Tényleg kínai találmány a foci? Valóban betiltották Angliában? Miért nem került ki a futball-labda az űrbe? És a mai napig Magyarország lenne az egyik legsikeresebb ország futballban az olimpiákon? Érdekességek a fociról.
Elkezdődött a botrányokkal övezett 2022-es labdarúgó-világbajnokság Katarban, focilázban ég a világ, ez az a sport, amihez mindenki ért, és amiről mindenkinek van véleménye. Van azonban néhány dolog, amiről még a legnagyobb futballrajongók sem tudnak.
Érdekességek a fociról
Honnan ered?
Bárki is találta fel a focit, istenként kellene imádnunk
– jelentette ki Hugo Sánchez, s ezzel a foci iránti rajongásán túl az is elárulta, hogy labdarúgó létére fogalma sincs, honnan ered a világ legnépszerűbb sportja, amelyet a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) adatai szerint a világ több mint 200 országában 240 milliónál többen játsszák. Vannak ezzel így még egy páran, ezért is próbáltunk utánajárni a foci kezdeteinek.
Egyes feltételezések szerint a labdarúgás története egészen régi időkre nyúlik vissza, akár i.e. 2500-ra, míg mások – többek közt a FIFA is – az ősi kínai labdajátékot, a cu-csüt tartják a mai futball elődjének. Ezt szőrrel és tollal kitömött labdával kezdték játszani a Han-dinasztia idején, i.sz. 200 körül: a hadseregben használták, a gyalogos katonák gyorsaságát, találékonyságát fejlesztették a segítségével.
Megint mások úgy vélik, hogy pogány rontásűző mágia állhat a foci megszületése mögött. Eszerint a megrontásból származó veszedelmeket kora tavasszal egy bőrbatyuba tömték, és az így keletkezett labdát a résztvevők kirugdosták a faluból. Az számított a legügyesebbnek, aki a legmesszebb rúgta a „gonoszságot”, így a győztes abban reménykedhetett, hogy a betegségek egész évben távolról elkerülik.
A foci a középkorban kezdett teret nyerni Európában, a legenda szerint legelőször dán bűnözők levágott fejét használták labda gyanánt. Egyre népszerűbbé vált Angliában és Franciaországban, elsősorban a szegényebb társadalmi rétegekben. Az arisztokrácia még a betiltását is fontolgatta, miután a férfiakat ez jobban érdekelte, mint a munka, ráadásul templomba sem jártak már olyan szorgalmasan, mint előtte. 1314-ben aztán II. Edward angol király állítólag be is tiltotta, mert elvonta a figyelmet az íjászatról és túl zajosnak tartotta azt.
A mai modern futball szabályainak az alapjait a 19. század közepén fektették le, amikor különválasztották a rögbit és a futballt. A legelső FIFA világkupát 1930-ban Uruguayban rendezték meg, döntőjét Uruguay és Argentína (4–2) játszotta.
A labda
Az évszázadokon át állati belsőségekből és bőrből készült labdát az idő előrehaladtával egyre korszerűbb változatok váltották fel. Eleinte hosszúkás bőrszeletekből varrták, akárcsak a vízilabdát; az első világbajnokságokon használt labdák színe még barna volt, 1951 óta pedig emellett használtak fehéreket is.
1962-ben vezették be a labdarúgás történetének egyik legnagyobb találmányát a 20 hexagonból és 12 pentagonból szerkesztett 32 részes labdát, amely Eigil Nielsen nevéhez köthető.
A futball-labda majdnem kijutott az űrbe is, Neil Armstrong ugyanis eredetileg azt szerette volna magával vinni a Holdra, de végül a NASA ezt nem tartotta elég amerikainak.
Nők a pályán
Az első női labdarúgó-mérkőzést 1895-ben játszották Londonban. Számos országban tiltó rendelkezésekkel akadályozták elterjedését, ennek ellenére 1916-ban Franciaországban megalakult az első női labdarúgó klub. Néhány év elteltével elsőként Dániában szabadalmaztatták a női játékot, ezt követően több nyugat-európai országban is – főleg Németországban és Spanyolországban – létrejöttek női futball klubok.
Phyllis Diller amerikai komika szerint egyszerű oka van annak, hogy a nők nem fociznak, nevezetesen az, hogy
tizenegy nő nem hajlandó egyszerre ugyanolyan ruhát felvenni.
Magyar rekord? Majdnem!
Ugyan az utóbbi év(tized)ekben nem alakítottunk nagyot a pályán (immár 37 éve annak, hogy utoljára világbajnokságon játszhatott a magyar válogatott), mégis Magyarország a második legsikeresebb ország futballban – legalábbis az olimpiákon: hazánk összesen három aranyérmet (1952, 1964, 1968), egy ezüstöt (1972) és egy bronzérmet (1960) nyert az ötkarikás játékokon. (Ezzel megelőzzük Nagy-Britanniát, amelynek mindösszesen három arany jött eddig össze.) Érdekesség, hogy ezzel a férfi vízilabda után (9 arany) a férfi futball a második legeredményesebb magyar csapatsportág az olimpiákon.
Az Ipsos 34 országban végzett felméréséből kiderül, hogy míg az arab világot, Ázsiát, valamint Dél-Amerikát jelentősen megmozgatja a katari sportesemény, addig mi magyarok ezúttal nem nagyon izgulunk a meccsek miatt: a világ polgárainak 55 százaléka tervezi követni a mérkőzéseket, Magyarországon viszont a megkérdezetteknek csupán 28 százaléka érdeklődik a vb iránt. Mindenesetre meglátjuk, hogy beigazolódik-e (újra) Garry Lineker egykori angol válogatott labdarúgó szállóigévé vált mondása, miszerint
a foci az, amikor 22 ember kerget egy labdát 90 percig, és végül a németek nyernek.
Borítókép forrása: Shutterstock / PuzzlePix
