Az inzulinrezisztencia nem játék, ugyanis megköveteli, hogy odafigyeljünk arra, hogy mikor mit eszünk. Ez a tojásos nokedli IR-rel is fogyasztható, ráadásul nagyon finom!
Az inzulinrezisztenciában szenvedők sok mindenről le kell mondjanak, így a gyorsan felszívódó szénhidrátokról is, ezért számos étel – köztük a tojásos nokedli – is ki van zárva az étrendből. Ha azonban megfelelő hozzávalókból készítjük, IR-baráttá tehető fogás, ami az egész családnak ízleni fog!
A nokedli – bár magyar ételként tekintünk rá – valójában az osztrák konyhából átvett tésztaféle. Neve is innen ered, ami gömbölyű kavics vagy szikladarab kicsinyítőképzős változata. Ezt a nokedli nem is cáfolja meg, mert akárcsak a kisebb-nagyobb szikladarabok, a kiszaggatott tészta is úgy esik a vízbe.
Bár hagyományosan búzalisztből készítik, mi most zablisztet használtunk, ezáltal gondoskodva arról, hogy a végeredmény nem készteti hirtelen ingadozásra az inzulinszintünket.
Hozzávalók:
- 250 gramm zabpehelyliszt
- 2+4 közepes méretű tojás
- egy csipet só
- víz
- kacsazsír
Így készül a tojásos nokedli inzulinrezisztenciával küzdőknek:
Elsőként a lisztet egy keverőtálba szórom, és hozzáadom a sót. Egy másik tálba két tojást ütök, lazán felverem, és egy kevés hideg vizet adok hozzá. Beleöntöm a sós lisztbe, és egy fakanállal elkeverem. Annyi vizet adok még hozzá, hogy galuska állagú tésztát kapjak. Érdemes lassan adagolni, megelőzve, hogy utólag kelljen pótolnunk a lisztet és a tojást! Keverjük jól el a tésztát úgy, hogy valamelyest csomós maradjon!
Míg keverek, egy nagyobb lábasban sós vizet teszek fel melegedni, és ha forr, galuskaszaggató segítségével beleszaggatom a tésztát. Míg fő a tészta, egy magasabb falú serpenyőben felhevítek egy kevés kacsazsírt. Ha a galuskák elkezdenek feljönni a víz tetejére, lyukacsos szedőlapáttal kiszedem őket és átteszem a forró zsírba. Kicsit pirítom, közben pedig a maradék négy tojást felverem egy kis sóval. Ráöntöm a forró nokedlire és addig keverem, míg a tojások rá nem sülnek a tésztára.
Ez az étel kifejezetten frissen a legjobb, különösen, ha ecetes fejessalátát is kínálunk hozzá!
Nyitókép forrása: Hadarik Rita