Ha mozogsz, tudod mi történik az agyadban?

A sport egészségre és a testre gyakorolt pozitív hatása a saját életünkben is ismert lehet. Azonban hiába fáradunk el, mégis jól érezzük magunkat. Ismerős érzés?

Nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, hogy a mozgás az elhízás ellenszere, az egészséget támogató módszer, természetesen a helyes táplálkozás mellett. Sem túlsúly, sem betegség jele nem szükséges ahhoz, hogy a sportolásra igényünk legyen. Ha valamilyen testedzésről esik szó, akkor annak leginkább fizikai hatására gondolunk: szeretnénk fogyni centikben és kilókban, szeretnénk feszesebb bőrt, vissza szeretnénk kapni régi önmagunkat, energiánkat és önbizalmunkat is. Éppen ezért kezdünk bele nagy elánnal valamilyen mozgásba. Ha agyban is eldöntött, hogy a sportolás ezután életünk részét képezi, akkor annak hiánya fizikai és mentális kielégületlenséget okozhat. Mások azonnal be is rekesztik a mozgást, mihelyt kis eredményt érnek el. Érdemes lenne azonban a mozgásra máshogyan tekinteni, mint pusztán a testünk edzését, esztétikai megjelenését formáló eszköz, mert ennél jóval többről van szó.

Sport hatása
Kép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Agyban is erősít

Amikor bármiféle sportolásról beszélünk, azonnal annak jótékony hatásai jutnak eszünkbe, de szinte kizárólag csak az fizikaira gondolunk. Jóval kevesebb szó esik arról, hogy milyen fontosságú az idegrendszerünkre nézve.

Dr. Balogh László: A rendszeres testedzés hatása az agyra – az edzett agy című előadásában azt fejti ki, hogy a sportolás micsoda hatással van az idegrendszerre is. Elképesztő, de már egy könnyedebb 20 perces séta is hihetetlen aktivitásra készteti az agyunkat. Ha a gyerkőcöket edzés után küldjük be a szobájukba tanulni, akkor az azt jelenti, hogy az agyuk már be lesz melegítve és hatékonyabbá is válik a tudásanyag elsajátítása. Sőt, az egyszeri 20 perces sétának mérhető pozitív eredménye van. A csapatsportok pedig azért rendkívül jók, mert megtanítanak a társas kapcsolatokon belüli együttműködésre, olyan különböző készségeket fejlesztenek, amelyek a magas szintű kognitív tevékenységekhez szükségesek.

A mozgás fontosságát már az ókorban felismerték és egyes betegségekre gyógyírként ajánlották a testedzést. Ugyanakkor nagyon szerettek séta közben tanítani is. Tanulmányaink során akár magunkon is észre vehettük, hogy könyvvel vagy jegyzettel a kezünkben fel és alá sétáltunk a szobában és úgy próbáltuk meg elsajátítani a tudást. Ahogyan az ókor emberei, úgy a tapasztalataink révén rájöttünk arra, hogy mozgás közben befogadóbbá válik az agyunk.

Sokat hallhatunk arról, hogy hazánkban, de szerte a világban is melyek a fő halálozási okok: szív- és érrendszeri megbetegedések, elhízás, káros szenvedélyek, cukorbetegség. Csakhogy ezeknek hátterében is a mozgásszegény életmód lehet, ami megalapozza ezeket a betegségeket. Dr. Balogh László és csapatának egyik kísérletében három hónapos, heti háromszori (30 perces) könnyebb edzéstervet kellett a résztvevőknek teljesíteni. A vizsgálati alanyokat a kísérlet elején és végén alaposan megvizsgáltak, amelynek során azt tapasztalták, hogy az edzésterv hatására azok a gének, amelyek a zsíranyagcsere, a magas vérnyomás, a véralvadási problémák, a cukorbetegség, a szívbetegség, az érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszanak, jótékony változások történtek. Még hihetetlenebb felfedezés, hogy a sportolásnak köszönhetően új idegsejtek jönnek létre, sőt az idegsejtek közötti kapcsolatok erősödhetnek, valamint az agy keringési rendszerére is kedvezően hat. A mozgás mindenkinek nemtől és kortól függetlenül nagyon jó, de ugyanis akár az Alzheimer-kór, vagy a demencia is elkerülhető. Az időskori butulás és az izomtömeg vesztése között összefüggéseket találtak. Tehát, aki 60 év felett igyekszik az izomzatát karban tartani, az a kognitív képességeit is ápolja egyben.

Sport, agy
Kép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

A stressz életünk része és szinte elkerülhetetlen. Amivel hatékonyan oldani lehet, az bizony a sport. Ha nem szeretnénk, hogy a stressz tartósan jelen legyen és megbetegítsen fizikálisan, és azt sem, hogy emlékezőképességét rontsa, az kezdjen valamiféle testedzésbe.

Már egyetlen edzés alkalmával megemelkedik a testünk dopamin, noradrenalin és szerotonin szintje. Hiába fáradunk el fizikálisan, a mozgás mégis javítja a hangulatunkat, kedélyállapotunkat. Ha ezt teszi egy edzés, vajon milyen hatása lehet hosszabb távon? Nos, természetesen pozitív. Méghozzá a folyamatos testedzés az agy anatómiáját, működését is megváltoztatja az új sejtek keletkezése által. A memória, a figyelem is hatékonyabb működésre bírható.

A mozgást tehát receptre kellene felírni, de nemcsak akkor amikor már jelentkezik a túlsúly, vagy bármilyen betegség, hanem elsődleges megelőző módszerként is alkalmazható. A jobb tanulás, memória fejlesztésének érdekében is hatékony segítő módszer a sportolás.

Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix

Ha tetszett a cikk, mutasd meg az ismerőseidnek is!

NEKED AJÁNLJUK

Hűtsd le magad egy vegán kapros töklevessel!