböző módja van, melyek mindegyike az étkezés és a böjt rendszeres időszakának megválasztásán alapul, figyelembe véve az egyéni preferenciákat. Népszerű az 5:2-es megközelítés (öt egymást követő napon „átlagos” étkezés, majd két egymást követő napon csak 400-500 kalória fogyasztása naponta) és a „másnapi” böjt (minden második nap a napi kalóriaszükséglet mindössze 25%-át lehet elfogyasztani egy étkezés során). A legtöbb ember számára azonban a 16/8-as módszer (más néven Leangains protokoll) a legoptimálisabb, amely a napi étkezési időszakot nyolc órára korlátozza (például minden nap csak 10 és 18 óra között étkezünk). Bármelyik módszert választjuk, ésszerű a csökkentett kalóriatartalmú, zömében növényi alapú, mediterrán stílusú étrendet követni.
Milyen előnyökkel jár?
A böjt a vércukor (glükóz) szintjének csökkenéséhez vezet. Erre válaszul a szervezet zsírt használ glükóz helyett energiaforrásként, miután a zsírt ketonokká alakítja. Ez az „átállás” a glükózról a ketonokra, mint energiaforrásokra, egészséges módon megváltoztatja a test kémiáját is, vagyis a rendszeres böjtölés nemcsak súlycsökkenéssel jár, hanem optimálisabb tápanyag-bevitellel, zsírvesztéssel, izom- és energiagyarapodással, alacsonyabb vérnyomással és pulzusszámmal, csökkent inzulinrezisztenciával, alacsonyabb „rossz” LDL-koleszterinszinttel és magasabb „jó” HDL-koleszterinszinttel. Egyes tanulmányok szerint az étkezések időpontjának megváltoztatása (például a 16/8-as módszer), jelentősen csökkentette a krónikus gyulladás mértékét (ami számos egészségi problémát javít az ízületi fájdalomtól az asztmáig), valamint javította a memóriát és az alvásminőséget.
Lehetséges kockázatok
Az időszakos böjt nem való mindenkinek. Az alábbiak fennállása esetén érdemes először a házi- vagy kezelőorvos véleményét kérni az időszakos böjt megkezdése előtt:
- marginális testsúly esetén a fogyás káros hatással lehet a csontokra, az immunrendszer működésére és az energiaszintre
- a cukorbetegeknek rendszeres időpontokban kell étkezniük, mert olyan gyógyszereket szednek, amelyek befolyásolják a vércukorszintet
- olyan gyógyszerek szedése, amit az étkezés során kell bevenni a hányinger és/vagy a gyomorirritációt megelőzésére
- étkezési zavarok (anorexia, bulimia) fennállása
- várandós vagy szoptató nők
A legjobb eredmény eléréséhez elengedhetetlen az egészséges és kiegyensúlyozott étrend a böjt nélküli napokon is, ezért ha szükséges, szakképzett dietetikus segítsége is kérhető az életmódhoz legjobban illő időszakos böjt kiválasztásához.
dr. Szabó Rita funkcionális tréner, egészségfejlesztési szakértő
Nyitókép forrása: Unsplash