Az ecet manapság az egyik legnépszerűbb házi gyógyír. Mivel külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható, sokan az elhízás, a cukorbetegség, vagy éppen a fejtetvek ellenszerének tartják. A Consumer Reports szerint bár az ecet számos jó tulajdonsággal bír, de nem árt tudni, hogy mire használható pontosan, és mire nem.
Az ecet kiváló szolgálatot tehet a főzésnél, legalábbis ezt taglalja legújabb tanulmányában Whitney Linsenmeyer, a St. Louis Egyetem táplálkozási és dietetikai adjunktusa, valamint a Táplálkozási és Dietetikai Akadémia szóvivője. Megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy a vásárlóknak nem lenne szabad elhinniük minden, az ecet egészségügyi hatásairól keringő állítást. Szerinte ugyanis az ecet számos előnyét túlértékelik.
Miből is áll pontosan az ecet?
Az emberiség évezredek óta foglalkozik az élelmiszerek erjesztésével, így a szőlőével, a burgonyáéval, a gabonáéval és az almáéval, hogy ecetet nyerjenek belőlük.
Manapság a szupermarketek polcain sem merül ki a választék a hagyományos fehér ecetben (ami egyébként hígított desztillált alkohol erjesztésével készül), hiszen a kínálatban ugyanúgy megtalálható az almaecet és a vörösborecet, mint a rizsecet vagy a malátaecet.
A fentiek előállítása többnyire kétlépcsős folyamatban történik, amelynek során az élelmiszercukrokat alkohollá, majd savvá alakítják. Amíg az olcsó balzsamecet borecet, némi szőlő és karamellszínezék hozzáadásával, addig az ínyenc változatok gyakran fahordókban, akár 25 évig érlelt szőlőből készülnek.
Mennyire egészséges?
Ecettel főzni bizonyos szempontból mindenképp előnyös: savtartalma által megannyi étel ízét kihozza, sőt akár a sót is helyettesítheti, a fogyókúrázóknak pedig jó hír, hogy kalóriatartalma nulla – kivéve a balzsamecetet, melynek egy teáskanálnyi mennyiségében 5–27 kalória található.
Linsenmeyer szerint bár a laboratóriumi állatokon végzett vizsgálatok több előnyt tulajdonítanak az ecetnek, emberi vonatkozásában azonban minimális bizonyíték áll rendelkezésünkre ezzel kapcsolatban.
A szakember az alábbiakban összefoglalja jelenlegi ismereteinket az ecetnek leggyakrabban tulajdonított egészségügyi hatásokról:
Fogyás és méregtelenítés
Bár egy nem reprezentatív japán tanulmány résztvevői sikeresen leadtak némi súlyfelesleget az ecet segítségével, azt hamarosan vissza is szedték. Emellett az élelmiszer a szervezet méregtelenítésére sem alkalmas, annak ellenére, hogy a különböző tisztító diéták úton-útfélen ezt hangoztatják.
„A méregtelenítés napjaink egyik divatos fogalma, csakhogy szervezetünk képes méregteleníteni önmagát, különösen a normális emésztés, valamint a máj- és veseműködés által. A legtöbb amit mi tehetünk, hogy egészséges étkezéssel támogatjuk ezt a folyamatot” – magyarázza Linsenmeyer.
Emésztési problémák
David A. Johnson, a Kelet-Virginiai Orvostudományi Egyetem gasztroenterológiájának vezetője, az Amerikai Gasztroenterológiai Főiskola korábbi elnöke szerint az elmélet, miszerint az ecet hasznos a savas reflux kezelésében finoman szólva megtévesztő és paradox.
Ahogy fogalmaz, az ecet savas, ráadásul ilyen szempontból nem vizsgálták megfelelően kontrollált körülmények között, így erre vonatkozóan semmiféle adatunk nincs.
Az ecetet időnként az emésztőrendszer egészségével összefüggő anyagokkal reklámozzák, mint például a pektin, a rostok és a bélbarát prebiotikumok, csakhogy ezek közül egyiket sem tartalmazza – figyelmeztet Linsenmeyer.
Néhány, almaecetből készült italban és étrend-kiegészítőben kis mennyiségben ugyan előfordulhatnak ezek az anyagok, de az elsődleges forrásaik egyértelműen a friss zöldségek és gyümölcsök.
Vércukorszint
Az ecet javíthat az inzulinérzékenységen a 2-es típusú diabéteszben szenvedőknél, illetve bizonyos mértékig valóban lelassíthatja a szénhidrátok emésztését.
Egy 2015-ös – szintén nem reprezentatív – görög tanulmányban 11 cukorbeteget vizsgáltak: azon alanyok, akik mintegy 30 milliliter ecetet kaptak egy sonkás-sajtos szendvics, egy müzliszelet és egy pohár narancslé elfogyasztása előtt, valamivel alacsonyabb vércukor- és inzulinszintet produkáltak azokhoz képest, akik sima csapvizet kaptak.
Egy későbbi, a European Journal of Nutrition című folyóiratban megjelent tudományos elemzés viszont úgy találta, hogy az almaecet egészségügyi előnyei, beleértve a vércukorszintre gyakorolt hatását, nem jelenthető ki egyértelműen, mert nem készült elegendő, és megfelelő színvonalú kutatás a témában.
Néhány kisebb tanulmányban az ínyenc minőségű balzsamecetek javították az inzulintermelő sejtek működését a hasnyálmirigyben, valamint lelassították az érelmeszesedést elősegítő folyamatokat. Csakhogy olyan kutatás szintén nem készült, amiből arra következtethetnénk, hogy az olcsó balzsamecet is hasonló hatásokkal bír.
De vajon ártalmas lehet-e az ecet?
Mindaddig, amíg ételekhez használjuk, vagy vízzel, gyümölcslével vagy más folyadékkal vegyítjük, nem kell aggódnunk. Azonban 2,4 és 3,3 közötti pH-érték mellett az ecet elég savas ahhoz, hogy lerombolja a fogzománcot, gyulladást okozzon a nyelőcsőben és a gyomorban, vagy hányingert és savas refluxot váltson ki. Linsenmeyer ezért azt javasolja, hogy kerüljük a magas erősségű, hígítatlan ecet fogyasztását, és soha ne igyunk belőle közvetlenül.
Borítókép forrása: Shutterstock/Puzzlepix
