Ideje újragondolnunk, mit értünk teljes testet átmozgató edzés alatt. Bár a karok, lábak és egyebek kitüntetett figyelmet élveznek, olyan területeket sem lenne szabad figyelmen kívül hagynunk, amelyek kevésbé vannak szem előtt. Hiszen általános egészségünkhöz ezek átmozgatása is hozzájárul.
Mi jut eszedbe, ha azt hallod: teljes testet átmozgató edzés? Valószínűleg kapásból olyan izomcsoportokra asszociálsz, mint a törzs-, far- és lábizom, vagy esetleg a karok. Ám ha számodra valóban fontos az általános jólléted, más izomcsoportoknak is kiemelt figyelmet kellene szentelned. Valójában több olyan testrészünk is akad, amiről elfeledkezünk az edzés során, pedig az egészségünkhöz elengedhetetlenül fontosak. Az alábbiakban kifejtjük, melyek ezek.
Az agy
Az elménket általában elkülönítjük más testrészünktől, különösen ha a fizikai egészségről beszélünk. Pedig az edzés agyunknak is kimondottan jót tesz. Rana Mafee neurológus szerint az agyműködés az évek során romlik, csakhogy ez a folyamat lassítható. Bár ebben kétségkívül nagy szerepe van a genetikának, az olyan környezeti tényezők, mint az étrend, az alvás és a krónikus stressz egyaránt befolyásolja, milyen gyorsan megy végbe a kognitív funkciók hanyatlása.
A szakértő szerint az agy rendszeres edzése javítja a szellemi képességeket azáltal, hogy karbantartja az idegrendszer rugalmasságát, ami nélkülözhetetlen az agy alkalmazkodóképességünk megőrzéséhez, az új tevékenységek elsajátításához, valamint az információk és emlékek tárolásához.
Az agy számtalan módon karbantartható: új nyelv tanulásával, vagy akár egy új hobbi elsajátításával, például megtanulhatunk valamilyen hangszeren játszani vagy egy új mozgásformát. A mindfulness és a meditáció szintén jó hatással van szellemi állapotunkra.
A tüdő
Alberto L. Rozo pulmonológus specialista szerint azért fontos tüdőnkre is fokozottan odafigyelni, mert a belélegzett levegőből érkező oxigén minden szervünk számára létfontosságú. Hozzátette: a tüdőkapacitás átlagosan 35 éves kortól kezd visszaesni, ezért fontos, hogy rendszeresen foglalkozzunk vele, és biztosítsuk megfelelő működését.
Ennek legjobb módja a kardiomozgás és a légzőgyakorlatok. Feküdj hanyatt, egyik kezed helyezd a hasadra, a köldököd fölé, a másikat a mellkasodra. Lélegezz az orrodon át, számolj kettőig, közben érezd, ahogy a levegő betölti a hasad és a mellkasodat. Majd szintén kettőig számolva lélegezz ki a szádon keresztül, a hasadból indítva. Ismételd meg többször is ezt a gyakorlatot.
A csukló
Joseph A Gil ortopédsebész arra figyelmeztet, hogy rendkívül fontos edzeni a csuklókat mozgató izmokat azok megfelelő működéséhez, ami az ízület esetében egyaránt jelenti az erőt, mozgékonyságot és stabilitást. Az ortopédus szerint a rendszeresen mozgóknak mindenképp figyelniük kell a csuklóra is. A megfelelő bemelegítés, ami nyújtást és átmozgatást is takar, segít megelőzni a sérüléseket.
A szakember javaslata szerint fektesd az alkarod sík felületre, például egy asztalra úgy, hogy a kézfejed csuklótól lelógjon, majd lassan hajlítsd a csuklód, végül emeld vissza. Ismételd meg ezt néhányszor mindkét oldalra. (A gyakorlat könnyű súlyokkal is végezhető.)
A lábujjak
Talán eszünkbe se jutna, mekkora szerepe van a lábujjainknak fizikai egészségünk fenntartásában: az az öt csont, ami a lábujjak mögött található és amit lábközépcsontnak nevezünk, testsúlyunk túlnyomó részét hordozza, így érthető, miért érdemelne különös odafigyelést.
Az ortopédsebész szerint kiemelten fontos ezen terület rugalmasságának fenntartása, ami megóvhat a sérülésektől és a test egyéb ízületének kopásától. Ahogy a szakember fogalmaz, ideális esetben nem telhetne el úgy reggeli ébredés, hogy ne nyújtanánk és melegítenénk be a lábfejet.
Ezt megtehetjük például úgy is, hogy különböző apró tárgyakat (üveggolyót, Lego kockákat, zoknikat) szedegetünk össze a lábujjainkkal a padlóról és tesszük egy dobozba. Így a lábfejünk mellett az egyensúlyérzékünket is fejleszthetjük.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
