Az online felületeken történő megszégyenítés korunk orosz rulettje. A véletlenül vagy ártó szándékkal közölt képek, illetve más típusú kompromittáló anyagok nyilvánosságra kerülése olyan sérüléseket okozhatnak a felvételen szereplőknek, amelyek csak nagyon lassan, kitartó munkával gyógyulnak.
Az internet berobbanása óta megváltozott a hír- és információközlés metódusa, hiszen a bármit–bármikor–bárhol elve uralja tájékozódásunkat. Ez azt jelenti, hogy bármilyen adathoz, a nap bármely szakaszában és lényegében bárhol hozzáférhetünk.
Különösen igaz ez a Z generációs fiatalokra, akiket a szakirodalom digitális bennszülöttként aposztrofál. A beszélő kifejezés eredete abból fakad, hogy ez a korosztály már születése pillanatától kezdve körül van véve a legkülönbözőbb elektronikai eszközökkel, így azok használatát készség szinten végzik. Nem csoda hát, hogy személyközti kommunikációjuk nagy része online felületeken történik.
A Facebook, Instagram, Snapchat, TikTok alkalmazások a tinik közti kapcsolattartás alapvető színterei. Ugyanakkor, a fiatalok védelmében, nem feledkezhetünk meg a használatukból fakadó veszélyekről sem. Míg a korábbi évtizedekben egy esetleges megszégyenülés maximum a falu határáig terjedt, egy manapság napvilágot látó, kompromittáló kép örökre fennmarad az interneten.
Monica Lewinsky és a body shaming
A mostanság divatos body shaming (testszégyenítés) kifejezés nem újkeletű jelenség. A fogalom olyan fajta kritizálást takar, amikor valakit a testalkata, testsúlya, összességében a testi adottságai miatt bántanak, megszégyenítenek.
1998-ban a világsajtó Bill Clinton és gyakornoka, Monica Lewinsky viszonyától volt hangos. Globálisan ez volt az első olyan eset, ami nem kizárólag az újságok hasábjain, illetve a televízió képernyőjén kapott óriási médiavisszhangot, hanem az interneten is napvilágra kerültek a kapcsolat szaftos részletei. A botrány női tagját, Monica Lewinksyt a mai napig bántások ezrei érik a kapcsolatban való részvétele, valamint külső adottságai miatt.
“Számomra ez azt jelentette, hogy egyetlen éjszaka alatt egyszerű hétköznapi emberből világszerte megalázott személlyé váltam. A digitális forradalomnak köszönhetően az ítélkezés virtuális kődobálók tömegéhez vezetett” – mondja Lewinsky 2015-ös TED előadásában.
A szakemberek szerint a testkép komplex, többtényezős konstruktum, ami magába foglalja az egyén testével kapcsolatos észleléseit, érzéseit, gondolatait, valamint viselkedését. Amennyiben ez a testkép valamilyen oknál fogva, például a közösségimédia-oldalakon látott, vágyott ideál elérhetetlensége, vagy egy megosztott fotóra érkező negatív kommentcunami miatt sérül, annak komoly lélektani következményei lehetnek.
Monica Lewinsky elmondása szerint rengeteg sötét napot tudhat a háta mögött. Ezekből csak a család és a barátok együttérzése, valamint szakemberek kitartó munkája rángatta ki. Ma, azaz huszonhárom évvel a botrány után, saját példáján keresztül segíti az internetes zaklatás és testszégyenítés áldozatait.
Ha egy meztelen kép napvilágra kerül: a szexting
A tinédzserek koruknál és a testükben tapasztalható változásoknál fogva gyakran a közösségimédia-oldalakon keresnek visszajelzést szexuális szerepeikre. A pozitív visszajelzések iránti vágy és a kíváncsiság gyakran felülírja a józan gondolkodóképességet, és a gyermek szexuális tartalmú üzenetküldésre adhatja a fejét. Ezt a jelenséget szextingnek (ami a „szex” és a „texting”, vagyis üzenetküldés szóösszetételből ered) nevezzük.
A szextinggel kapcsolatban talán a legfontosabb, hogy tisztázzuk a serdülővel, milyen könnyű visszaélni az általa — akarva vagy akaratlanul — különböző oldalakra feltöltött, vagy valakinek átküldött erotikus felvételekkel.
Hiába ígéri ugyanis a Snapchat alkalmazás, hogy 10 másodpercen belül törli az átküldött fotót, ebben az esetben is ugyanaz érvényes annak a használatára, mint bármely technikai újításnál: a végeredmény attól függ, ki, milyen célra és milyen szándékkal használja.
A Be Social Magyar Tinik a Neten 2021-es kutatása szerint a serdülők felétől kértek már erotikus fotót az interneten, ahol nagy részük napi négy óránál is többet tölt. A kamaszok tehát könnyen áldozatává válhatnak kortársaiknak, rosszindulatú felnőtteknek, vagy a közösségimédia-oldalak hamis ígéreteinek.
Mit tehetünk?
Ahogy a tinédzserekkel való kommunikáció egyéb eseteiben, úgy itt is az őszinte párbeszéd a legjárhatóbb út. Ha a serdülő tisztában van azzal, hogy léteznek olyan felnőttek, vagy akár korabeliek, akik ártó szándékkal közelednek felé, egészen biztosan körültekintőbben jár el az online térben.
Hasznos lehet még a közös gondolkodás illetve a kockázatok mérlegelése is. Ha eljátsszunk a “mi van ha…?” gondolatával, az nem csak a gyermek, de a szülő számára is tanulságos lehet.
Érdemes a tinédzserrel együtt átolvasni a közösségimédia-felületek használatára vonatkozó irányelveket is. Az interneten már fellelhetők olyan, magyar nyelvű edukációs anyagok, amik kiskorúak számára is befogadhatók, és könnyen megérthetők.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány éjjel-nappal hívható lelkisegélyvonala támaszt nyújt a bajba jutott fiataloknak. A sokrétű szolgáltatás ügyfélszolgálata első sorban lelki-, hosszú távon viszont fizikai segítséggel (például jogi) is szolgál.
Az online testszégyenítés rengeteg okból kifolyólag bekövetkezhet. Elegendő lehet egy rosszul sikerült fotó megosztása a közösségimédia-platformokon, vagy egy ártó szándékú embernek küldött anyag, és a képen szereplő személy élete örökké megpecsételődhet. A megszégyenítő hozzászólások, vagy a közösség megvetéséből fakadó szégyen kitörölhetetlen sérüléseket okozhatnak a tinédzser testképében.
Ha felelősségteljes hozzáállásra biztatjuk a serdülőt, és megfelelően edukáljuk az online tér veszélyeivel kapcsolatban, a baj jó eséllyel megelőzhető.
Borítókép forrása: Shutterstock/PuzzlePix
