Hogy készül az igazi erdélyi padlizsánkrém?

A padlizsánkrémnek számtalan változata van, de a hamisítatlan erdélyi íz előállításához elengedhetetlen egy olyan hozzávaló, amit csak nagyon kevés recept említ.

Aki járt Erdélyben, az valószínűleg kóstolta a helyi padlizsánkrémet, és ha egyszer már evett ilyet, akkor szinte biztos, hogy ő maga is szeretné kipróbálni a receptet. Ekkor viszont jön a csalódás: az otthon elkészített változatnak semmi köze az erdélyihez. (Erdélyben egyébként senki nem hívja padlizsánkrémnek a padlizsánkrémet, itt – a zöldség román neve után – vinete vagy vinetta ennek az egyszerű, ámde annál finomabb éteknek a neve.)

Mi a finom vinete titka?

A jó hír az, hogy nagyon egyszerű ételről van szó, a vinete elkészítéséhez a padlizsánon kívül csak hagymára és olajra lesz szükségünk, illetve – igény esetén – némi majonézre. De lássuk, hogyan készül, mi a titka, és mi is az a rejtélyes hozzávaló, amiről nem tesznek említést a receptek?

A padlizsánt tűzön vagy parázson kell sütni, és ezzel le is lőttük a poént: a titkos összetevő ugyanis nem más, mint a füst. (Egyúttal most megvan a válasz arra is, hogy otthon, a belvárosi társasház konyhájában miért nem ugyanaz a végeredmény, mint a Hargitán.)

Nem árt neki a nagyobb láng vagy a forrón izzó szén, akkor van kész, amikor feketére égett. Valahogy így kell kinéznie:

padlizsan_parazson
Kép forrása: Shutterstock / PuzzlePix

A látvány nem valami bizalomgerjesztő, de ezen a ponton biztosak lehetünk abban, hogy jól átsült a belseje. Ha nincs lehetőségünk a füstös környezet megteremtésére, akkor a gázlángon való sütés is megoldás lehet, de kaphatóak már olyan mini grillek is, amelyek a legkisebb balkonon is üzembe helyezhetőek. (Kis grill – kis füst, de ez épp elég a padlizsánunknak, és jó eséllyel a szomszédok sem lesznek nagyon idegesek. Ha mégis, akkor csak vigyünk nekik egy kis kóstolót a vinetéből, és következőkor – az újabb kóstoló reményében – már ők fognak megkérni, hogy füstöljünk egy kicsit.)

Hogy készül?

A forró padlizsánokat pár percre hideg vízbe tesszük, majd megpucoljuk. A puha, széteső belsejüket egy vágódeszkára fektetjük, és addig aprítjuk, amíg pépes állagot nem nyerünk. A legegyszerűbb változatot kedvelők ekkor a padlizsánt egy tálba helyezik, hozzákeverik az apróra vágott hagymát (én 2 padlizsánhoz kb. 1 közepes fej hagymát adok) és a sót (ízlés szerint), egy kis olajjal krémesítik, s már lehet is kenni a friss kenyérre. Aki a nyers hagymát annyira nem szereti, az dinsztelt hagymát is használhat.

padlizsánkrém
Kép forrása: Shutterstock / PuzzlePix

Az erdélyiek körében a legnépszerűbb azonban a majonézes vinete. Ez lényegében a fenti kenő enyhén felturbózott változata. Én kizárólag házi majonézt adok hozzá a hagymával összekevert, kihűlt padlizsánhoz (egy tojássárgáját kevés mustárral és kb. 1-1,5 dl olajjal kikavarok), mert az ízesített, fűszerezett bolti termékek használatával megint nem a hamisítatlan erdélyi vinete kerül az asztalra.

Ahány ház, annyi padlizsánkrém, én kóstoltam már vajas, paprikás, fokhagymás, citromos, sőt, curry-s vinetét is, a kísérletező kedvű szakácsok számtalan változatát elkészíthetik.

Jó étvágyat!

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Így épít a nemet mondás művészete – 3. rész