A karácsony a szeretet ünnepe, és mindennél jobban várjuk, hogy együtt legyünk a családdal. Még ha a kapcsolatok nem is tökéletesek, karácsonykor valahogy minden megváltozik: mindenkit átjár az ünnep szelleme, és ha pár napra is, tényleg minden olyan idilli lesz, mint az amerikai filmekben. Sok család van azonban, ahol semmi nem lesz idilli, mert valaki nem lesz ott a fa körül. Milyen az első karácsony anélkül, aki az egyik legfontosabb volt számunkra? Szerzőnk levele annak, aki nélkül elképzelni sem tudta volna az ünnepeket.
Szia Anya!
Ez lesz az első karácsony nélküled. Több, mint nyolc hónapja, hogy elmentél. Hihetetlen gyorsan eltelt ez az idő, de még mindig értetlenül állok afölött, hogy nem vagy. Mintha az elmém nem akarná befogadni a gondolatot. Látod, még levelet is írok neked…
Három éve volt együtt az utolsó karácsonyunk. Akkor éppen nagyon jól voltál, és reméltük, hogy nem ez lesz az utolsó. Nekünk, kettőnknek ez volt, mert a vírus miatt nem tudtam több karácsonyra hazamenni. Nem is tudom, miért tulajdonít az ember akkora jelentőséget a karácsonynak, igazából lényegtelen is, mert idén, amikor csak tudtam, hazamentem, hogy lássalak.
A karácsony valahogy mégis más. Próbáltam kihívni Apuékat, hogy szakadjanak ki a megszokott környezetből, hátha úgy könnyebb, de nem nagyon voltak vevők rá, úgyhogy nem volt választás, nekem kell mennem. Vannak bennem félelmek, mert nem tudom, hogyan fogom átsegíteni őket az első karácsonyon nélküled.
Már az ajándékkeresés is más így, hogy nem vagy itt. Mindig te tudtad igazán, hogy minek örülnénk. Biztos már rég megrendelted volna mindkettőnknek a legújabb Vavyan Fable regényt, én pedig az életem árán is megoldottam volna, hogy dedikáltassam neked az új Koncz Zsuzsa cd-t.
Az első karácsony nélküled
Az ajándékok hagyján, de a szentestétől félek egy kicsit. Azt mondtad, hogy ha nem leszel, nekem lesz a legkönnyebb, mert én nagyjából észre sem fogom venni, úgysem élek otthon. Nem akarok illúzióromboló lenni, de picit azért más a helyzet. Eléggé észreveszem, és nem csak azért, mert nem tudom kivel átbeszélni a legújabb Kadarkai Endre-interjúkat. Nyilván most inkább az otthoniak miatt aggódom, mint magamért. Nem tudom, milyen lesz a hangulat, mennyire fog előjönni a többiekből a hiányod. Lehet, hogy csak túlagyalom (abban jó vagyok, tudod), és már rég megszokták, hogy nem vagy. De a karácsony az más! Mama ugyanúgy megfőzi a halászlevet, és megcsinálja a bejglit – bár már inkább nekem, mert főleg miattad csinálta mindig.
A karácsony egyik lelke viszont a mantovai hústekercs, amit most jobb híján én fogok elkészíteni. Nem tudom, sikerülni fog-e úgy, ahogy a tiéd. Persze ott lesz előttem Lajos Mari szakácskönyve, de valami mindenképp hiányozni fog belőle. Vagyis leginkább valaki.
Sosem sütögettél igazán karácsonykor, de a díszítésre azért adtál és mindig készültél az ünnepre. Hiába csinálom én a mantovait, pótolni nem tudlak, legfeljebb elviselhetővé tenni a hiányodat a többiek számára.
Jó lenne, ha nemcsak az angyal jönne mennyből karácsonykor, hanem te is! Még ha nem is látunk, segítsd át valahogy Apuékat a hiányodon! Meg egy kicsit engem is…
Nyitókép forrása: Shutterstock / Puzzlepix
